Újra az ellenzéki kérdések elé kell állnia Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki az elmúlt hónapokban rendre sablonválaszokkal hárította az ellenzéki képviselők gyakran vehemens kritikáit. Ma is összecsap Orbánnal többek közt Szabó Tímea (Párbeszéd), Harangozó Tamás (MSZP), Jakab Péter (Jobbik), Varju László (DK). De Kásler Miklósnak is sokan akarnak kérdést feltenni, így előfordulhat, hogy ő is tiszteletét teszi a parlamentben.
Kövessétek az eseményeket percről percre a Mércén!
A parlamenti szópárbajt itt nézhetitek élőben:
A miniszterelnöknek havonta egyszer muszáj az ellenzéki képviselők kérdéseire is válaszolnia, az utóbbi hónapokban főként viccelődéssel és a 2010 előtti kormányzatok nem ritkán valóban problematikus intézkedéseinek felemlegetésével hárította a kritikákat.
Orbán ma a helyzet magaslatán álló, hozzáértő és nyugodt kormányfő képét igyekezte sugározni, így több ellenzéki kérdésre is a járványvédelem nemzetközi viszonylatban vett sikereiről beszélt. A gazdasági válság kapcsán azt hangsúlyozta, valamilyen formában (diákhitel, adócsökkentés, bérkiegészítés) a kormány eddig már 1 millió 62 ezer embernek nyújtott támogatást.
Az ellenzék főként a dolgozókat támogató intézkedések elégtelensége miatt támadta a kormányt – sokan felemlegették, hogy a közmunkaprogramot 200 ezer új emberrel duzzasztaná fel a kabinet -, de a legvehemensebb kritikákat az egészségügyi kormányzat névleges feje, Kásler Miklós kapta.
A már bejáratott módszer szerint, Orbán többször is megvédte miniszterét, holott háttérinformációk szerint maga is nagyon elégedetlen Kásler teljesítményével.
A napirend előtti felszólalások és azonnali kérdések során az is jól kivehetővé vált, hogy a Fidesz stratégiája, hogy nemcsak a saját teljesítményét dicséri, de megpróbálja az ellenzéki vezetésű városok hitelességét is aláásni. A kormánypárti felszólalók közt többen emlegették az ellenzéki önkormányzatok által végrehajtott fizetéscsökkentéseket, illetve a Pesti úti idősotthonban kialakult járványhelyzetet is.
Hiába hangsúlyozták azonban az ellenzéki képviselők, hogy az önkormányzatokat épp anyagilag kivérezteti a kormány, és még így is megpróbálnak tisztességgel helyt állni, támogatást nyújtani lakóiknak, ez az összezárt kormányzati kommunikációról lepattant.
Ez volt az azonnali kérdések órája, négy hét múlva újra percről percre közvetítjük majd a miniszterelnök és ellenzék közötti szóváltásokat. A Mérce anyagai mindenki számára ingyen hozzáférhetőek, ám ezek az anyagok nem készülhetnek a támogatásotok nélkül. Ezért kérünk, ha tehetitek, támogassatok bennünket!
Támogatás egyszerűen, bankkártyával, PayPal-on keresztül:
Csányi Tamás, a Jobbik képviselője az oktatással kapcsolatban tett fel kérdéseket Kásler Miklósnak. Megjegyezte: az, hogy a digitális oktatás működik, elsősorban nem a kormányon múlt, hanem a tanárrá lett szülőkön és az „IT guruvá” vált tanárokon. A kérdései a következők voltak:
- Czunyiné dr. Bertalan Judit kormánybiztos feladata lett volna a digitális oktatás vezénylése, hogyan vett részt ebben?
- Megszüntetnék azt a táblázatot, ami végzettséghez kötné a pedagógus álláshelyek betöltését. Ennek mi az oka? Talán nem tudták a pedagógus életpályamodellel vonzóvá tenni a szakmát?
