Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Nem ment át elsőre a felhatalmazási törvény a parlamenten

Nem szavazta meg az ellenzék hétfőn délután azt a parlamenti négyötödöt igénylő javaslatot, amely azt szorgalmazta volna, hogy sürgősen, a házszabálytól eltérően tárgyaláják, és kedden el is fogadhassák azt a törvényt, amellyel felhatalmazza az Országgyűlés a kormányt a vészhelyzet meghosszabbítására és a rendeleti úton történő irányításra határozott időkorlát nélkül. 

A javaslat szövege szerint falhatalmzási törvény célja egész pontosan a következő lett volna: „hogy megerősítse és meghosszabbítsa a veszélyhelyzetben hozott rendeleteket, a veszélyhelyzet fennállásáig pedig határozatlan idejű rendeletekre előzetesen felhatalmazást adjon”.

A javaslat támogatottsága 137 igen 52 nem és 0 tartózkodás mellett nem érte el a házszabálytól való eltéréshez szükséges négyötödös arányt.

Az ellenzéki frakcióvezetők napirend előtti felszólalásaikban főleg azt kifogásolták: Orbán Viktor példátlan túlhatalmat kért magának a paralmenttől, és az felhatalmazás időbeli végpontját is hiányolták a kormány javaslatából.

Mint arról korábban mi is beszámoltunk, jogvédő szervezetek és az ellenzéki pártok is sorra visszautasították a Varga Judit által pénteken benyújtott, „felhatalmazási”, „túlhatalom”, vagy egyszerűen csak „koronavírus-törvényként” ismert törvénytervezetet.

Mi következik most?

Mint azt Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője már kifejtette: ha a parlament normál menetrendben tűzte volna napirendre, akkor ez nem valósulhatott volna meg március 26-áig, ami a 15 napos, eredetileg elrendelt, március 11. óta tartó vészhelyzet végét jelenti. A kormány ezért akart eltérni a házszabálytól, amihez a parlament négyötödének támogatása kellett volna. Mivel ez a négyötödös támogatás nem lett meg, a Fidesz most valószínűleg azonnal kezdeményezni fogja a koronavírus-törvény sürgősségi tárgyalását, ami legalább nyolc napig tart, ami után március 31-én már kétharmaddal is megszavazhatják azt.

Ez történt a szavazás előtt a Parlamentben

Az Országgyűlés hétfői ülését – amelyen Orbán Viktor miniszterelnök kezdte felszólalásával, amelyben pontról pontra megismételte délelőtti online sajtótájékoztatóját, amelyet az operatív törzzsel közösen tartott.

A miniszterelnök napirend előtti felszólalására minden frakcióvezető reagált. Hozzászólásaik középpontjában a felhatalmazási törvény állt, amelyet a múlt héten nyújtott be Varga Judit igazságügyi miniszer, és amelyről azóta több alkalommal hétpárti egyeztetés is folyt a parlamenti frakciók között.

A nemzeti egység nem egyenlő a nemzeti engedelmességgel

Gyurcsány Ferenc szerint a kormánynak kivételes, mások által nem birtokolt eszköze és felelőssége van. A vészhelyzetben a kormányt szerinte támogatni kell, ugyanakkor a parlamentnek a dolga, hogy közös, új szabályokat hozzon és hogy a végrehajtást szervező-vezető kormányt új tanácsokkal lássa el. Idézte a WHO-t, amely január 7-én jelentette be, hogy veszélyes korábban nem ismert vírussal állunk szemben – utalva arra, hogy az Orbán-kormány intézkedései szerinte nem elég hamar történtek meg.

Budapest, 2020. március 23.
Gyurcsány Ferenc, a DK frakcióvezetõje, elnöke napirend elõtt felszólal az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. Mögötte egy képviselõ a koronavírus-járvány miatt szájmaszkot visel.
MTI/Kovács Tamás

A DK elnöke azt mondta a felhatalmazási törvényről: az Orbán által kért a nemzeti egység nem a nemzet feltétel nélküli engedelmességét jelenti. „Az együttműködés rendben van, de nem engedünk meg bármit a regnáló hatalomnak a vészhelyzet okán” – mondta Gyurcsány. Hozzátette: nem lehet korlátlan felhatalmazást adni a kormánynak, nemcsak – a szerinte jogos – bizalmatlanság miatt, hanem elvileg sem helyes. A volt miniszterelnök egyébként jelezte: az Orbán által hozott intézkedések többségével lényegileg egyet lehet érteni: a kérdés szerinte inkább az, van-e olyan intézkedés, amit még nem tettek meg, de meg kellett volna.

Készpénzt a munkavállalóknak!

Szabó Tímea szerint a kormány eddigi intézkedései abszolút támogathatók, és az is rendben van, hogy a kormány nagyobb jogosítványt kapjon. Az ellenzék eddig, vészhelyzet alatti viselkedését konstruktívnak nevezte. Azonban szerinte az ország gazdasági erejéhez képest sem elégségesek a munkavállalók megsegítésére tett intézkedések. Szerinte készpénzhez kell, hogy jussanak azok, akik elvesztik az állásaikat, a Párbeszéd ezért javasolta, hogy havi 100 ezer forintra egészítse ki a bevételét a kormány mindenkinek, akit elbocsátottak.

Szabó számon kérte Orbánon, hogy egész Európában példátlan felhatalmazást kért a parlamenttől, és azt is, hogy semmiben sem engednek a „lex COVID” feltételeiből, mint ahogy azt a még a hétfői hétpárti egyeztetésen is közölte velük a Fidesz.

Szerinte a törvénnyel Orbánék szabad kezet kapnának újságírók, sőt orvosok (akik például azt mondják, nincs elég maszk) bebörtönzésére, és ebben az ellenzék nem fog együttműködni. A magyar Alaptörvény Szabó szerint még háborús helyzetben sem enged meg ilyet.

