Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az alapvető állampolgári jogainkat csorbítja a kormány azzal, hogy nem támogatja az önkormányzatokat

Az önkormányzatok jelenleg nem kapnak elegendő plusz állami támogatást ahhoz, hogy a közfeladataikat el tudják látni a veszélyhelyzetben – sőt, valójában már a járványhelyzet előtt se tudták őket elégséges módon teljesíteni, hiszen már akkor se volt a finanszírozásuk biztosított. A veszélyhelyzet életbe lépése óta a feladatok növekedésével párhuzamosan csökkenő anyagi támogatás miatt ez csak súlyosbodott.

Amennyiben a kormány nem nyújt ahhoz elegendő anyagi támogatást, hogy az önkormányzatok el tudják végezni feladataikat, azzal a magyar állampolgárok Alaptörvényben rögzített alapvető jogait sérti meg – állítja a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ).

A jogvédő szervezet az önkormányzatok mozgásterének csökkentéséről és a kormány felelősséghárításáról szóló állásfoglalásban 5 pontban foglalta össze, hogy jogi értelemben mi a probléma a kormány jelenlegi önkormányzatokhoz való hozzáállásával, melyből egyértelműen kiderül, hogy „elsősorban a kormányt terheli annak a kötelessége, hogy az önkormányzatokat olyan helyzetbe hozza, amelyben hatékonyan tudják ellátni a járvány elhárításával kapcsolatos feladataikat.”

Az első, és talán legfontosabb szempont az, hogy „a helyi önkormányzatok közfeladatai (egészségügyi alapellátás, szociális alapellátás, gyermekvédelmi alapellátás, stb.) az állampolgároknak az Alaptörvényben biztosított jogainak (élethez, emberi méltósághoz, egészséghez, oktatáshoz, egyenlő bánásmódhoz való jogok) érvényesülését szolgálják.” Tehát ha az önkormányzatok nem tudják ezeket a feladataikat ellátni, az az állampolgárok – nem csupán a helyi önkormányzatok polgárai, hanem a magyar állam polgárai – alapjogainak sérelméhez vezet.

Mivel az Országgyűlés határozza meg mind az önkormányzatok feladatait, mind a számukra kiutalt forrásokat és azok mértékét, ezért,

ha az önkormányzatok finanszírozás híján nem tudják ellátni a feladataikat, „az ezért való felelősség a központi kormányzatot terheli.”

A TASZ szerint a „járvány okozta veszélyhelyzet sem hatalmazza fel a központi kormányzatot arra, hogy a járványüggyel és a védekezéssel össze nem függő ügyekben megfossza az önkormányzatiság jogától a helyi közösségeket. A különleges jogrend nem használható az önkormányzatiság kiüresítésére, illetve politikai leszámolásra.”

A központi jogalkotó és végrehajtó szervek mellett a magyar alkotmányos berendezkedés elismeri a területi önkormányzatiságot biztosító szervezetrendszert is. Azaz „a helyi polgárok közössége saját belátása szerint rendezheti helyi ügyeit, mindaddig, amíg az nem mond ellent az egész országra kiterjedő szabályozásnak.” Ennek megvalósítása a helyi önkormányzat feladata.

És bár a különleges jogrend valóban felhatalmazást ad arra a központi kormányzatnak, hogy a helyi autonómiát felülírja, de csak a szükséges mértékben. A magyar kormány ezzel szemben a veszélyhelyzet bejelentése óta többször

igyekezett indokolatlan korlátok közé szorítani a helyi önkormányzatok autonómiáját, miközben általánosan és egyedileg is forrásokat von meg a helyi közösségektől” – állítja a TASZ.

A járvány elleni védekezésben „a kormányzat a legelesettebb társadalmi csoportok (gondozásra szoruló idős emberek, fogyatékossággal élők, otthonápolók, hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő családok) megsegítése kapcsán szinte minden szociális feladatot, tevékenységet az önkormányzatok hatáskörébe utalt” – írja a TASZ. „Ezeket a feladatokat (házi segítségnyújtás, szociális alapellátások, egészségügyi alapellátás, családgondozás, stb.) az önkormányzatok még a járvány előtti időszakban sem tudták teljesíteni, hiszen a finanszírozásuk nem volt biztosított.”

Tehát ahhoz, hogy az önkormányzatok el tudják látni a koronavírus által leginkább veszélyeztetett társadalmi csoportokat, azaz az idős, beteg, szegény, rossz társadalmi és egészségügyi helyzetű polgárokat, pont, hogy meg kellene őket erősíteni. Például növelni kellene a házi segítségnyújtó szolgálat finanszírozását, amely 2013-ban lecsökkent, azóta pedig stagnál, javítani kellene az önkormányzati fenntartású idősotthonok és más szociális tömegintézmények helyzetén, az önkormányzatok egészségügyi alapszolgáltatásaiba, például a háziorvosi rendszerbe pedig sürgősen új forrásokat kellene bevonni.

Az önkormányzati szolgáltatások biztosításán és finanszírozásán túl a kormány feladata lenne természetesen az is, hogy a munkaerőpiaci és egzisztenciális válság költségvetési és szabályozási kezelésére erőfeszítéseket tegyen – és ezt elsősorban az önkormányzati feladatok ellátásának finanszírozásán keresztül tudná garantálni.