Kásler válaszában úgy fogalmazott, a magyar oktatási rendszer péntekről hétfőre átállt a digitális oktatásra, ami rendkívüli siker, és ebben a fő szerepet valóban a pedagógusok szaktudása játszotta. Hozzátette, ide tartozik az is, hogy az érettségit is sikerült extrém körülmények között jól lebonyolítani.
Mindebben a köznevelési államtitkárság és az Oktatási Hivatal is döntő részt vállalt, a munkában a miniszteri biztos pedig koordinátorként, „elképzelések kidolgozójaként” vett részt – felelte a miniszter Csányi kérdésére Czunyinéval kapcsolatban.
Kásler elmondta azt is, hogy szerinte a statisztikákból úgy tűnik, a csökkenő tanulói létszám mellett nincs jelentős pedagógushiány Magyarországon.
Bangóné Borbély Ildikó után Szabó Tímea is nekiment az emberi erőforrások miniszterének. Az párbeszédes képviselő utalt Kásler korábbi felszólalásaiban tett humoros megjegyzéseire, arra szólítva fel a miniszter, hogy szégyellje magát.
Szabó ostorozta a miniszter, amiért azt hiszi, felszólalásait viccesnek fogják találni azok, akiket hazaküldtek a kórházból ellátatlanul, és amiatt, hogy a hazaküldések miatt most Kásler az orvosokra hárítja a felelősséget.
A Bangóné képzettségét firtató Kásler-kijelentést pökhendiségnek nevezte Szabó, aki szerint ők százezreket, milliókat képviselnek, így igenis joguk van kérdéseket feltenni akkor is, ha nincs orvosi diplomájuk.
Mikor vállalja a felelősséget a több száz elhunyt miatt – tette fel a kérdést Szabó.
Kásler szerint kérdezőjének szinte egyetlen kijelentése sem igaz. Majd hozzátette:
„nem tetszik tudni olyan felhevülten, olyan mondatokat a fejemhez vágni, hogy hagynám magam provokálni.”
Szabó szerint lassan egy Muppet Showra hasonlít a szóváltás: az ellenzék kérdez, Kásler provokációról beszél.
„Nem provokálunk, kérdéseket teszünk fel” – mondta.
A képviselőn szerint amíg Kásler vezeti az EMMI-t, addig emberek milliói vannak veszélyben a betegellátásban.
Az LMP képviselője a Palkovics Lászlónak intézett azonnali kérdésében úgy fogalmazott, el tudnák fogadni, hogy a kormány nem a segélyezésben hisz, hanem a munkahelyek teremtésében, ha látszanának ennek a részeredményei.
Viszont a munkanélküli segély ideje 3 hónap, és a vészhelyzet is lassan ennyi ideje tart, így kérdés, mi lesz azokkal, akik hamarosan már nem kapják tovább az álláskeresési járulékot.
„Visszataszító, hogy a kormány lemondott 300 ezer emberről, és most két választásuk van: mehetnek közmunkára vagy a Németh Szilárd által vezényelt toborzásra” – fogalmazott Csárdi Antal.
Az LMP képviselője szerint Európa leggyengébb Kurzarbeitje nem nyújt segítséget sem az egyéni vállalkozók, sem a mikrovállalkozások, sem a munkájukat elvesztő emberek számára.
„Akik turizmusban, szolgáltatóiparban elvesztették a munkájukat, és 2 hét múlva lejár a 3 hónap munkanélküli segély, hova tudnak fordulni?” – Tette fel a kérdést az LMP képviselője.
Palkovics László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium minisztere az Orbán által már többször elmondott gazdasági intézkedésekre hivatkozott, majd elmondta: jelenleg 97 ezer ember kap álláskeresési járadékot, 70 278 ember kap foglalkozás-helyettesítő támogatást, de őket akarják elhelyezni majd más területeken. Nem gondolja, hogy a Kurzarbeitünk gyenge lenne, mert sok cég jelentkezett, ebből közel 6 ezer mikrovállalkozás. Szerinte nem lehet értéktelen dolog, ha ennyien jelentkeztek rá.
