Havi rendszeres azonnali kérdéskörét kell ma teljesítenie Orbán Viktornak az Országgyűlésben. Mozgalmas heteken vagyunk túl, így van is miről faggatniuk a képviselőknek Orbánt: a súlyosbodó járványhelyzet miatt veszélyhelyzetet és kijárási korlátozásokat vezetett be a kormány, megosztó és tekintélyelvű javaslatok sorát zúdította a parlamentre, és az jogállamisági feltételek miatt az uniós költségvetést is tervezi megvétózni.
Kövessétek a parlamenti összecsapást percről percre a Mércén!
A magyar belpolitika jelenlegi legnagyobb találós kérdése, hogy vajon egy lassan öt hónappal ezelőtti valóban szerencsétlen ellenzéki hiba mennyi ideig képes még fügefalevélként szolgálni a kormány számára a járványkezelés felelősségének hárításában.
Szinte nem telik el nap, hogy kormánypárti politikusok ne emlegetnék fel azt a videót, amelyet Korózs Lajos ellenzéki képviselő tett közzé Facebook-oldalán, és amelyről utóbb kiderült, a benne szereplő nő valótlanul állította magáról, hogy megalapozott tudása lenne a tavaszi kórházkiürítések következményeiről.
Ma Orbán Viktornak újra meg kellett jelennie az Országgyűlés előtt, hogy válaszoljon a képviselők azonnali kérdéseire, és hát a miniszterelnök maga is többször felemlegette ezt a júniusi videót, ahelyett, hogy érdemi választ adott volna az ellenzéki képviselők kritikáira.
Azt már megszokhattuk, hogy a végzetesen kiüresített magyar törvényhozásban, mely nem mellesleg a szuverén magyar nép legfelsőbb képviseleti fóruma, a miniszterelnök nem hajlandó egyébre, csak sorosozásra és gyurcsányozásra. És ha az elmúlt tíz év valamit megtanított, akkor az az, hogy kedvező globális gazdasági feltételek és egy megosztott hazai ellenzék viszonyai között ez az állandó felelősséghárítás bizony működik.
De jogosan merül fel a kérdés minden magyar állampolgárban, hogy vajon az ország jelenlegi helyzetében tényleg ez lenne egy felelős kormány megfelelő viselkedésmódja?
Vajon tényleg igaza van Orbánnak, amikor úgy kalkulál, hogy egy több hónapos ellenzéki tévedést komolyabb problémának látnak a választók, mint a megkésett második hullámos járványügyi védekezést? Vajon tényleg egy kamuápoló miatt forognak álmatlanul azok az emberek, akiknek a járvány miatt veszélybe került a megélhetésük, és teljesen hiába várják a miniszterelnök által szeptemberre (!!) ígért gazdasági mentőcsomagot?
Az az igazság, hogy amikor Orbán így kalkulál, akkor brutálisan lenézi a magyar nép mérlegelési képességeit. És elfelejti, hogy elmúlt 10 éves kormányzásának támogatottságát nem az állandó handabandázás, és kitalált ellenfelekkel való harc eredményezte, hanem az, hogy stabilan ment a szekér, és nem létezett komolyan vehető politikai alternatíva.
De ha a dolgok úgy mennek tovább, mint ahogy az elmúlt két hónapban mentek, akkor ez a támogatottság meg fog bicsaklani. És az eddigiek fényében a miniszterelnöktől továbbra sem jó kormányzást, csak egyre keményebb vagdalkozást fogunk látni. Szóval nem nézünk túl jó hónapok elébe…
Stummer János jobbikos képviselő szerint a kormány retorikájában a járványhelyzet miatt mindenki felelős, csak az ország vezetése nem.
A képviselő ezek után azt kérdezte, mégis kit kellene majd hibáztatni azért, hogy a kormány azt tartotta a legfontosabbnak, hogy a balhátvéd és a cserekapus kapjon bérkompenzációt, ne a járvány által veszélybe sodort munkavállalók. Ki fogja a felelősségét vállalni annak, hogy amíg az egészségügy az összeomlás szélén, addig a kormány a választási törvénnyel babrál? – kérdezte.
A kormányfő úgy válaszolt, amikor a vakcina segítségével megállítottuk a vírust, akkor áll a számvetés elébe, és akkor majd nemzetközi összevetésben meg lehet ítélni a magyar járványkezelés minőségét.
