Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

MASZSZ: a rabszolgatörvény 2.0 megállás nélküli munkavégzést és ki nem fizetett túlórákat fog jelenteni

Az Inforádiónak adott interjút Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke, aki szerint a „rabszolgatörvény 2.0”, azaz a 24 hónapos munkaidőkeret több hetes, megállás nélküli munkavégzést és ki nem fizetett túlórákat fog jelenteni.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, áprilisban egy olyan rendelet jelent meg, amelynek értelmében a cégek egyoldalúan rendelhetnek el 24 hónapos munkaidőkeretet. Ez azt jelenti, hogy a munkaidőnek 2 év időszakában kell átlagosan heti 40 órának megfelelnie, és a túlórákat is elég csak 24 hónapon belül kifizetnie a munkáltatónak.

Ez a rendelet hatályát vesztette volna a veszélyhelyzet végével, azonban Semjén Zsolt elrejtett egy olyan paragrafust a május végén beadott salátatörvény-javaslatában, amelyben az áll, hogy amennyiben a munkahelyteremtő beruházás nemzetgazdasági érdek, úgy a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter saját hatáskörben engedélyezheti a 24 hónapos munkaidőkeret.

A szakszervezeti vezető az Inforádióban azt kifogásolta, hogy nincs definiálva eléggé, hogy a javaslat milyen alapon hivatkozik nemzetgazdasági érdekre, így nem lehet tudni, milyen szempontok alapján mondhatják azt egy vállalkozásra, hogy annak működése nemzetgazdasági érdek.

Kordás ezt nagy problémának tartja, és ezen kívül van még egy észrevétele: szerinte a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter egy puszta rendelettel nem írhat felül egy törvényi szabályozást.

„Ilyen módon nem lehet felmentést adni egy vállalatnak a törvények alkalmazása alól, legalábbis egy jogállamban ez nem szokott előfordulni” – mondta a MASZSZ vezetője az Inforádiónak.

Kordás László ezen kívül felhívta a figyelmet arra, hogy a 24 hónapos munkaidőkeret azt is eredményezheti, hogy a munkáltató jelenleg munkavégzés nélkül fizeti az alkalmazottnak az alapbért, és később, amikor a megrendelésállomány indokolttá teszi, akár tíz órát is dolgoztathatja, a két órának a plusz díját azonban nem fizeti ki, miután 2 év átlagában meglesz a heti 40 óra, vagyis a napi 8 órás foglalkoztatás.

A szakszervezeti elnök hangsúlyozta, a kollektív szerződés mindenképp védelmet nyújthat a munkavállalóknak, hogy a munkáltatók ne élhessenek vissza azokkal a jogaikkal, amelyeket a veszélyhelyzetben kaptak.

Az igazi problémát ugyanakkor abban látja, hogy a május végén benyújtott javaslattal a 24 hónapos munkaidőkeret már az általános jogrend részét képezné
a jövőben. Kordás szerint vészidőben el lehet fogadni egy ilyen megállapodást, ha mindkét fél belemegy, de állandósult jelleggel semmiképpen sem.

Éppen ezért a MASZSZ szakszervezeti kollégáival közös nyilatkozatban fogja felszólítani a kormányzatot, hogy vonja vissza a javaslatot, a képviselőket pedig arra kérik, hogy ne szavazzák meg a szóban forgó módosítást.

Hozzátette, az Európai Bizottság közbejárását is kérni fogják, és amennyiben lehetőség lesz rá, úgy a demonstrációtól sem riadnak vissza.

(Inforádió)

Címlapkép: Mérce