Székely Sándor független országgyűlési képviselő, aki a nemrégiben Szanyi Tibor által alapított Igen Szolidaritás Mozgalomban politizál, a gazdagok közteherviseléséről kérdezte Orbánt.
Elmondása szerint a kozmetikázott adatok ellenére a magyar munkavállalók gyalázatosan vannak fizetnek, miközben a tőkések munka nélkül elképesztő jövedelmeket tesznek zsebre osztalék formájában. A képviselő úgy véli, a Fidesz 2014 óta munkaalapú társadalomról beszél, és elutasítja a segélyeket, de közben munka nélkül lehet hatalmas jövedelmet szerezni.
Ezért Székely azt javasolja, a 48 millió forintot meghaladó osztalékokra 98 százalékos adót vessen ki a kormány. „Fizessenek a tőkések!” – zárta mondandóját Székely.
Orbán szerint a kormány filozófiájában is van elvárás a tőketulajdonosokkal szemben: fizessenek adót, tartsák be a szabályozásokat, és teremtsenek munkahelyeket.
Majd gúnyolódott egy kört az ellenzéki képviselőn, Rákosi Mátyást idézve, illetve azt mondva: a képviselői felszólalásból úgy tűnik, a Soros György elleni egységfrontban számíthat a képviselőre.
Hozzátette: a Székely javaslatai a kommunizmus bevezetését jelenti, ami megfontolandó, de a magyarok már megfontolták, sőt kipróbálták, de nem vált be. „Ezért javaslatát nem tudom támogatni” – mondta.
Viszontválaszában Székely elmondta, hogy Orbán viccelődhet, de ő azért dolgozik, hogy a magyar emberek jól éljenek, és nem azért, hogy a miniszterelnök veje és mások meggazdagodjanak.
A válság alatt ideje lenne, hogy a gazdagok is kivegyék a részüket a terhek viseléséből, ne csak az átlagembereket adóztassa a kormány – tette hozzá.
A miniszterelnök arról beszélt, ő fontosnak tartja Magyarország azon állampolgárait is, akik más elvek szerint szerveznék meg a társadalmat, a baloldali gondolatnak is van helye. Elmondása szerint az elmúlt tíz évben megpróbáltak integrálni baloldali intézkedéseket. Ilyennek gondolja a munkaalapú társadalmat, a közmunkát és a teljes foglalkoztatottság célkitűzését is.
Arra is rámutatott, az osztalékot az szja-val megegyező mértékű adó sújtja.
Az MSZP képviselője az agyhártyagyulladásban elhunyt Regina ügyéről kérdezte Kásler Miklóst. A nő halálának – az anyja szerint – köze lehet ahhoz, hogy a kórház nem akarta fogadni a kiürítések miatt.
Bangóné szerint ez az eset látlelete a magyar egészségügy hibáinak, ugyanis sokan szenvednek súlyos károkat és halnak meg a nem megfelelő ellátás miatt. A képviselő ezen kívül elmarasztalta a minisztert, amiért csak 3 hét elteltével rendelt el vizsgálatot az ügyben.
Kásler válaszában elmondta, nem igaz, hogy 3 hetet vártak a vizsgálat elindításával, már május 12-én elrendelte azt, és hozzátette: minden beérkezett észrevételre elrendelt vizsgálatot.
„Orvosilag meg tudom ítélni a kórtörténet alapján, hogy mi történt, önnek hiányzik ehhez a tudása, mégis elébe ment a hatósági megállapításnak” – jegyezte meg a miniszter Bangónénak.
Kásler jelenleg úgy látja, nem igaz, hogy szerepe lett volna az intézménynek a haláleset bekövetkezéséhez.
