Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A politikai korrektség nagy ellenfele egy egyszerű szófordulat miatt kér védelmet Brüsszeltől

„A magyarok általában szeretnek egyenesen beszélni a nehéz dolgokról. Ilyenek vagyunk, nem szeretjük sem a locsogást, sem a mellébeszélést, egyenesen szeretünk beszélni, vagy sehogy” – állította Orbán még 2015-ben a politikai korrektséggel kapcsolatban.

Úgy tűnik, a magyarok – Orbán Viktor legalábbis – csak abban az esetben szeretik az egyenes beszédet, ha az nem ellenük irányul.

Mindenesetre ez a benyomása támad az embernek a miniszterelnök Ursula Von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének címzett levelétől, amelyben Orbán bejelentette, hogy Magyarországot és a magyar embereket sértő kijelentései miatt felfüggeszti a kétoldalú politikai kapcsolatokat a testület alelnökével, Vera Jourovával. Hogy mi váltotta ki ezt a drasztikus diplomáciai lépést? Jourová a Spiegelnek adott interjúban azt találta mondani, hogy Orbánék nem illiberális, hanem „beteg demokráciát” építenek. Sőt, a bizottság alelnöke a magyar sajtóviszonyokat is megemlítette, amelyek szerinte nem adnak lehetőséget az átfogó és szabad tájékozódásra.

„A magyar médiában alig jelenik meg a kormánnyal kapcsolatos kritika, így a magyarok nagy része nem tud saját véleményt alkotni” – állította az EU-biztos.

Jourová kijelentései Orbán szerint „nemcsak a demokratikusan megválasztott magyar kormány elleni – lassan már szokásosnak tekinthető – támadást jelentenek, de sértőek Magyarországra és a magyar emberekre. Az előbbi helytelen, az utóbbi elfogadhatatlan.” A miniszterelnök szerint az alelnök megjegyzései összeegyeztethetetlenek a pozíciójával, valamint az Európai Bizottság lisszaboni szerződésben deklarált semleges és objektív szerepével. A nyilatkozat semmibe veszi a lojális együttműködés alapelvét és kizárja az értelmes párbeszéd lehetőségét Věra Jourová bizottsági alelnök és Magyarország között – idézi a miniszterelnököt a Magyar Nemzet.

Mindennek fényében Orbán Jourová azonnali távozását követeli a bizottságban elfoglalt pozíciójából, de addig is felfüggeszti vele a kétoldalú politikai kapcsolatokat. A mélységes felháborodásba természetesen Varga Judit igazságügyi miniszter és Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár is bekapcsolódott. Előbbi azonnali lemondásra szólította fel Jourovát, utóbbi szerint pedig kijelentései alkalmatlanná teszik arra, hogy EU-biztosként tevékenykedjen.

Tehát Jourová néhány rövid, kritikus megjegyzése az összes magyar emberre nézve sértőek, valamint ellehetetlenítik a normális párbeszéd lehetőségét az Európai Bizottság és Magyarország között.

De vajon az „Állítsuk meg Brüsszelt!” plakátok nem zárták ki az értelmes párbeszéd lehetőségét az EU intézményei és a magyar kormány között? Vagy a későbbi junckeres-sorosos plakátok („Önnek is joga van tudni, mire készül Brüsszel!”)? Vagy Kovács Zoltán Twitter-bejegyzései, amelyekben Soros embereinek nevezte az Európai Bizottság és a tagállamok képviselőit?

A kritikának természetesen helye kell legyen, irányuljon az akár a tagállamok felől az unió működése, illetve intézményei felé, akár az ellenkező irányba (bár azzal kapcsolatban felmerülhetnek kételyek, mennyire lehet kritikának nevezni a brüsszelezést, és mennyire csupán egyszerű propagandának). Az pedig, hogy a kormány ismételten brüsszelezik, senkit sem lephet meg, hiszen ez évek óta fontos eleme a főleg a saját szavazói felé közvetített narratívájának.

A disszonancia ott jelentkezik, amikor Orbán az egyik pillanatban szabadságharcot hirdet a „libernyák stílusdiktátumok” ellen, a másik pillanatban pedig vérig sértődik azon, hogy valaki kritikával illeti a kormányzását. Most akkor szeretjük az egyenes beszédet, vagy nem?

Orbán Viktor és a kormány előszeretettel hangoztatja, hogy a politikai korrektség megöli a véleményszabadságot (legutóbb alig egy hete elmélkedett erről a miniszterelnök a Magyar Nemzet hasábjain, mondván, „egyre többen és egyre bátrabban lépnek ki a már fojtogatóan szűk egyetlen helyes beszédmód, egyetlen helyes demokráciafölfogás, egyetlen helyes Európa- és Nyugat-értelmezés kalodájából”). A kormány álláspontja szerint a PC szellemében a „libernyákok”, Európa, a Nyugat az általuk képviselt ideológia érdekében megpróbálják megszabni, hogy ki mit gondoljon, mit mondjon és hogy viselkedjen.

Orbán Viktor pontosan ezt teszi most Von der  Leyennek írt levelében: safe space-t követel magának és kormányának, amiben ő mondhat és tehet, amit csak akar, de őt már nem érheti olyan vélemény, ami neki nem tetszik.

A politikai korrektségnek napjainkban valóban vannak néha zavarbaejtően erőltetett nyúlványai, azonban azt legalább mindenképp el lehet róla mondani, hogy többnyire a gyengébbek védelmét hivatott szolgálni: például az egyes hátrányos helyzetű csoportokra alkalmazott megbélyegző, pejoratív kifejezések tabusítása, ha érdemi változást a helyzetükben nem is, de legalább egy kicsit kevésbé kirekesztő világot teremtett ezen csoportok számára.

Orbánék PC elleni szabadságharcáról azonban ez nem mondható el. Az egyetlen csoportot szolgál: Orbánt és köreit.

Címlapkép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsõdi Balázs