Emberi jogvédő szervezetek és az ellenzéki pártok is sorra szólalnak fel a Varga Judit által pénteken benyújtott T/9790 számú, a kormány korlátlan hatalmát biztosító „felhatalmazási”, „túlhatalom”, vagy egyszerűen csak „koronavírus-törvényként” ismert törvénytervezettel szemben.

Az előterjesztés lehetővé tenné, hogy a kormány rendeletek útján, a Parlamentet megkerülve intézkedjen a koronavírus-járvánnyal összefüggően minden téren egészen addig, ameddig úgy ítélik, fennáll a veszélyhelyzet. A törvény lehetővé tenne bármilyen intézkedést, „amely az állampolgárok élet-, egészség-, személyi, vagyon- és jogbiztonságának, valamint a nemzetgazdaság stabilitásának garantálása érdekében szükséges”, valamint szigorúbbá válnának a Büntető törvénykönyvben a karantén megszegésére és a rémhírek terjesztésére vonatkozó szabályok is.

A törvényjavaslatot hétfőn tárgyalja az Országgyűlés, és négyötöd (159 szavazat) kell ahhoz, hogy a tervezetről – a házszabálytól eltérően – már kedden szavazzanak a képviselők. Ehhez 26 ellenzéki képviselőnek kellene a Fidesszel szavaznia. Amennyiben a szükséges szavazatmennyiség nem lesz meg, Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a Hír TV-n péntek este elmondta, hogy kezdeményezni fogja a törvény sürgősségi tárgyalását, ami által március 31-én kétharmaddal megszavazhatják a javaslatot.

A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Helsinki Bizottság, az Amnesty International és az Eötvös Károly Political Institute közös közleményt adott ki a törvény ellen, melyben felhívják a figyelmet arra, hogy

a törvényjavaslat a benyújtott változatában nem felel meg a különleges jogrenddel szemben támasztott demokratikus (és az Alaptörvényből is következő) követelményeknek.

A jelenlegi tervezet helyett olyan törvény elfogadását szorgalmazzák, amelyben lefektetik, hogy a különleges jogrend

• nem alkotmányon kívüli helyzet és nem is válhat azzá
• csak előre meghatározott, szükség esetén meghosszabbítható időre szól, tehát nem tarthat örökké
• nem írhatja felül a jogállami működés alapvető szabályait

A jogvédők kiállnak amellett, hogy az alapvető jogok a veszélyhelyzetben is megilletnek mindenkit, azok csak a veszélyhelyzet elhárításának érdekében korlátozhatók.

A szervezetek több javaslatot is közöltek, kérik, hogy az Országgyűlés meghatározott időt szabjon a különleges jogrendi felhatalmazásnak, szélesítse az alkotmánybírósági eljárást kezdeményezők lehetséges körét az országgyűlési képviselőkre (de legalább a frakcióvezetőkre), illetve rövid határidőt szabjon az Alkotmánybíróságnak a különleges jogrendi intézkedésekkel kapcsolatos indítványok terén való döntéshozásra.

Ellenzéki pártok

Az ellenzéki pártok is tiltakozásukat fejezik ki a különleges jogrend határidő nélküli kiszélesítése ellen, valamint hétpárti egyeztetést kezdeményeznek a kormánnyal. Ezen az MTI-hez eljuttatott közleményük szerint Gyurcsány Ferenc (DK), Jakab Péter (Jobbik), Keresztes László Lóránt (LMP), Szabó Tímea (Párbeszéd) és Tóth Bertalan (MSZP) képviseli pártjaikat, céljuk, hogy még a hétfői plenáris ülés előtt egyeztetés történjen a kormánnyal a „felhatalmazási törvényről”.

A Momentum és politikusai cikkünk megjelenéséig nem fejezték ki ellenállásukat közösségi médiafelületeiken a törvénytervezet ellen.

LMP: Törvényben kell rögzíteni a rendeleti kormányzás időtartamát

Az LMP részéről Schmuck Erzsébet, az LMP társelnöke vasárnap online sajtótájékoztatón beszélt a törvénytervezetről, mint mondta,

„Nem adhatunk biankócsekket a kormánynak, törvényben kell rögzíteni a rendeleti kormányzás időtartamát”.

Schmuck arról is beszélt, hogy drasztikusan át kell alakítani az idei költségvetést a „hazai gazdaság fejlődését nem szolgáló” beruházások felfüggesztésével, az azokra fordítani tervezett mintegy 600 milliárd forint forrás átcsoportosításával. Az LMP ezek közé sorolja a Paks II-t és a hozzá kapcsolódó új Duna-hidat, a Budapest-Belgrád vasútvonalat, az új budapesti sportcsarnokot és a Liget Budapest projektet.”Most nem aktuális” továbbá a csaknem 600 milliárd forintos turizmusfejlesztési program sem, így annak egy része is átcsoportosítható – segíteni kell belőle a munkájukat elvesztőket és azokat, akiket nehéz helyzetbe hoz az élelmiszerárak növekedése, valamint az egyéni vállalkozók és a kkv-k boldogulását is. Az LMP javasolja továbbá a munkát terhelő adók elengedését, valamint egy rendkívüli önkormányzati segélyalap létrehozását a megnövekedett feladatok fedezésére.