Lukács László György, a Jobbik képviselője azzal kezdte felszólalását, hogy vajon mi történhetett volna, ha nem Kásler Miklós lenne az egészségügyi miniszter:
- Nem kapnának az ápolók megalázó bért havi 200 óra munka után
- Nem adtak volna ki utasítást a kórházi ágyak kiürítéséről, amit a miniszter másfél hónappal később letagad, és az orvosokra hírátja a felelősséget
- Nem rúgtak volna ki 2 kórházi vezetőt, bizonytalanságot okozva ezzel
- Nem lettek volna történelmi adatok arról, hogy V4-es összehasonlításban a magyarországi halálozási arány a legrosszabb
Lukács felszólította Orbánt: tegye egyértelművé, mi a terve Kásler Miklós miniszterrel.
Orbán erre felelve újra megköszönte Kásler munkáját, ugyanis szerinte ő volt az, aki korán megérezte és megértette, hogy időben kell cselekednünk, mert itt egy nagy járványveszély van, miközben a világ többi része még „szunyókált”.
A miniszterelnök szerint soha nem látott átállási nehézség jött az oktatási rendszer számára, és ha nem is volt tökéletes, mindenki elismeréssel beszél arról, hogy sikeresen beindult a digitális oktatás – Orbán hangsúlyozta, ez is Kásler érdeme.
„Aki jól végzi a munkáját, azt megtartjuk” – mondta Orbán.
A Jobbik képviselője ezután azt kérte Orbántól, „hasson oda”, hogy a dolgozók megkapják az őket megillető tisztességes fizetéseket, amire a miniszterelnök azzal válaszolt, hogy felolvasta a Lukács cégének egyik álláshirdetését, ami külföldi munkához keres magyar munkaerőt.
„Jön néhány vállalkozó, és elviszi külföldre dolgozni őket, ami rendjén van, de hogy utána feláll a Parlamentben tanácsokat adni nekünk, az több a soknál” – fejezte be válaszát Orbán.
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője idézte a miniszterelnököt, aki néhány napja „történelminek” nevezte Kásler Miklós teljesítményét a járványvédekezésben. Szabó szerint Orbán ezek szerint történelmi teljesítmény az, hogy:
- 32 ezer kórházi ágyat üríttetett ki az orvosi tiltakozások ellenére „teljesen fölöslegesen”, és kirúgta azokat az orvosokat, akik nem engedelmeskedtek;
- több ezer súlyos beteget hazaküldtek, sokan meghaltak emiatt;
- hetekig védőfelszerelés nélkül hagyták a frontvonalban dolgozókat, amit szerinte Orbán fotói is bizonyítanak: a miniszterelnök teljes szkafanderben szerepel, az egészségügyi dolgozók pedig egyszerű vászonmaszkkal;
- az ápolók kevesebbet kerestek a járvány alatt, mint előtte.
Szabó két kérdést tett fel. Ha Kásler ilyen történelmi tettekre képes, akkor miért Pintér Sándort nevezte ki a miniszterelnök, hogy átvilágítsa az egészségügyet? Illetve: marad-e Kásler 2022-ig az EMMI élén?
Orbán szerint a legutolsó kérdésre Kásler Miklós tud válaszolni. Elmondta: nem tudjuk, ősszel visszatér-e a járvány, ezért az operatív törzs működését folytatni kell. Mivel a törzs nemcsak egészségügyi kérdésekkel foglalkozik, ezért azt Pintér Sándor vezeti.
Azért világítunk át mindent, hogy ne kerüljünk abba a helyzetbe, hogy lecsap a járvány és rövid időn belül kell mély átalakításokat végrehajtani – magyarázta. Szerinte alkalmassá akarják tenni az egészségügyet, hogy világjárvány idején is „természetes üzemmódban” tudjon működni.
Viszontválaszában Szabó Tímea rámutatott: a miniszterek nem saját magukat nevezik ki és váltják le, hanem a miniszterelnök teszi ezt.
A képviselő elmondta, továbbra sem érti, miért folytatódhat „Kásler ámokfutása” aközben, hogy Pintér Sándor átvilágítja a rendszert.
