Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nagyot mentek a járvány alatt Orbán facebookos bejelentkezései, de a lájkgyűjtés fontosabb volt, mint az informálás

A miniszterelnök és stábja a járványhelyzet alatt az információáramlás feletti hatalom kizárólagos birtokosa lett, és ezt éreztette is a nyilvánossággal. Ám a kontroll hiánya sokszor olyan félreértésekhez vezetett, amelyek egy egyszerű sajtótájékoztatón könnyen tisztázhatók lettek volna.

Orbán Viktor hang nélküli bejelentése (Orbn Viktor facebook-oldaláról)

A koronavírus a kormánykommunikációban is új helyzetet teremtett. A miniszterelnöknek és a minisztereknek sok döntést kellett hozniuk kevés idő leforgása alatt, amiről aztán – ugyancsak villámgyorsan – tájékoztatni is kellett a nyilvánosságot. Ezt a szituációt az Orbán-kabinet egy szempillantás alatt a kormányfő személyes brandjének továbbépítésébe forgatta át azzal, hogy Orbán Viktor Facebook-oldalának, és az azon posztolt fontos bejelentések figyelésén múlott a médiumok közti aznapi hírverseny, így közvetetten az állampolgárok információkkal való ellátottsága is.

A nézők koncentrált figyelme számokban is megmutatkozott: a járvány kirobbanása óta a miniszterelnök követőinek száma több, mint háromszázezerrel nőtt a Facebookon.

A miniszterelnök a járvány alatt nem – pontosabban a járvány alatt sem – sajtótájékoztatókat tartott, hanem bejelentéseket tett, méghozzá a saját közösségi oldalán, akkor és úgy, ahogyan neki megfelelt, kőkeményen visszaélve a járványhelyzetben a kormány információs monopóliumával. A magyar közmédia közszolgálati jellegéről, illetve annak hiányáról sok szó esett az elmúlt években, ebben a helyzetben azonban még az is sokat jelentett volna, ha a legfontosabb, húsbavágó bejelentések napvilágra kerülése nem egyedül a miniszterelnök személyes stábján múlt volna, hanem legalább az állami tévé hírszerkesztőin, legyenek bármilyen összefonódások is az MTVA és a végrehajtó hatalom között.

Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár az RTL kérdésére azt mondta az exkluzív Facebook-videókról, hogy a miniszterelnök fontosnak tartja, hogy közvetlenül és kötetlenül is kommunikálhasson az emberekkel. „A videós bejelentkezéseket mindig hozzáférhetővé teszik a hírszerkesztőségeknek, vagyis nem cél a média kikerülése” – mondta Havasi.

Ezek az érvek a Facebook jelentőségét is számba véve a mai médiakörnyezetben méltányolhatók is lennének, a probléma azonban nem az, hogy a miniszterelnök Facebook-videókon keresztül tájékoztat, hanem az, hogy kizárólag Facebook-videókon keresztül tájékoztat, hermetikusan elzárva minden alternatív médiumtól, köztük az adóforintokból működő közmédiától is.

Ez a probléma a leglátványosabban akkor ütközött ki, amikor a miniszterelnök első bejelentése a gazdaságvédelmi akciótervről technikai problémák miatt meghiúsult. Ez volt Orbán hírhedt hang nélküli bejelentkezése március 18-án, amikor jó háromnegyed órát kellett várnia a teljes nyilvánosságnak, hogy kiderüljön, mit is jelentett be a miniszterelnök.

Koronavírus. Rendkívüli // Coronavirus. Breaking

Koronavírus. Rendkívüli // Coronavirus. Breaking

Gepostet von Orbán Viktor am Mittwoch, 18. März 2020

Ekkor ütközött ki a leglátványosabban, hogy mi a különbség egy sajtótájékoztató (vagy legalább egy többek által közvetíthető bejelentés) és egy privát gyártású videó között. Orbán a videó posztolását megelőző nagyhűhóhoz képest csak vázlatos, rövid közleményt tett, ám legalább korrektül utalt arra, hogy a részletszabályok a továbbiakban a Magyar Közlönyből fognak kiderülni.