A TASZ olyan javaslatokat is megfogalmazott, amelyeket álláspontja szerint a kormánynak haladéktalanul meg kellene tennie „az önkormányzati feladatellátás garantálása, a munkájukat elvesztő tömegek megsegítése, illetve további tömeges alapjogsérelmek megelőzése érdekében”:

  1. Olyan rugalmasan felhasználható krízistámogatást kell nyújtani az önkormányzatoknak, amelyből a szükséges infrastrukturális beruházásaikat (fertőtlenítőszerek, maszkok, ételhordók, kesztyűk, ivóvíz tartályok, stb.) és (rendkívüli) települési támogatást (lakbértámogatás, közüzemi díjak átvállalása, gyógyszertámogatás, internet-előfizetés a távoktatásban résztvevő hátrányos helyzetű gyermekek családjainak, stb.) nyújthatnak a rászoruló lakosaiknak.
  2. Az önkormányzat szociális alapszolgáltatásait (házi segítségnyújtás, családgondozás, támogató szolgálat, falugondnok, étkeztetés, stb.) most a korábbihoz képest jelentősen ki kell terjesztenie. Ezen szolgáltatások teljes költségét eddig sem fedezte az állami normatíva, ennek tehát azonnali emelése szükséges. A kevés számú önkormányzati fenntartású szociális intézmények (különösen idősek otthona) esetében is szükséges a kapacitásbővítés.
  3. Az önkormányzat egészségügyi alapszolgáltatásai eddig is kritikus helyzetben voltak, a járvány miatt azonban még nehezebbé vált a működésük. Ezt a helyzetet az önkormányzatok önállóan képtelenek kezelni: a kormánynak kell intézkednie a betegutak átszervezéséről, a háziorvosok, a háziorvosi ügyelet elérhetővé tételéről, hosszú távon pedig az alapellátás ismételt működőképessé tételéről.
  4. A szociális alapszolgáltatásokat megalázóan alacsony bérért látták el eddig is a szociális szakemberek, most ugyanezen bérért napi 8 óra helyett 10, 12 órákat dolgoznak folyamatosan az önkormányzatok által fenntartott szociális intézményekben, szolgáltatásokban. A szociális szférában dolgozók épp úgy megérdemlik a bérrendezést és az 500 ezer forintnyi bónuszt is, mint az egészségügyi dolgozók, hiszen épp ugyanannyira az „első vonalban” harcolnak az elesettekért.
  5. Ahhoz, hogy a tömegesen elszegényedő családok és gyermekeik ellátása ne nehezedjen a végletekig az önkormányzati intézményekre, szükséges egy azonnali, jövedelempótló juttatás a rászoruló családoknak.
  6. Ahhoz, hogy a tömegesen munkájukat vesztő emberek családjainak ellátása ne terhelje le a végletekig az önkormányzati intézményeket, szükséges a foglalkoztatásuk támogatása is.
  7. Azok az elbocsátott emberek, akiknek nem volt megtakarítása, most teljesen kiszolgáltatott helyzetbe kerültek. A kormányzat feladata, hogy a munkanélkülivé váló embereknek segítse a mielőbbi újrafoglalkoztatását (ennek részeként azt, hogy az önkormányzatok minél több embert tudjanak foglalkoztatni. Ehhez rugalmasabbá kell tenni a szabályozást, és ezzel egyidejűleg fontos, hogy megszűnjön a megkülönböztetés a közfoglalkoztatási és az általános minimálbér között, vagyis kapjanak a közfoglalkoztatottak is általános minimálbért.
  8. Európában hazánkban a legrövidebb és legalacsonyabb az álláskeresési járadék, ezt most, a jelen krízishelyzetben azonnal meg kell emelni és ki kell terjeszteni időben is.
  9. Ugyanezen okból a foglalkoztatást helyettesítő támogatás feltételeit is könnyíteni szükséges.
  10. Az önkormányzati – és állami – közfeladatokat részben átvállaló, – oktatást, közösségi szociális munkát, képességfejlesztést, közösségszervezést, adományszervezést, stb. nyújtó – helyi civil szervezetek anyagi támogatása a krízisben lévő családok segítése érdekében elengedhetetlen.

Az ellenzéki országgyűlési képviselők közös közleményben álltak ki az önkormányzatokért, a szöveget az MSZP, a DK, a Jobbik, az LMP és a Párbeszéd képviselői, valamint Szél Bernadett és Hadházy Ákos írták alá:

A kormány a koronavírus-járvány kezelése érdekében számtalan forrást vont el a helyi önkormányzatoktól. Elvette a gépjárműadó törvény szerint járó részét, elvette a parkolási díjakat, és van olyan település, ahol a cégek által fizetett helyi adókat is elvette.
Ezekkel a döntéseivel a kormány veszélybe sodorta a települési feladatok ellátását, így a közterek és parkok karbantartását, a bölcsődék vagy éppen az idősotthonok üzemeltetését olyankor, amikor az önkormányzatok feladatai egyébként is nagyban bővültek. A karanténba került betegek ellátását a helyi önkormányzatok feladatává tette a kormány, de sok helyen a kormány mulasztása miatt olyan feladatokat is nekik kell elvégezniük, amelyeket egyébként a kormánynak kellene, hiszen a kormány nem hajlandó szájmaszkot, kézfertőtlenítőt osztani a lakosság számára, vagy szűréseket szervezni az idősotthonokban.
A kormány pénzelvonása tehát akadályozza a koronavírus elleni hatékony védekezést, akadályozza a magyar emberek önkormányzati védelmét úgy, hogy a kormány sok esetben nem gondoskodik az emberek védelméről, pedig kötelessége volna.
Éppen ezért azt kérjük az Alkotmánybíróságtól, hogy vessen véget az önkormányzatok kormány általi kisemmizésének, elsősorban azáltal, hogy a gépjárműadó megvonását Alaptörvény-ellenesnek minősíti és megsemmisíti, másodsorban azzal, hogy olyan precedenst teremt, ami világosan üzen a kormánynak: veszélyhelyzetben sem tehet meg mindent.

 

Címlapkép: MTI/Mónus Márton