Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Hiába meszelték el elsőre, a szakszervezetek ismét az AB-hez fordulnának a dolgozók jogait csorbító rendelet miatt

Egy hete írtuk meg, hogy elutasította az Alkotmánybíróság azt az 52 ellenzéki képviselő által, a szakszervezetek kérésére benyújtott panaszt, amelyet az ellen a rendkívüli jogrend alatt hozott kormányrendelet ellen tettek, amely tovább korlátozta a munkavállalók jogait a munkáltatókkal szemben.

A jogszabályban ugyanis helyet kapott egy általános érvényű kitétel is, mely szerint

„a munkavállaló és a munkáltató a Munka törvénykönyve rendelkezéseitől külön megállapodásban eltérhetnek”.

Amint azt Balczer Balázs munkajogász a Mércének tavasszal elmondta, ez az ártatlannak tűnő mondat valójában a teljes Munka Törvénykönyvének zárójelbe tételét rejti magában. Az ugyanis, hogy a felek bármiről, bárhogy megállapodhatnak és az, hogy „nem minden munkáltatóról mondható el, hogy etikusan viselkedne”, eredményezheti azt is, hogy a munkaadók egy része kapni fog a lehetőségen, és kifejezetten aggályos megállapodások megkötésére tesz majd lépéseket a dolgozóknál.

Most a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) adott ki friss reakciót, mivel a szervezet vitatja, hogy az Alkotmánybíróság azért utasította el a panaszt, mert a szóban forgó bekezdés a rendeletből már nincs hatályban.

Ugyanis a kifogásolt rendelkezések nemcsak hogy hatályban maradtak, de törvényerőre is emelkedtek időközben – nyilatkozta a MASZSZ elnöke.

Kordás László megjegyezte, a munkavállaló és munkáltató külön megállapodásának lehetősége látszólag mindkét félnek előnyös lehet, a gyakorlatban azonban korlátlan hatalmat biztosít a munkáltatóknak arra, hogy eltérjenek a munka törvénykönyvében szabályozott alapvető munkajogi előírásoktól is.

Többek között a kötelező legkisebb munkabér előírása, a napi pihenő szabálya, az egyenlő munkabér elve és a munkavégzés biztonságának munkáltató általi szavatolása is veszélybe kerülhet ezzel a kitétellel.  Ez végtelenül veszélyes és alkotmányellenes is – érvelt az elnök.

„A Munka Törvénykönyvétől való eltérés lehetőségéből adódik, hogy a munkavállalókat olyan megalázó módon dolgoztassák, mintha nem is emberek volnának. Továbbá az is, hogy mondvacsinált okokból kevesebb bért kapjanak (például, hogy kevesebbet fizessen valakinek azért, mert nő, vagy azért, mert gyermeket nevel)” – olvasható a MASZSZ közleményében.

A MASZSZ, más civil szervezetekhez hasonlóan nem fordulhat közvetlenül az Alkotmánybírósághoz, ezért most ismét a parlamenti pártok segítségét kéri, hogy forduljanak újra az AB-hez ez ügyben. Az MSZP péntek délután már jelezte is, hogy támogatja és segíti a Magyar Szakszervezeti Szövetség kezdeményezését annak érdekében, hogy megakadályozzák a munkavállalók jogfosztását.

A párt országgyűlési frakciója újra elkészíti annak az alkotmánybírósági beadványnak a tervezetét, amely a munkavállalók védelmét szolgáló közös ellenzéki kezdeményezés alapja lehet, és támogatja annak Alkotmánybírósághoz történő benyújtását.

„Egyetértünk a szakszervezetekkel abban, hogy a munkavállalók jogainak csorbítása elfogadhatatlan. A Fidesz nem emelhet törvényerőre egy olyan rendelkezést, amellyel jobbágysorba taszítja a magyar munkavállalókat!” – áll az MSZP közleményében.

Címlapkép: Mérce