Szerinte ugyanis itthon többen haltak meg Kásler utasítása nyomában, mint a járvány miatt. Kijelentését hangos felzúdulás követi a kormánypárti sorokban.
Orbán viszontválaszában azt mondta, Kásler ösztönei vezettek oda, hogy bár minden nemzetközi szervezet azt mondta, nem lesz súlyos járvány, Európában talán elsőként ő hívta össze kormányzati szervet a járványvédekezés céljából. Ezért szerinte Káslernek mindenki köszönettel tartozik, Szabó Tímea idős rokonai is.
Schmuck Erzsébet is Orbán Viktornak tett fel azonnali kérdést. Az LMP társelnöke elmondta, az EU kidolgozott egy zöld gazdasági programot, ami klímabarát és az emberek életminőségét helyezi a középpontba, majd azt kérdezte: a kormány miért zárkózott el a program támogatásától, annak ellenére, hogy év elején meghirdették a kormány klíma- és környezetvédelmi akciótervét.
Schmuck továbbá arra is választ várt, miért vonták vissza az egyszer használatos műanyagról szóló törvényjavaslatot?
Orbán Viktor válaszában csak részben reagált a konkrét kérdésekre, helyette ezúttal is azzal védekezett, hogy nemcsak a zöld megoldások jelenthetik most az új munkahelyeket, a kormány gondoskodik azokról, akik most jövedelemtől esnek el.
„Aki hozzánk fordul, nem marad jövedelm nélkük. Aki jön, annak segíteni fogunk” – mondta Orbán Viktor.
Ami a zöld kérdést illeti, a miniszterelnök elmondta, hogy ha most elfogadták és végrehajtották volna az egyszer használatos műanyagok betiltását, azzal több száz ember vesztette volna el a munkahelyét, ezért most egyelőre ezt szüneteltetik.
Orbán továbbá azt mondta Schmuck Erzsébetnek, hogy „amikor Ön a zöld politika segítségével létrehozható munkahelyekről beszél, ha becsukom a szemem, Palkovics László miniszter urat látom magam előtt”.
A miniszterelnök elismerte, hogy abban igaza van az LMP társelnökének, hogy időben észre kellett volna venni, hogy nem kellett volna benyújtani az egyszer használatos műanyagok betiltásáról szóló javaslatot, de hosszú folyamatok szerint dolgoznak, így csak most tudták visszavonni.
„Ön egy szociálisan érzékeny asszony, kérem, hogy ne menjen el szó nélkül amellett a tény mellett, hogy amikor meghirdettük a közmunkaprogramot 2010-ben, több mint 200 ezer ember volt közmunkás, azóta már csak 80 ezer körül” – fejezte be válaszát Orbán Viktor.
Az ellenzéki képviselő emlékeztette a miniszterelnököt, az alkotmánybíróság 2018-ban döntött a rokkantnyugdíjakról szóló törvény alkotmányellenességéről, és határidőt adott a kormánynak a kijavításra. Ez 2019. március 31-én lejárt, mégsem történt meg a korrekció.
Mikor akarja rendbe tenni a helyzetet a kormány? – kérdezte Sebián-Petrovszki
Orbán szerint kormányváltáskor annyi hibát találtak a rendszerben, tömegesek voltak a visszaélések, ezért kellett a rendszert átalakítani. Akitől elvették a rokkantnyugdíjat, azoknak felkínáltuk a lehetőséget, hogy visszajelentkezzenek egészségügyi vizsgálatra – mondta Orbán – de ezt nem tették meg.
Igyekszünk és dolgozunk rajta – zárta válaszát a miniszterelnök.
Harangozó Tamás, az MSZP képviselője a munkanélküliségi adatokkal és a gazdasági mentőcsomaggal összefüggésben kérdezte Orbán Viktort.