Cáfolta azt, hogy nem készültek fel, szerinte ugyanis az utóbbi évtizedben nőtt a foglalkoztatottság száma, 75 százalékos béremelést kaptak az ápolók, és most 100 százalékos béremelés készül az orvosok esetében.
Stummer viszontválaszában arra kérte az Országgyűlést, egy perc néma tiszteletadással adózzanak annak a 2544 embernek, aki azóta haltak meg, hogy Orbán szeptember 16-án kijelentette, mindenkit meg fognak menteni, akit járvány utolér.
A néma tiszteletadásra való felhívást Orbánék nem fogadták el, ehelyett a miniszterelnök szerint a menthetetlen betegek megmentésére senki sem vállalkozhat. A magyar statisztikák szerinte egyébként kifejezetten korrektek, mert nem csak azt teszik közzé, kik haltak meg a fertőzésben, hanem azok számát is, akik a fertőzés hatására valamilyen létező krónikus betegségükben veszítették életüket.
Varga László MSZP-s képviselő emlékeztette a kormányt, míg az európai államoknál a vírusellenes védekezés frontvonalához tartoznak az önkormányzatok, addig Magyarországon elvonásokkal sújtják őket. Rámutatott, az 500 milliós közösségi közlekedési támogatás elvonása Miskolcon súlyos problémákat okoz, összesen pedig 7 milliárdos mínuszban van a helyi, ellenzéki önkormányzat a járvány és a kormányzati megszorítások miatt.
Varga a javaslat visszavonását indítványozta Orbánnak, és azt, álljanak el az iparűzési adóbevétel csökkentésétől is.
A miniszterelnök szerint azt a vitát, ami „pártjaink gazdaságfilozófiai nézeteiről szól” most nem folytatná, de a kormány „az adócsökkentés pártján áll.” Az önkormányzatokat illetően Orbánnak „nincs tudomása arról”, hogy Miskolcon bármiféle beruházás veszélyben lenne, sőt, fejlesztési forrásokat adnak a városnak.
Varga viszontválaszában hangsúlyozta, a városüzemeltetés helyi színvonalát és helyben finanszírozott beruházásokat is veszélyeztet a helyzet, amit a folytonos adóbevétel-elvonások még súlyosbítanak, a vízközmű-szolgáltató cégek szakmai szervezete is kérte az őket sújtó különadó alóli felmentést, és az iparűzési adó miatt sem keletkezett még kompenzáció.
Orbán azzal érvelt, hogy a közműadót nem lehet megváltoztatni, mivel a kormány azt szeretné elérni, hogy „egy liter víz mindenhol ugyanannyiba kerüljön”, a nagyvárosok szerint persze ez igazságtalan, de náluk jobban és olcsóbban meg lehet ezt szervezni, az adó pedig a kistelepülések számára fontos. Hozzátette, a szocialisták 2010 előtt „220 milliárd forintot elvettek az önkormányzatoktól”.
Tordai Bence, a Párbeszéd képviselője a Fidesz járvány- és válságkezelését vette górcső alá, azon belül is az emberek megélhetésének biztosítását. Először röviden emlékeztetett, hogy az egy főre jutó halálozások számát tekintve Magyarország az első három ország között van az EU-ban, és még a gazdaság is elég rosszul áll.
A képviselő szerint történtek előremutató lépések is, ezeket azonban véleménye szerint eredetileg a Párbeszéd vagy más ellenzéki pártok javasolták.
Emlékeztetett többek között a tömegrendezvények betiltására, digitális tanrend – legalábbis részleges – bevezetésére, az ingyenes internetre, antigén gyorstesztek bevezetésére – amiért egyébként Budapestet korábban „ütötte-verte a Fidesz-média”.
Ezután felhívta a kormányfő figyelmét a véleménye szerint legfontosabb javaslatra, miszerint
„teremtsük meg a jövedelembiztonságot, vezessük be az alapjövedelmet”.
Indoklása szerint 10 emberből négynek csökkent a jövedelme, és télen egyre többeknek okoz majd gondot a megélhetés. Ezzel kapcsolatban megkérdezte Orbánt, folytatja a Párbeszéd ötleteinek bevezetését, vagyis bevezetik-e az alapjövedelmet.
