Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Rugalmasíthatja még a kormány a foglalkoztatást, azt nem tudni csak, hova

Újabb lépések várhatók a foglalkoztatás rugalmassá tétele érdekében – újságolja az örömhírt az MTI alapján az Origo, meg még egy rakás kormányközeli (és nem kormányközeli) lap, miután Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára többek között erről is beszélt a Világgazdaságnak.

A szaktárca javaslatcsomagja ősszel fog a kormány elé kerülni, és készülnek vele a koronavírus-járvány második hullámára, többek között olyan változtatásokkal, melyek keretében. A home office megoldásokat egyszerűsíti, hogy

  • bővül a távmunkában végezhető tevékenységek köre, a munkavégzés helye a munkavédelmi előírások betartásával szabadon választhatóvá válna,
  • a módosítás lehetőséget adna arra, hogy a tételes elszámolás helyett a munkáltató kvázi átalányként a mindenkori minimálbér összegének 10 százalékáig járuljon hozzá a rezsiköltségekhez,
  • a szükséges eszközök beszerzését is támogathatja a cég, akár kedvezményes adózási feltételek mellett.

Ezek egyébként kitűnő hírek, ugyanis az eddigi rendszer szerint a cégek jobbára a hazaküldött dolgozóra terhelték az olyan költségeket, mint a rezsi, vagy akár azt is megkövetelhette, hogy saját eszközöket használjon ezen időszak alatt, ahogy az például az oktatásban is előfordult.

Vagyis azok számára, akik otthonról is végezhető munkakörben dolgoznak, a kormány biztosítana némi előnyt – már amennyiben erre a munkáltató is hajlandó, és ahogy az MTI szemléjéből kiderül, a minisztérium javaslata szándékai szerint ösztönözné is, hogy a munkáltató térítsen meg egyes, a home office-ból fakadó pluszköltségeket. Bár arról sem szabad elfeledkezni, hogy az otthonról végzett munka kiválóan alkalmas arra, hogy összeolvadjon a munkán kívüli élettel, így bőven lehet hogy a munkavállaló jóval több munkát végez, mint egyébként tenné.

De mi van azokkal, akik nem tudnak otthonról dolgozni?

Az államtitkár dicsérte a gazdaságvédelmi akciótervet is, melynek keretében véleménye szerint munkahelyek tömegét sikerült megvédeni. Ezen felül beszélt arról is, hogy milyen fontos hogy fenntartsák a gazdasági növekedést a különböző kormányzati támogatásokkal, programokkal, ésatöbbi. Azonban itt nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a „munkahelyek megvédése” a munkások kizsákmányolása árán történt, a cégeknek nyújtott kedvezményekkel és támogatásokkal.

Az alapján pedig, hogy a rugalmasabb munkavégzés mit jelent a NER és úgy általában a tőkés rendszer nyelvezetében, belegondolni is rossz, hogy hogyan válhat még rugalmasabbá azok foglalkoztatása, akik nem otthonról végzik a munkájukat.

Mert láthattuk, mi a foglalkoztatás rugalmasabbá tétele: a munkaidőkeret bevezetése, például, amivel a 2012-es új munka törvénykönyvében kedveskedett először a NER a munkáltatóknak, majd 2018-ban a rabszolgatörvény bevezetésével hosszabbította meg a lehetséges időtartamát.

Hogy aztán a válságra hivatkozva, gazdaság- (és persze munkahely-) mentés címén olyan szabályt hozzon, melynek fényében a munkáltató egyoldalúan elrendelhet kétéves munkaidőkeretet, anélkül, hogy egyeztetnie kellene az alkalmazottakat képviselő szakszervezettel és kollektív szerződést kelljen kötnie.

Ezekkel a rugalmasításokkal a kormány újra és újra, egyre inkább kiszolgáltatta a dolgozókat a munkáltatóknak, a munkások legális alkupozíciója egyre csak romlott és romlik, miközben a munkaerő árát jelenleg is nyomja lefelé a nagyszámú munkanélküli – tehát a cégek számára többszörösen előnyös a helyzet.

Vagy ott a kölcsönzött munkaerő helyzete, akik a munkásság legkiszolgáltatottabb rétege, és úgy pakolgatják őket egyik üzemből a másikba, ahogy nem szégyellik őket, megszervezni épp emiatt is nagyon nehéz az ilyen helyzetben lévő embereket, annál könnyebb őket utcára rakni a munkásszállásról, ha már nem kellenek.

De ne feledjük el azt sem, hogy a kormány gyakorlatilag megszüntette a munkajogot a járvány idejére.

Persze gondolhatná az ember, hogy így már talán elég rugalmas a munkaerő a gazdasági szereplők érdekeinek kiszolgálásához – de van itt még egy pár lehetőség, hogy meg lehessen védeni a növekedést!

El lehetne terjeszteni például a nulla órás szerződéseket, ezek az angolszász világban örvendnek különösen nagy népszerűségnek, és lényegük, hogy a dolgozó nem tudja, mikor kell bemennie, de a cégtől bármikor hívhatják hogy dolog van, így rendelkezésre kell állnia, fizetést viszont csak a ledolgozott órák után kap.

Vagy esetleg rá lehetne bízni a munkáltatókra, hogy milyen hosszú a munkaidőkeret, így nem áll fenn a veszélye annak, hogy túlórákat kell fizetni a munkásoknak, mert szabhatja éppolyan hosszúra, hogy a lehető legjobban járjon, viszont a termelés folyamatos legyen, mikor épp van rá igény.

Még számtalan módon lehetne rugalmasabbá tenni a foglalkoztatást természetesen, és kíváncsian várjuk, hogy ősszel milyen ötletekkel fog előállni az államtitkárság a gazdaság, a növekedés és a munkahelyek védelmében.

Ha pedig véletlenül kritikusak lennének az érintett dolgozók a koncepcióval vagy a megvalósítással szemben, úgyis lesz aki elmondja, minden a legnagyobb rendben.

Címlapkép: MTI/Balázs Attila