Gulyás Gergely miniszter és Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere közös közleményben tudatták az MTI-vel, hogy a kormány és a főváros hosszas huzavona után végre megállapodásra jutott a budapesti színházak üzemeltetésével és felügyeletével kapcsolatban.
A kormány és a főváros gyakorlatilag felosztották egymás között a színházakat, így az elkövetkezendőkben is biztosítva lesz, hogy a színházlátogatók politikai preferenciáiknak megfelelő vezetésű és fenntartású intézménybe válthassanak bérletet.
A megállapodás jegyében Budapest kormányzati támogatás nélkül, egymaga fogja finanszírozni
- a Katona József,
- a Radnóti,
- az Örkény
- és Trafó
színházakat, és vezetőikről is önállóan dönt a Fővárosi Közgyűlés. Ezzel szemben
- a József Attila,
- a Madách,
- az Új Színház,
- a Vígszínház,
- a Budapest Bábszínház
- és a Kolibri
megmaradnak fővárosi fenntartású színházaknak, azonban működésüket kizárólag a kormány finanszírozza. Ez fogja meghatározni a színházak felügyelőbizottságainak összetételét is, ugyanis a főváros által finanszírozott színházakban kizárólag a közgyűlés nevez ki fb-tagokat, míg a kormányzati finanszírozású intézmények felügyelőbizottságaiban három-három fővárosi, és két-két kormányzati kinevezésű tag fog ülni.
A megállapodásban az is benne foglaltatik, hogy a megszűnt megbízatású fb-tagok helyére az a fővárosi frakció jelölhet új tagot, amelyik az előzőt is, magyarán az egyes fb-k politikai összetétele azon múlhat, hogy a főváros által kinevezett tagot ellenzéki, vagy a Fidesz-frakció jelöli.
A közleményben vannak egyes színházakra vonatkozó megegyezések is:
„A kormány vállalja, hogy 2024 év végéig kizárólag a főpolgármester egyetértésével nevez ki vezetőt a Vígszínház élére, míg a főváros elfogadja, hogy a Thália Színház az Operettszínházhoz hasonlóan állami tulajdonú és fenntartású színház lesz, úgy, hogy a Thália épületét és a színházat működtető gazdasági társaságot a kormány külön szerződésben megvásárolja a fővárostól. A szabadtéri színházak tekintetében a megállapodás megerősíti, hogy a Margitszigeti Szabadtéri Színház önálló színház lesz, működését a kormány biztosítja, vezetőjét az emberi erőforrások minisztere nevezi ki”.
Megállapodás született a független színházak állami támogatásáról is, ezt egy kuratórium fogja odaítélni, melynek tagjait a főpolgármester és a miniszter, tehát jelen esetben Karácsony és Gulyás egyetértésben fognak kinevezni, és a miniszter kizárólag a kuratórium döntéseire fog hagyatkozni a támogatások odaítélésénél, így óvva a szakmaiságot és az alkotói szabadságot, mellyel kapcsolatban a felek kifejtették, hogy a világért nem sértenék meg.
A közlemény szerint mind a kormány, mind a főváros látja, hogy a koronavírus-járvány teremtette nehéz időkben komoly bizonytalanság fenyegeti a társulatokat, így elkötelezettek, hogy jelen helyzetben is biztosítsák a fennmaradásukhoz és működésükhöz szükséges anyagi feltételeket.
A feleket a dokumentum szerint három közösen vallott alapelv vezette a tárgyalásokon.
- A nemzeti kultúra különösen értékes részének tartják a sokszínű, a nézőket magas művészi színvonalon kiszolgáló budapesti színházi életet, közös cél e sokszínűség és magas művészi színvonal megőrzése.
- Ugyancsak nagy értéke a budapesti színházi életnek a művészi szabadság teljes érvényesülése, állításuk szerint a főváros és a kormány is elkötelezett az alkotói szabadság maradéktalan tiszteletben tartása iránt.
- Emellett szeretik a békét is. Mint írják, „Végül alapvető célként vezette a megállapodó feleket a színházbéke megőrzése. A nyugodt alkotó légkör fönntartása érdekében a kormány és a főváros kifejezetten törekszik a kultúrharc elkerülésére, a színházbéke megőrzésére Budapesten is”.
A megállapodás szerint a kormány vállalja több társulat jelentős finanszírozását úgy, hogy közben nem kap cserébe jogosítványokat, így például a Budapesti Fesztiválzenekar működését idén 1,65, jövőre 2 milliárd forinttal támogatja, miközben az önkormányzat évi 240 millió forintot ad a zenekar működésére.
A színházak vezetésének kinevezése körül tavaly év vége óta áll a bál.
A színháztörvény elfogadása után ugyanis bizonytalan volt, hogy a kormány mit szeretne kezdeni a színházak felügyeletével, a vezetőség kinevezésével, a felügyelőbizottsági tagok kinevezésével, és a színházi szakma attól tartott, a kormány teljesen be kívánja darálni a független színházakat az állami működési támogatásokra hivatkozva. A színháztörvény miatt több társulat anyagi bizonytalansággal is kénytelen volt szembenézni (amin persze az sem segített, hogy a járványhelyzet miatt bezártak a színházak).
Némi huzavona után a kormány március második felében állt elő tervével, először három, majd hét színház gyakorlatilag teljes átvételéről lehetett hallani, ez ellen mind a szakma, mind a főváros élesen tiltakozott. Jelen megállapodás szerint ebből a hétből hat színház az, melyet a kormány tart fenn, azonban fb-tagjait a kormány és a főváros 2-3 arányban nevezi ki, a hetedik a Thália.
Ez kompromisszumos eredmény ahhoz képest, hogy a kormány gyakorlatilag teljesen elvette volna ezen színházakat a fővárostól, azonban még mindig komoly visszalépés ahhoz képest, hogy tavaly év végéig a kormány szintén tekintélyes részt vállalt a színházak fenntartásából, azonban mindössze vétójoga volt az igazgatók kinevezése tekintetében.
Azt is érdemes megjegyezni, hogy amennyiben a kormány nem vonna el újabb és újabb forrásokat az önkormányzatoktól, Budapestnek valószínűleg akkor is nagy falat lenne a színházak működésének finanszírozása, mindazonáltal ezen a téren (is) jóval kevésbé lenne kiszolgáltatva a kormánynak.
