Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Orbán szerint az önkormányzatoknak semmi okuk panaszra, valójában csak lobbitevékenységet végeznek

Orbán Viktor szokásos péntek reggel interjújában beszélt a koronavírus-járvánnyal kapcsolatos magyar sikerekről, a várható második hullámról, a munkahelyek védelméről és az önkormányzatok támogatásáról.

A miniszterelnök elutasította azokat a vádakat, miszerint a kormány igazságtalan mértékben vonna el forrásokat az önkormányzatoktól, mivel szerinte azok nem leválasztható részei a magyar államnak, így nekik is ki kell venniük a részüket a védekezésből. Orbán szerint ez alól senki sem bújhat ki, mert akkor majd „mindenki ki akar bújni”. „Pénz csak akkor van, ha összefogás is van” – jelentette ki a miniszterelnök.

Orbán azért is alaptalannak nevezte az önkormányzatok aggodalmát, mivel állítása szerint a 2021-es évben nőni fog a költségvetésük, adóbevételekből si több lesz. A fejlesztési pénzeket is felhozta a miniszterelnök (például a Modern Városok Program keretében kiutalt támogatásokat), amik szerinte valójában szintén az önkormányzatok tevékenységét segítik.

Orbán szerint „semmi oka” annak a hangvételnek, amit most önkormányzati szereplők részéről tapasztalni lehet, ő inkább az új költségvetés körüli lobbitevékenység részének látja a felháborodást.

A miniszterelnök tehát a közös tehervállalást hangsúlyozta, azonban fontos kiemelni, hogy a 2024-ig szóló költségvetési kitekintés alapján, ami az előző hét végén került nyilvánosságra, kiderül, hogy a kormány a válság következtében a kieső bevételeit a Gazdaságvédelmi Akcióterv keretében kihirdetett kiskereskedelmi különadó legalább 2024-ig történő meghagyásával és az önkormányzati forráselvonások fenntartásával tervezi kompenzálni: a korábban 43 milliárd forintosra tervezett helyi önkormányzati befizetéseket 160 milliárdosra duzzasztva hagyják meg „szolidaritási adó” jogcímén legalább 2024-ig, mint ahogy a gépjárműadó önkormányzatoktól elvont milliárdjai sem kerülnek vissza önkormányzati fennhatóságba.

Karácsony Gergely pedig csütörtök este írt arról, hogy az idei költségvetéshez tervezett kormánypárti bizottsági módosító már idén elvenne majd 12 milliárdot a várostól. A főpolgármester szerint az idei váratlan megszorítás nagyságrendileg a Lánchíd felújítására félretett pénznek felel meg.

A balatoni települések önkormányzatait tömörítő Balatoni Szövetség is megkongatta a vészharangot Gulyás Gergelynek írt levelében, melyben kifejtik, hogy a kormány intézkedései veszélyeztetik egyes települések működőképességét és komoly gazdasági bizonytalanságot generálnak. „Az önkormányzatokat érintő intézkedések többszörösen sújtják a turizmusból élő településeket, és nem csak az idén, hiszen az elvonások egy része a 2021-es költségvetésben is szerepel” – nyilatkozta a Népszavának Lombár Gábor, Balatonfenyves polgármestere.

Amikor Orbán arról beszél, hogy mindenkinek ki kell vennie a részét a védekezésből, csak azt nem említi, hogy az önkormányzatokra hárult a járvány elleni védekezés gyakorlati részének egy nagyon jelentős része – amire nemhogy forráselvonásokkal kellett volna reagálni, hanem plusz támogatásokkal. Hiszen a helyi önkormányzatok feladatai közé tartoznak olyan közellátások, mint az egészségügyi alapellátás, a szociális alapellátás, a gyermekvédelmi alapellátás stb. És ha ezeket nem tudják ellátni finanszírozás híján, azzal a magyar állampolgárok Alaptörvényben rögzített jogai sérülnek.

Tehát amikor a miniszterelnök közös teherviselésről beszél, akkor a védekezésnek csupán a pénzügyi oldalát emeli ki, a gyakorlatban elvégzett tevékenységről – amihez plusz pénz kellene – nem ejt szót.

Orbán az interjúban hosszan beszélt még a járvány várható második hullámáról, amire alaposan fel kell készülnünk, és azt is kijelentette, hogy az időseket védő szabályokat továbbra is fenn kell tartani. „Az operatív törzs működését, a kórházparancsnoki rendszert megtartjuk, és a tiszti főorvos jogköreit megerősítjük, mindezt a normális jogrend keretében” – mondta a miniszterelnök.

A közös EU-s hitelre is kitért, ami ellen bár „berzenkedik”, de most kivételesen „muszáj” belemenni. Azt azonban nem szabad hagyni, hogy a pénzt igazságtalan módon osszák el a tagállamok között, a kelet-európai államokkal „nem lehet kibabrálni”.

A teljes interjút itt lehet visszahallgatni.