Önök akkor nem spóroltak, amikor a haveroknak osztották a pénzt

Jakab Péter, a Jobbik elnöke üdvösnek nevezte, hogy a kormány megfogadott jobbikos javaslatokat is az intézkedései során. Szerinte viszont nem az együttműködést, hanem újra a gyűlöletpropagandát választották. Kovács Zoltán múlt heti megnyilatkozására reagálva Jakab visszautasította, hogy az ellenzék a vírusnak szurkol. Későnek nevezte, hogy az intenzív osztályokon csak most jutottak maszkhoz a dolgozók. Szerinte nem lehet tovább várni a kijárási tilalommal. „Nem fogjuk tudni megspórolni, hogy pénzt adjunk a dolgozóknak” – utalt a kormány munkahelyvédő intézkedéseire, hozzátéve: „Önök akkor nem spóroltak, amikor a haveroknak osztották a milliárdokat.” Végül arra kérte az Országgyűlést, hogy felállva tapsolják meg a frontvonalban dolgozó egészségyügyi dolgozókat. Erre csak az ellenzék reagált pozitívan: ők felálltak a tapshoz, a kormánypártiak azonban nem.

Előre kellene hozni a nyugdíjkiegészítést

Tóth Bertalan arra kérte Orbánt, hogy hallja meg a szakszervezetek szavát, akik szerint nem szolgálja a dolgozók érdekét, hogy a munkavállalás szabályait a munkáltatók alakíthatják az új szabályok szerint. Az MSZP elnöke szerint az évi nyugdíjkiegészítést, ami novemberben lenne esedékes, már most előre kéne hozni, mert a rendes, kétszázalékos emelés már most elinflálódott. Hangsúlyozta, hogy a a miniszterelnök bár arról beszélt, hogy együttműködésre van szükség, de az szerinte nem együttműködés, hogy „leteszek valamit az asztalra, és ez van”, és ha „elfogadjátok, lesz együttműködés, ha nem, nem”. Elmondta, az ellenzék a hétpárti egyeztetéseken azért javasolta az ellenzék, hogy legyen határidő a felhatalmazási javaslatban, mert többmillió választópolgár ma nem bízik a Fideszben.

Most tehetne egy gesztust a kormány

Keresztes László Lóránt (LMP) szerint nyugtalanító, hogy a Fidesz rendeleti úton akar kormányozni időkorlát nélkül. Méltatlannak nevezte a  vitát, amely a felhatalmazási törvény felett folyt. Mint mondta neki a „diktatúrázás” sem tetszett az ellenzék részéről, de az sem, hogy Kovács Zoltán szerint az ellenzék a vírusnak szurkol. Szerinte „óriási üzenet” lenne, ha egy platformra tudna helyezkedni az összes frakció, és most ott van a lehetőség a kormány kezében, hogy gesztust tegyen ennek érdekében.

Kocsis: A kormány arányosan gyakorolná a túlhatalmát

A KDNP-s Harrach Péter úgy fogalmazott: „sajnos vannak olyan hagyományos ellenzéki törekvések, amelyeket a vészhelyzet ürügyén szeretnének érvényesíteni”. Szerinte is fontos a bizalom, de a bizalom kialakulásának van egy útja, és ez a megelőző teljesítménytől függ. Szerinte a Fidesz ’98 óta elvégzett munkája indokolja a bizalmat a kormányban. 

Kocsis Máté utalt az elmúlt napokban zajlott hétpárti egyeztetésekre, amelyek szerinte „egy-két pillanat kivételével konstruktívak” voltak. Szerinte nem azt kérték Gyurcsánytól, hogy álljon melléjük, hanem adjon esélyt arra, hogy a parlament megadhassa a felhatalmazást a kormánynak. Majd újra leszögezte: szeretének az ellenzékkel közösen dönteni, de így is, úgy is meg tudják szavazni a felhatalmazást, ugyanakkor arra kérte az ellenzéket, ne akadályozzák azt. Végül a javaslat indokolását idézte: szerinte „szükséges mértékékben, az elérni kívánt céllal arányosan”, tehát nem korlátlanul gyakorolná a kormány a túlhatalmát.

Orbán: A válságot önök nélkül is meg fogjuk oldani

A miniszterelnök viszontválaszában azt mondta, az ellenzék félreérti a helyzetet, és a kormány valójában vissza akarja adni azt a jogot, hogy a parlament dönthessen, mikor van vége a vészhelyzetnek. Mint mondta, 90 nap múlva sokkal rosszabb állapotban lesz a parlament, mint most, hiszen sikeres védekezés esetén a járvány időben elnyúlik, ezért ez az időszak hosszabb lesz annál a három hónapnál, amit az ellenzék időkorlátnak kér.

Budapest, 2020. március 23.
Orbán Viktor miniszterelnök napirend elõtt felszólal az Országgyûlés plenáris ülésén 2020. március 23-án. Jobbra a koronavírus-járvány miatt egészségügyi maszkot viselõ Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetõje. A politikai viták, széthúzás helyett elérkezett az összefogás ideje – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a koronavírus-járvány kapcsán.
MTI/Kovács Tamás

Kitért a parlamenti erőviszonyokra is: mint mondta, nem tudnak segíteni a parlamenti arányokon, a kormányzás feletti parlamenti garanciát a kormánypárti többség jelenti. Szerinte ezért a Fidesz fogja megmondani, hogy mikor van vége a vészhelyzetnek.

„Örömmel fogadjuk a biztatást és a tanácsokat, de ezt a válságot az ellenzék nélkül is meg fogjuk oldani”

– mondta az ellenzéknek.  

Címlapkép: MTI/Kovács Tamás