MSZP: Nem szavazzuk meg Orbán teljhatalmát!

Dr. Tóth Bertalan, az MSZP parlamenti frakcióvezetője „Szolgálati közlemény” elnevezésű Facebook-posztjában írt a Varga Judit által benyújtott törvényjavaslatról és az MSZP álláspontjáról.

Mint írja,

• az MSZP tisztában van a helyzet komolyságával és felelősségének súlyával
• az ellenzéki pártokkal folyamatosan egyeztetnek az egységes álláspont elérésének érdekében, hétpárti egyeztetést kezdeményeztek
• az MSZP „nem lesz partner”, nem segít abban, hogy olyan törvény lépjen életbe, ami „határozatlan időre kiszolgáltatná Magyarországot, a magyar embereket Orbán Viktor szeszélyeinek”.

Jobbik: „A kétharmad már nem elég, nekik minden kell”

A Jobbik elnökével, Jakab Péterrel a Magyar Hang készített interjút. Ebben a pártelnök elmondta, hogy „abban nincs vita”, hogy a veszélyhelyzetet meg kell hosszabbítani, illetve amennyiben indokolt a helyzet, készek felhatalmazást adni a kormánynak a rendeletekkel való kormányzásra a továbbiakban is.

„Azt viszont semmi nem indokolja, hogy Orbán Viktornak élethosszig tartó felhatalmazást adjunk. Azt ugyanis királyságnak hívják.”

Jakab Péter szerint „valamit félreértett a Fidesz: nem a demokráciát kell felszámolni, hanem a járványt”, ehhez pedig korlátlan hatalom helyett minél hatékonyabb intézkedések kellenek – tesztek, szűrés, védőfelszerelés biztosítása, anyagi segítség a bajba jutottaknak, valamint kijárási tilalom elrendelése.

Jakab felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénytervezet életbe lépése azzal járna, hogy kizárólag Orbán Viktor megítélésén múlna az, meddig tart a veszélyhelyzet

„Ha ő úgy ítéli meg, akkor 2 évig, ha úgy, akkor 4 évig. Addig sem parlament, sem választás. A kétharmad már nem elég, nekik minden kell”

Párbeszéd: Járványveszély van, de ez nem jelentheti Orbán Viktor teljhatalmát!

A Párbeszéd részéről Szabó Tímea országgyűlési képviselő írt Facebookon arról, hogy a törvénytervezet eredeti változatát „sem támogatni, sem megszavazni” nem fogja a Párbeszéd ötfős frakciója. A képviselő szerint a jelenlegi helyzetben is

„nélkülözhetetlenek az alkotmányos garanciák arra, hogy a kormány nem él vissza a helyzettel, és hogy a parlamentet nem kapcsoljuk ki a működésből”.

Mint írja, a kiszivárgott törvényjavaslat nem tartalmaz sem időbeli korlátot, sem arra vonatkozó garanciát, hogy az intézkedések megfelelnek a „szükségesség-arányosság követelményének. Nincs benne lehetőség arra sem, hogy az Alkotmánybíróság a frakcióvezetők kérésére a lehető legrövidebb idő alatt dönthessen a járványhelyzettel összefüggő kérdésekben.

„Ameddig itt parlamentáris demokrácia van, addig ilyen a Párbeszéd beleegyezésével biztosan nem fog történni. Még háborús helyzetben is komolyabb garanciákat fogalmaz meg az Alaptörvény, mint ez a javaslat.”

Szabó a hétpárti, Varga Judit igazságügyi miniszterrel folytatott egyeztetést is megemlíti posztjában, és azt, hogy ott is elmondta az aggályait, valamint „a többi frakcióvezetővel együtt ígéretet kaptunk arra, hogy a javaslatokat megfontolják.”

A Párbeszéd csak akkor fogja támogatni a „Lex Covid-javaslatot”, ha

• a rendeletekkel való kormányzás időkorlátja 90 nap lesz,
• belekerül a szükségesség-arányosság garanciája
• az Alkotmánybírósághoz a frakcióvezetőkön keresztül rövid határidejú döntéssel lehet fordulni.

DK: Egyetlen olyan állam sincs, ahol a rendkívüli állapot az idők végezetéig szólhatna

(TASZ, MTI, Magyar Hang)