Orbán elmondta, a kormányban szeretik ha jókedvre deríti valaki őket, ugyanakkor tagadta, hogy a Párbeszéd után menne a kormány (ezt találta ugyanis vicces felvetésnek). Ezután emlékeztetett, van több olyan javaslat, amit nem hajtanak végre: például hogy a nyugdíjasok csak akkor szállhassanak fel a BKV-ra, ha 500 méteren belül nincs bolt.
Ezután az alapjövedelem tekintetében az álláspontjuk újragondolására kérte a Párbeszédet, mert a Fidesz szerint ez azt jelenti, hogy „a dolgozó emberektől vegyék el a pénzt és adják oda akik nem dolgoznak és nem is akarnak”.
Tordai válaszában kifejtette, véleménye szerint Orbán tájékozatlan az alapjövedelem tekintetében, pedig a Párbeszéd már öt éve ajánlgatja. Ezután felsorolta röviden az alapjövedelem pozitívumait, majd arra kérte a miniszterelnököt, hogy fontolja meg a bevezetését, végül átnyújtotta a Párbeszéd alapjövedelem programját.
Orbán ezután szokásához híven a fideszes értelemben vett „magyar társadalom- és gazdaságfilozófiára” hivatkozott, miszerint mindenkinek megpróbálnak munkát adni, nemcsak azért hogy jövedelmük legyen, hanem hogy a közösség teljesértékű tagjának érezzék magukat az emberek.
Ezután szidta egy darabig az alapjövedelem koncepcióját, majd végül riogatott egy kicsit a segélyalapú társadalom rémképével.
Az LMP képviselője, Csárdi Antal azonnali kérdésében arról érdeklődött a miniszterelnöktől, „megfelel-e a társadalmi igazságosság követelményeinek”, hogy az alapvető élelmiszerek 27%-os áfával sújtottak, míg „a helyben fogyasztott éttermi szolgáltatások 5%-kal”, feltette a kérdést, hogy mire van inkább az embereknek szüksége, alapvető élelmiszerekre, vagy pálinkára, ami adómentes.
Orbán válaszában úgy fogalmazott, ő úgy emlékszik, a pálinka 27%-os, majd vicceskedve hozzátette, szerinte az is „alapvető élelmiszer”. Majd hosszasan sorolja, hogy 5%-osra csökkent a tojás, hal, tej áfája is. A kormányfő szerint további csökkentések is „megfontolandóak”. A fogyasztási adócsökkentés politikáját pedig a kormány általában is támogatja.
„Amikor pedig összehasonlítja az élelmiszerek és az éttermi ételek áfáját, gondoljon arra, hogy utóbbi intézkedést azért vezettük be, hogy az éttermekből ne kelljen elbocsátani embereket.”
Csárdi azonban válaszában felhívta a figyelmet arra, lobbiérdekeket követ a kormányzati politika azzal, hogy a szálláshelyek és a vendgélátás adózását lecsökkentette, de a bolti élelmiszerekét nem, ráadásul ezek az intézkedések jóval megelőzik a járványt. Azt is hozzátette, Németországban és Svédországban éppen fordítva áll a helyzet, így igazságosabb módon az emberek az alapvető élelmhez jutnak hozzá könnyebben, a pálinkához meg nehezebben.
A miniszterelnök úgy válaszolt, „nem lepi meg”, amit Csárdi mond, hiszen „belvárosi képviselő”, ezzel talán arra utal, hogy vidéken fontosabb a pálinka. Azután úgy fogalmazott, Németországban és Svédországban az élelmiszer áfája ugyan alacsony, a jövedelemadó viszont magasabb, de szerinte a magyar kormány „nem a munkát kívánja adóztatni.”
Vadai Ágnes azonnali kérdésében szembesítette Orbán Viktor néhány korábbi kijelentésével, például azzal, miszerint mindenki, aki elkapja a vírust, meg fog gyógyulni, illetve, hogy korlátlan kapacitások állnak rendelkezésre az egészségügyben.
„Ilyeneket épeszű ember nem mond” – jelentette ki a DK képviselője.
Vadai hozzátette: Orbán tökéleteshez közelítő védekezést, állig felfegyverkezést ígért, és a lezárás előtt egy héttel kijelentette, a mostani szigorítások elegendőek a járvány kordában tartására.
Lopni tud, hazudozni tud, kitalált ellenfelekkel hadakozni tud, de kormányozni nem – vonta le a következtetést az ellenzéki képviselő, majd feltette kérdését:
„meddig veszélyezteti az ön alkalmatlan pánikkormányzása a magyarokat?”
