Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Teljes a káosz az akadémiai kutatók közalkalmazotti jogviszonyának megszüntetése körül

Frissítés (15:00): Korábban tévesen írtuk, hogy a  nem-kutatóknak 2015-óta a közalkalmazotti bértáblához kötött a jövedelmük, mivel a nem-kutatók jövedelme 2005-óta van a közalkalmazotti bértáblához kötve, a hibát javítottuk.

Bő egy hete derült ki, hogy a kulturális területen, illetve a szakképzésben dolgozók után most a kutatók közalkalmazotti státuszát venné el a kormány. Az erről szóló törvényjavaslat szeptemberben kerülhet a parlament elé, az akadémiai kutatóhálózatot átvevő Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) falain belül kész tényként kezelik a közalkalmazotti státusz megszüntetését.

A Népszava információit az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) is megerősítette: közlése szerint van szándék „a teljesítmény alapú, differenciált bérezést támogató foglalkoztatási jogviszony kialakítására”. A cél a kutatói életpálya modellhez szükséges feltételek megteremtése, „korszerű és rugalmas bérezéssel”.

Dr. Koreczné Kazinczi Ilona, a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ) elnöke, lapunknak úgy nyilatkozott, hatalmas a káosz jelenleg, a legtöbb dolgozó fél és ragaszkodik a jelenlegi közalkalmazotti létéhez. Szerinte a bizonytalanság tavaly az akadémiai kutatóhálózat elkülönítésével az ELKH alá helyezésével kezdődött, azóta vannak, akik szítják is a feszültségeket, de a legnagyobb gond, hogy nagyon kevés információ áll rendelkezésükre.

Nem tudják, milyen szempontrendszer szerint történik majd a teljesítmény megítélése, többen attól félnek, hogy az intézetvezetők szerint „nem oda való elemek” kiszűrésre kerülnek majd.

Az ő javaslatuk szerint meg kell határozni egységesen, hogy X publikáció megjelenése meghatározott folyóiratokban legyen például a teljesítmény mértéke.

Emellett nem tudják az sem, pontosan mikor fog megtörténni a közalkalmazotti státuszból a munka törvénykönyve alá való átsorolásuk, amit eddig hallottak, az a szeptember eleji törvény elfogadás mellet a november elseji átsorolás.

Pedig az információkra a pályájuk megtervezéséhez és a munkaviszonyuk folytatásának mérlegeléséhez nagy szükségük lenne.

A két munkavállalói jogviszony közti különbségek, a közalkalmazotti és a munka törvénykönyve szerinti foglalkoztatással járó előnyök és hátrányok összevetését a szakszervezet elvégezte, azonban több kérdéses pontban még válaszokat várnak az intézményvezetőktől, Maróth Miklós ELKH-elnöktől, Palkovics László Innovációs és Technológiai minisztertől és Szigeti Ádám államtitkártól.

Dr. Koreczné elmondta azt is, elég nagy a szórás abban, mely intézményvezetők  mit kommunikálnak: van, aki bizakodóbb, eszközpark- és létesítmény fejlesztést ígér, van, aki szerint jobb lesz az új rendszer, mert így több bért tudnak adni (ezt a szakszervezet vezetője kétli, mivel a jelenlegi bértábla is csak fizetési minimumot ad meg, aminél lehetne többet adni); és vannak, akik szerint így majd könnyebben lehet megszabadulni azoktól, akik „nem oda valók”.

„Sokminden változott, sokmindent ígértek, amiről nem úgy érzik, hogy betartották volna.”

A legfőbb kérdések az átsorolással kapcsolatban, amelyekre jövőjük megtervezése érdekében választ szeretnének kapni:

  1. Mi lesz a közalkalmazotti szerzett jogok, úgymint a jubileumi jutalmak, amelyek 25-30-40 év munkaviszony után járnak, illetve a nyugdíj előtt állók sorsa?
  2. Hogyan fog megoszlani a kutatók és a nem-kutatók közt a béremelés? A kutatók legutóbb 2016-ban részesültek bérfejlesztésben, a nem-kutatóknak viszont 2005-óta a közalkalmazotti bértáblához kötött a jövedelmük, emelést csak azok kaptak, akiknek a minimálbér alá süllyedt a fizetése.
  3. Meg tudják-e oldani az új modellben a fiatalok problémáját? Jelenleg a legtöbb fiatal kutató határozott idejű szerződéssel áll foglalkoztatásban, ezért 8-9 évig nem tudnak gyermek vállalni, lakást vásárolni, ugyanis a hitelfelvételekhez általában határozatlan idejű szerződésre van szükség.

„Fontos lenne, hogy minél több fiatal kutató itthon maradjon!”

– Fogalmaz Dr. Koreczné Kazinczi Ilona.

A kérdésekkel kapcsolatban megkerestük az érintett minisztériumokat és az ELKH vezetését is, amint válaszokat kapunk, azokról tájékoztatást adunk.

Ahogy arról korábban is írtunk, a közalkalmazotti státusz megszüntetése eddig mindenhol problémásnak bizonyult: a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) Alkotmánybírósághoz fordult, miután érdekegyeztetés és jogorvoslati lehetőség nélkül szüntették meg a szakképzésben dolgozó tanárok közalkalmazotti jogviszonyát.

A szakképzésben dolgozó tanároknak szintén 30 százalékos béremelést ígért az ITM, a PSZ szerint azonban az erre szánt 35 milliárd forint nem lesz elegendő, sőt, valakinek még akár csökkenhet is a bére.

De a kulturális közalkalmazottak sem jártak jobban az új rendszerrel: a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) szerint a kulturális közszolgálatban dolgozók fizetése mindig is alacsonyabb volt, mint a piaci területeken dolgozóké, de ezt valamennyire kompenzálták a közszférának adott szerény kedvezmények, a foglalkoztatottsági biztonság és a kiszámítható életpálya. A májusban megszavazott módosítással azonban mindez megszűnik, az  érintett szakmák dolgozói számára leépül a korábbi stabil munkajogi helyzet.

Címlapkép: Wikimedia Commons