Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem tiszta, mit is rendelt el a kormány a színháztörvénnyel kapcsolatban

Frissítés, 16.35: Zavaros, és egymásnak részleteiben is ellentmondó rendeleteket publikált december 30-án a Magyar Közlöny két, megjelent száma. Az első, 221. számban közölt, az EMMI-nek a színháztörvény utasításául mellékelt rendelkezésekben egy táblázat továbbra is támogatni rendeli a független színházakat, míg az ugyancsak hétfőn, késő este kiadott 222-es számban viszont publikálták azt a végrehajtási rendeletet, ahonnan a színházi szakma kezéből kikerülne a működés ellenőrzése.

Zubek Adrienn, a Független Előadó-művészeti Szövetség társelnöke a kialakult helyzetről a Mércének elmondta, a szervezet az Emberi Erőforrások Minisztériumánál informálódott arról, mit is jelentenek az új, megjelent rendeletek a jövőre nézve. A szövetség viszont leszögezte:

a módosított törvény szövege jogilag magasabb rendű, mint a végrehajtási utasítás, így ellentmondás esetén továbbra is a törvényszövegnek kell az irányadónak lennie a kulturális pályázatok kiírásánál. A helyzet tisztásának céljából pedig a szövetség mindenképpen kéri, hogy a 222-es számban megjelent, inkriminált rendeletet a kormány a lehető legrövidebb időn belül vonja vissza.

A 22-es számban megjelent végrehajtási utasítással kapcsolatban a minisztériumnál való tájékozódást követően Zubek úgy látja, az továbbra is minden további nélkül alkalmas a független színházak ellehetetlenítésére:

„a működési pályázat elbírálásnak rendjéről szóló passzusból kikerült az ÉS MŰKÖDÉSRE szövegrész, tehát innentől csak a szakmai programra szóló pályázatrészre lenne eljárásrend elvben. A pályázat maga nem válik így szét a valóságban, tehát eleve nem lenne végrehajtható sem.”

Fontosnak tartja azt, hogy a december elején elfogadott előadó-művészeti törvény 19. §-a értelmében az EMMI-nek mindenképpen ki kell írnia pályázatot a független színházak számára is, ezt viszont teljesen csak az biztosítaná, ha eljárásrendi változások sem lennének az utasításokban.

Mindeközben a FESZ társelnöke arra is felhívja a figyelmet, hogy a kőszínházak állami támogatását a végrehajtási rendelet teljesen esetleges megegyezések tárgyává teszi, és a törvény szövegéből az összes vonatkozó helyről törölteti a „színház” kifejezést, és csupán zene, tánc és balett esetén szabályozza eljárásrendileg a pályáztatást.

A törvényalkotók ezt a megoldást találták végül ki arra, hogy az egyes önkormányzatok és az állam a színházak finanszírozásáról egyedi megállapodásokat kössenek, és az is kiderült, minden önkormányzatnak 2020 március 1-ig kell jeleznie, ha a minisztériummal közös működtetést kívánnak.

Az, hogy ezekből a megegyezésekből leghamarabb mikor folyhat be pályázati-működési pénz a kőszínházakba, Zubek elmondása szerint tehát legalábbis nagyon bizonytalan, ezzel a törvény hatása még bonyolultabban kiszámíthatóvá vált a színházi szakma számára.

Korábban írtuk:

A lehető legutolsó pillanatban, december 30-án törölt ki két, rendkívül fontos szót a színháztörvény végrehajtási rendeletéből az Orbán-kormány – jelentette a hvg.hu. Noha a törvény eredetileg módosított verziója mégsem végezte ki szövegszerűen a kormánytól függetlenül működő színházakat, a rendeletből kikerült az „és működés” rész, amely eredetileg egyfajta mentőmellényt dobott volna a központi irányítási struktúrától elzárkózó színházaknak.

Az eredeti törvényszöveg ugyanis úgy szólt:

„A nemzeti előadó-művészeti szervezetnek vagy kiemelt előadó-művészeti szervezetnek nem minősített szervezetek a … szakmai programmegvalósítás és működés támogatására irányuló pályázatokról történő döntés megalapozásához a miniszter az érintett előadó-művészeti bizottság – az érintett előadó-művészeti szervezetek szakmai érdekképviseleti szervezetei által véleményezett – javaslata figyelembevételével szakmai kuratóriumot kér fel.”

Azzal, hogy a működésről nem kell majd egyeztetni, lényegében mégiscsak arról fog szólni hogy semmiféle állami támogatáshoz nem kell kikérni a szakmai szervezetek iránymutatását.

Lényegében tehát teljes kézivezérlés alá veszi a Fidesz az összes, Magyarországon működő színjátszóhelyet. A nem kiemelt szervezetek ezek alapján egyetlen fillér állami támogatást sem kaphatnak a jövőben.

Korábban, a művészek által a törvénytervezet elfogadásának napjára betervezett, tízezresre sikerült demonstráció előtt közvetlenül visszakozott egy kicsit a kormány, amikor bejelentették, az új színházi törvény keretében sem marad majd el a művészeti bizottság beleszólási joga az állami kultúratámogatások szétosztásába. Úgy tűnik azonban, hogy a végrehajtás rendelet értelmében mégiscsak az eredeti helyzet állt helyre.

A Mércének korábban Zubek Adrienn, a Független Előadó-művészeti Szövetség társelnöke korábban úgy magyarázta az inkriminált és sokat vitatott törvény jelentőségét, hogy az a független színjátszóhelyek számára az élet és halál közötti különbséget jelentheti:

„most nem sima konzervatív, idomulni hajlandó, és különben pozícióvágyó kádereket fognak keresni, hanem kicsi Demeter Szilárdokat, harcosokat. Az nem is izgatja őket, hogy szakmailag jók legyenek, az izgatja őket, hogy átmenjen, amit akarnak.”

A december 9-i demonstráción is felszólaló Pintér Béla színházi rendező ugyancsak a hvg.hu-nak nyilatkozva a rendelkezésre úgy reagált, „nem lepi meg”, és hozzátette:

„Ilyen tekintetben nagyon is megállja a helyét a definíció, hogy a magyar kultúra gyilkosai ténykednek jelen pillanatban.”

Címlapkép: MTI/Szigetváry Zsolt