Harangozó felhívta rá a figyelmet, hogy bár a miniszterelnök minden idők legnagyobb gazdasági mentőcsomagját jelentette be április elején, ezt követően 1 hónapig nem történt semmi, csupán annyi, hogy május 8-án 600 millió forintot fizettek ki néhány száz cégnek; épp amikor 800 milliárdot szavaztak meg a Budapest-Belgrád vasútvonalra, amit Mészáros Lőrinc építhet – tette hozzá az MSZP képviselője.
Harangozó hozzátette, 330 700 ember lett április végére munkanélküli, ez a lakosság 7,1%-a. Múlt pénteken pedig azt hozták nyilvánosságra, hogy a Szent János Kórházban kevesebb fizetést kaptak az ápolók áprilisban, mint korábban, de épp ez történt a katonáknál is, akiktől elvették a plusz juttatásaik többségét veszélyhelyzetben, így 100-200 forinttal kevesebb nettó bért vittek haza.
„Miniszterelnök, ön mit üzen a 330 ezer munkanélkülinek, és mit üzen ezeknek az ápolóknak, katonáknak?” – Tette fel a kérdést Harangozó.
Orbán erre kijelentette: július elsejével kifizetik az 500 ezer forintot az egészségügyi dolgozóknak.
„Azoknak, akik elvesztették a munkájukat, azt üzenem, forduljanak hozzánk” – tette hozzá a miniszterelnök.
Orbán ezt követően hasonló válasszal reagált, mint Jakab Péter azonnali kérdésére: a járványügyi védekezés gazdasági bejelentéseit hangsúlyozta, illetve felsorolt számos olyan európai országot, ahol kevesebben haltak meg, mint Magyarországon.
A miniszterelnök úgy fogalmazott „nem lottón nyertük a sikeres védekezést”, sokan – beleértve a kormányt is – jól tették a dolgukat a veszélyhelyzetben.
A Jobbik elnök-frakcióvezetője indította a miniszterelnökhöz címzett azonnali kérdések sorát. Jakab Péter azzal kezdte, van valami, amiben egyet tud érteni Orbánnal: a válságot nem elméleti, hanem gyakorlati emberek fogják megoldani.
Ön azért nem tudja megoldani a munkaerőpiaci problémákat, mert sosem volt munkahelye – jelentette ki Jakab.
Szerinte ezért mondhat a miniszterelnök „olyan butaságot”, hogy a magyar kormány jobban kezeli a válságot, mint az EU, mert 200 ezer új közmunkást is tudunk alkalmazni
„A közmunka az nem sikert!” – mondta a jobbikos politikus, majd hozzátette: húzzon le egy hónapot közmunkásként, és éljen meg havi 54 ezerből.
Ha nem megy – mondta – fogadja meg az Állami Számvevőszék elnökének tanácsát, és spóroljon.
Jakab 80 százalékos bárátvállalást, a multiknál elbocsátási moratórium elrendelését, és álláskeresési járadék idejének meghosszabbítását javasolta Orbánnak.
A miniszterelnök válaszában legfrissebb munkahelyvédelmi számokat sorolta
- 1 millió 62 ezer fő részesült valamilyen kormányzati támogatásban;
- mindezek 210 milliárd forintot hagytak a gazdaságban;
- a munkahelyvédelmi bértámogatást 7566 vállalat vette igénybe 119.914 munkavállalót érve el;
- a kutatás-fejlesztési bértámogatást 574 vállalat vette igénybe, 10.039 munkavállalót érve el.
„Amit vállaltunk, teljesíteni fogjuk: amennyi munkahelyet a vírus tönkretett, mi annyit hozunk létre” – zárta mondandóját.
Jakab viszontválaszában a 34 milliárd forint munkahelyvédelmi fejlesztés Mongóliába küldése miatt, illetve 36 milliárd határon túli támogatás miatt kritizálta Orbánt. Erre nagy zúgolódás a teremben.
Orbán szerint nagyon nehéz és veszélyes időszakon vagyunk túl, a kormány munkáját pedig nem a Jobbik, hanem az minősíti, hogyan védekeztünk.