Orbán szerint van abban valami magabiztosan pikáns, hogy egy olyan párt tagja beszél hazugságról, akinek a pártelnöke korábban beismerte, hazudtak reggel, délben esete.
A miniszterelnök szerint a hazugság bajnoka a jelenleg is a baloldal, álápolónőkkel és kamuvideókkal.
Hozzátette, az ország fölkészült, az ország védekezik. És ez nem a kormány egyedüli tettrekészségének az érdeme, de kórházigazgatók, vezető ápolók munkájának érdeme is. Az ő munkájukat vonják kétségbe, amikor a magyar járványkezelést kritizálják – húzta be a tipikusan fideszes retorikai csavart Orbán, amely révén minden kormányt érő kritikát a magyar nemzet elleni kritikaként állít be.
Viszontválaszában Vadai megjegyezte, tudta, hogy gyurcsányozással fog válaszolni Orbán, hiszen egy alternatív valóságban él, ahol mindenki hibás Gyurcsánytól a gyíkemberekig, csak a kormányfő nem.
„Ember, kit érdekel, hogy mi volt 14 évvel ezelőtt?” – tette fel a kérdést Vadai.
Jakab után Gurmai Zita, az MSZP képviselője hívta tetemre Orbán Viktor miniszterelnököt, „hogy is van ez miniszterelnök úr?” címen az abortusz szabályozásával kapcsolatban.
Mint említette, Magyarország kezdeményezője volt egy abortuszellenes koalíciónak,
partnere ebben Donald Trump, az Egyesült Államok immár bukott elnökének adminisztrációja, emellett nőket elnyomó közel-keleti diktatúrák, Lengyelország valamint a Gurmai által vállalhatatlannak minősített Alekszandr Lukasenka fehérorosz diktátor voltak.
Azzal is szembesítette a miniszterelnököt, hogy véleménye szerint kormányában időről időre felmerül, ahogy Lengyelországban is megpróbálták, betiltják az abortuszt. Ezzel kapcsolatban megkérdezte, hogy nem készül-e a kormány az abortusz betiltására.
A képviselő elmondta, az elmúlt 25 évben pozitív változás volt az abortuszok számát tekintve – vagyis csökkennek – azonban a törvényhozás dolga véleménye szerint a megelőzés, a nők pedig szabadon kell, hogy rendelkezzenek a testük fölött.
Ezzel kapcsolatban feltette a kérdést, hogyan dolgoznak a felvilágosításon, a fogamzásgátlók elérhetővé tételén?
Orbán erre tömören annyit válaszolt:
„a magyar kormány nem készül az abortusztörvény szigorítására.”
Gurmai ezután megköszönte a jó hírt, majd ismét feltette második kérdését, erre a miniszterelnök megismételte korábbi válaszát.
Alig kezdte el Jakab Péter, a Jobbik elnöke szokásos dörgedelmeit, Kövér László már rendre is utasította, miután Jakab azzal kezdte, „Orbán megőrült.”
Végül mégis folytathatta, kiderült, hogy mindezzel Orbán M1-en leadott interjújában elhangzott sorosozásra reagált. Majd hosszasan sorolta, hogyan költötték minden másra a Gazdaságvédelmi alap pénzét a kormányban, mint éppen munkahelyvédelemre, miközben az álláskeresési járadékot sem hosszabbították meg.
Orbán válaszában úgy kezdte, 14.785 orvos, és több mint 28 ezer mentős dolgozik, 582 beteg fekszik intenzív ágyakon, és a miniszterelnök szerint még bőven van kapacitás. Több mint 7000 páciens fekszik kórházban Coviddal, úgy fejezte be, ma 4 millió 500 ezer munkahely van, tehát több, mint a járvány kezdetén.
Jakab válaszában úgy fogalmazott, „ne szerencsétlenkedjen tovább” Orbán, tehát minimum 80%-os béremelésre és általános, ingyenes tesztelésre van szükség.
„Fogja meg végre a munka végét és kezdjen el dolgozni!”
-fejezte be Jakab viszontválaszát.
Erre Orbán hasonlóan szenvtelen hangnemben úgy válaszolt, 1 millió fóre vetítve az összes beteg és összes elhunyt száma is jóval alacsonyabb, mint az EU-s átlag. Majd úgy folytatta, a kormánypártnak „minden élet számít, önnek viszont úgy látom, semmi sem drága.”