Amellett, hogy ebben a kommunikációs rendszerben Orbán Viktor stábja kizárólagos információs zsilipként tud működni, van még egy fontos dolog, ami rámutat arra, hogy miért problémás, ha a miniszterelnök kihasználja azt a helyzetet, hogy ő az egyedüli „titokgazda”, és semmiféle külső nyomás nincs rajta, ami precíz és kielégítő közlésre ösztönözné őt és stábját.

Orbán Viktor ugyanis – miközben a magyar Facebook összes szempárja rá szegeződött, gyűjtötte a lájkokat és a megosztásokat – rendre „hiányos” bejelentéseket tett, több esetben napokig találgatni kellett, mire a helyükre kerültek fontosabbnál fontosabb, a védekezéshez szükséges részletek.

Ezekből a fontos, ideig-óráig megválaszolatlanul maradt kérdésekből gyűjtöttünk össze az alábbiakban néhány példát.

1. Mi lesz a bölcsődékkel, óvodákkal?

A miniszterelnök bejelentése az iskolák bezárásáról és a digitális távoktatás elindításáról március 13-án önmagában is egy váratlan fordulat volt a védekezési politikában. Mint ismert, Orbán Viktor aznap reggel még az iskolák bezárása ellen érvelt a Kossuth rádióban, estére viszont látványosan meggondolta magát a kormány. Ilyen körülmények között nem csoda, ha maradtak megválaszolatlan kérdések a miniszterelnöki videó után: a kormányfő arról nem beszélt ugyanis, hogy mi lesz a bölcsődékkel és az óvodákkal, így

péntek estétől szombat délutánig fogalma sem volt a kisgyermekes szülőknek, hogy viheti-e, kell-e vinnie hétfőn gyermekét ezekbe az intézményekbe.

A helyzetet tovább bonyolította, hogy bár a bölcsődék és óvodák zárása önkormányzati hatáskör lett volna, ám ezt éppen azon a héten vette el a kormány a települések vezetőitől. A bejelentés legnagyobb problémája mégsem az, hogy erre a helyzetre nem ad egyértelmű, megnyugtató választ, hanem az, hogy fel sem vetette a kérdést; Orbán egy szóval sem utalt arra, hogy a kormánynak bármifajta mondandója lenne a témában, vagy a későbbiek folyamán, a részletszabályokból kiderülne valami az óvodák kapcsán. Miközben a kommentek sora jól mutatja, hogy igény lett volna erre:

Kommentek Orbán Viktor iskolák bezárására vonatkozó bejelentése alatt.

2. Minek a hány százaléka?

Ott volt aztán a második kormánybejelentés a gazdaságvédelmi akciótervről. Ekkor Orbán Facebookja nem kizárólagos csatornája volt a tájékoztatásnak, a köztévén is adásba került a mentőcsomag további részleteinek kihirdetése, ám az is igaz, hogy ezúttal a kormány több tagja osztozott a megszólalásokon. Ebben az esetben is voltak olyan tartalmi hiányosságok a bejelentésben, amelyek egy hagyományos sajtótájékoztató keretei között jó eséllyel legfeljebb könnyen tisztázható félreértések lettek voltak. (A járványhelyzet természetesen jogos indok arra, hogy a kormánytagokkal ne tartózkodjanak egy légtérben az újságírók, azonban érdemes felidézni, hogy Ausztriában a kormány sajtótájékoztatóit a távolságtartás szabályai mellett, speciális plexifalakkal felszerelt pódiumokkal meg tudták tartani a sajtó jelenlétében.)

