Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megszavazta a Fidesz a felhatalmazási törvényt

Egy héttel ezelőtt nem szavazta meg az ellenzék azt a parlamenti négyötödöt igénylő javaslatot, amely azt szorgalmazta, hogy sürgősen, a házszabálytól eltérően tárgyalják és mihamarabb fogadják is el az úgynevezett felhatalmazási törvényt.

A Varga Judit igazságügyi miniszter által benyújtott törvényjavaslat értelmében az Országgyűlés felhatalmazza a kormányt a koronavírus miatt bevezetett veszélyhelyzet meghosszabbítására (mivel ez a kihirdetéstől számított 15. napon véget ér) és az ország rendeleti úton történő irányítására határozott időkorlát nélkül.

Orbán Viktor az ellenzék tiltakozásával kapcsolatban azt mondta, nem tudnak segíteni a parlamenti arányokon, a kormányzás feletti parlamenti garanciát a kormánypárti többség jelenti, ezért a Fidesz mondja meg, mikor van vége a veszélyhelyzetnek.

És ez tényleg így fog történni: a törvényjavaslat ma került újra napirendre, majd a zárószavazáson 137 igen és 53 nem szavazattal el is fogadták azt. Az ellenzék 7 módosító javaslatot nyújtott be, melyek közül egyet sem szavaztak meg.

A javaslat szövege szerint a felhatalmazási törvény célja egész pontosan az, „hogy megerősítse és meghosszabbítsa a veszélyhelyzetben hozott rendeleteket, a veszélyhelyzet fennállásáig pedig határozatlan idejű rendeletekre előzetesen felhatalmazást adjon”.

Budapest, 2020. március 30.
Harangozó Tamás, az MSZP frakcióvezetõ-helyettese védõmaszkot és gumikesztyût visel a koronavírus-járvány miatt az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. március 30-án.
MTI/Máthé Zoltán

Az ellenzék szerint azonban ezzel a kormány példátlan túlhatalmat kért magának a parlamenttől, és a felhatalmazás időbeli végpontját is hiányolták a kormány javaslatából, ezért azt kérték, hogy az csak korlátozott időre vonatkozzon (akár fél évre), amit aztán ismét meghosszabbíthatnak, ha szükséges. Emellett azt javasolták a kormánynak, hogy rendelje el:

  • az egészségügyi dolgozók százszázalékos béremelését;
  • a szociális juttatások emelését;
  • a családok, a munkahelyüket elvesztők, az idősek és a nyugdíjasok fokozott védelmét;
  • a munkahelyek megtartását, a kis- és középvállalkozások megsegítését.

Mint az a ma közzétett közös állásfoglalásukban olvasható:

„Az Orbán-kormány eddigi intézkedései nem szolgálják megfelelően a magyar emberek – különösen a frontvonalban hősies munkát végzők és az állásukat elvesztő dolgozók – érdekeit. Orbán Viktor még ebben a nehéz helyzetben is hatalma totális kiterjesztésén és újabb ellenségkép gyártásán mesterkedik.”

Az ellenzéki pártok a mai ülés előtt közös sajtótájékoztatót tartottak, amiről  összefoglalónk itt olvasható.

A felhatalmazási törvény főbb rendelkezései:

  • A kormány vészhelyzetben rendeletével egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, és egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
  • A rendkívüli jogrendet a veszélyhelyzet megszűnéséig hosszabbítják meg.
  • A veszélyhelyzet megszűnését követő napig időközi választás nem tűzhető ki, a már kitűzött választások elmaradnak. Valamint országos és helyi népszavazás sem kezdeményezhető ez idő alatt.
  • A törvény egyúttal a Büntető Törvénykönyvet is kiegészíti „Járványügyi védekezés akadályozása” címszó alatt hozandó szankciókkal: így tehát aki betegség behurcolásának vagy terjedésének megakadályozása végett elrendelt járványügyi intézkedés végrehajtását akadályozza, három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Ha csoportosan követik el öt év, ha halált okoz a cselekmény, 8 is járhat érte.
  • Aki „nagy nyilvánosság előtt a közveszéllyel összefüggésben valótlanságot terjeszt, amely alkalmas az emberek nagyobb csoportjában zavar vagy nyugtalanság keltésére”, vagy „a védekezés eredményességét akadályozza”, az három, illetve öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő a törvényjavaslat szerint.

A szavazás előtt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kocsis Máté fideszes országgyűlési képviselő is közös sajtótájékoztatót tartott, ahol elmondták: a legszéleskörűbb összefogásra van szükség a politikai pártok között.

Kocsis Máté arra kérte az ellenzéki pártokat, hogy gondolják meg magukat, ugyanis a koronavírus-járvány olyan helyzetbe hozta az országot, amiben félre kell tenni a miniszterelnök és a kormány gyalázását. Gulyás Gergely szerint ebben a helyzetben „még az ellenfelekre is partnerként kell tekinteni”, ezért azt remélik, hogy egyetértésre fognak tudni jutni a következő hetekben a szükséges  intézkedésekkel kapcsolatban.

A ma megszavazott felhatalmazási törvény már éjféltől hatályba léphet, amennyiben Kövér László házelnök és Áder János köztársasági elnök soron kívül aláírja azt.

 

Címlapkép: MTI/Máthé Zoltán