Egészen pontosan Palkovics László mondandója hagyott több kérdést maga után: nem volt érthető, hogy a kormány a teljes munkahét vagy a kieső munkaidő utáni bért szándékozza-e kipótolni. Mint arról mi is beszámoltunk, majdnem 24 óra eltelt, mire ezt a kérdést a miniszter tisztázta az Inforádió műsorában. Az sem derült ki ebből a bejelentésből, hogy mi lesz azzal a több százezer emberrel, akinek a járvány hatására egyik napról a másikra veszélybe került a megélhetése, bár ez olyan tartalmi eleme a kormány válságkezelésének, ami azóta is kínzó kérdés formájában kísért.

3. Meddig érhet a polgármesterek takarója?

Nagycsütörtökön Orbán Viktor a kijárási korlátozások meghosszabbítását jelentette be, ezzel együtt pedig azt is, hogy a települések polgármesterei belátásuk szerint extra jogosítványokkal szigoríthatnak az óvintézkedéseken. Azt azonban, hogy ez pontosan mit jelent, még majdnem egy teljes napig nem tudtuk meg, pedig az idő sürgetett, hiszen ha a polgármesterek lépni akartak hosszú a hétvége előtt, csak óráik voltak hátra.

Így történt, hogy Botka László, Szeged polgármestere, boltbezárást jelentett be az aktuális Magyar Közlöny megjelenése előtt, míg budapesti kollégája úgy értesült nem hivatalos forrásból, hogy ilyenre nem lesz lehetősége a településvezetőknek. Mint nagycsütörtök késő este kiderült, Karácsony Gergely információi bizonyultak helyesnek.

4. Most akkor utazhatnak a budapestiek vidékre?

Április 29-én a miniszterelnök az akkor másfél hónapja tartó kijárási korlátozások enyhítését jelentette be, annak területi hatálya azonban jó darabig ugyancsak homályos maradt: Orbán arról beszélt a videóban, hogy „Budapesten és környékén” a kijárási korlátozás továbbra is életben marad, de az nem derült ki, hogy pontosan meddig terjed Budapest környéke.

Szintén ebből a videóból, és a miniszterelnök hiányos közléséből alakult ki a vészhelyzet alatti egyik legnagyobb kommunikációs hátraarc a kormány háza táján: Szentkirályi Alexandra a bejelentés után két nappal beszélt a Kormányinfó Plusz névre keresztelt videóban arról, hogy az új szabályok értelmében a budapesti és Pest megyei lakosok nem utazhatnak vidékre, ahol már az enyhébb szabályok érvényesek, majd egy hétre rá Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter cáfolta a kormányszóvivő értelmezését.

5. Pontosan hogyan lazul fel Budapest?

Az egyik legszűkszavúbb bejelentést akkor tette a miniszterelnök, amikor a budapesti kijárási korlátozások feloldását hirdette ki. Ezt összesen másfél percben tette, amibe belefért például a polgármesterek felelősségének passzív-agresszív hangsúlyozása, de azon kívül, hogy a budapesti lazítások mindig 2 hét spéttel követik a vidékieket, semmilyen egyéb részletinformáció nem. Gulyás Gergely hamarosan részletes tájékoztatást adott, ám Orbán videójában semmi nem utalt arra, hogy mikor és kitől fogjuk megtudni a részleteket.

Végigtekintve a miniszterelnök járvány idején tett bejelentéseit az látszik, hogy – bár a vírushelyzet óriási téttel bírt, és az időben közölt, pontos információ életet menthetett – a védekezés és a válságkezelés mérföldköveiről beszámoló videóknak egyáltalán nem a közlés, a tájékoztatás volt az elsődleges funkciója. Ezek a videók elsődlegesen nem a „mit csinál?” kérdésre válaszoltak, hanem arra, hogy „ki csinálja?”. Azt voltak hivatottak demonstrálni, hogy egyedül Orbán az, akinél a válság leküzdéséhez szükséges tudás van, és egyedül ő az, aki cselekszik.