Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A Pesti Srácok egy lány brutális meggyilkolásából is képes bírók elleni uszítást faragni

A kormánypárti Pesti Srácok nevű internetes portálnak sikerült újabb médiatörténeti mélységet meghódítania azzal, hogy gondolom némi felháborodottság és kattintás reményében a szerkesztőség azt a korszakos döntést hozta, hogy kirakják a portálra annak a bírónak a fotóját és nevét, aki ítéletet hozott B. Roland ügyében, aki 2017-ben megölte barátnőjét, az akkor 17 éves Csengét. (Én itt a cikket nem fogom linkelni, keresse meg magának, aki kíváncsi rá.)

A portál ezzel konkrétan megadta a kilövési engedélyt a bíróra, a felelősséget ezzel egy ember nyakába varrva, mintha nem lennének rendszerszintű problémák, és csak a sokat átkozott bírói kar tehetne az elfuserált magyar igazságszolgáltatás minden bajáról és gondjáról, szembemenve a józan paraszti ésszel, no meg az emberi jóérzéssel és igazságérzettel.

Nem, kérem, itt arról van szó, hogy a bírói kar elleni kormányzati propagandahadjárat egy kiemelkedően gyomorforgató epizódja tárul a szemünk elé.

Mert mi történt?

„A boon.hu beszámolója szerint a gyilkosság estéjén a település határában találkozott az akkor 20 éves B. Roland és a 17 éves K. Csenge. Ittak, beszélgettek, herbálos cigarettát szívtak, szeretkeztek, majd valamikor pontosan meg nem határozott időben a fiú a lány eszméletlen testét egy vízgyűjtő aknába tette fejjel lefelé, ahol a lány megfulladt. Ezeket a vádlott beismerte, azonban azt nem sikerült tisztáznia a dr. Lengyel Andrea bíró vezette tárgyalássorozat során, hogy ki volt az, aki tulajdonképpen eszméletlenre verte a lányt. Ugyanis legalább három, közepes erejű, tompa ütés érte Csenge arcát.”

Kétségkívül tragikus és vérlázító történet, és a PS-nek semmi szüksége sincs arra, hogy azzal keltse a hangulatot, mit érezhet egy szülő, hiszen nekem nincs gyerekem, mégis felmegy bennem a pumpa az események olvastán, akármilyen tárgyilagosan legyen is leírva.

A persze lehetne részletezni, Csenge családja min ment keresztül, miért herbáloznak a vidéki fiatalok, ésatöbbi, de ezek számunkra lényegtelen aspektusai az ügynek. Ami most számunkra fontos, hogy a bíróság 2020. III. 5-én első fokon gondatlanságból elkövetett emberölés vétségében mondta ki bűnösnek a vádlottat, mondván nem minden kétséget kizáróan a fiú bántalmazta oly módon a lányt, hogy eszméletlen állapotba került. Ez azért fontos motívum, mert a vádlott állítólag azt hitte, hogy a herbáltól állt le a lány szíve, és szándéka szerint a holttestet akarta elrejteni.

Az, hogy ezt elhisszük-e, teljesen lényegtelen. Kérdés, persze, hogy miért nem elegendő bizonyíték, hogy Csengét a fején a vizsgálatok szerint közepes erejű ütések érték – de persze mondhatjuk azt, hogy beherbálozva biztos háromszor lefejelt egy tuskót, és attól ájult el.

És persze, mondhatjuk azt is, hogy a vak is látja, hogy B. Roland megölte K. Csengét, és követelhetjük a nyilvános akasztást, de minimum tíz év vasszüzet plusz öt év spanyolcsizmát a falu főterén, meg hogy a bírót állítsák pellengérre, hadd dobálják a felhorgadt igazságérzetű emberek kedvükre a lószart.

Ha pedig mindez megtörténne, az az ég adta világon semmin sem változtatna, csupán az olcsó vásári szórakozás, meg a rémségek fölötti szörnyülködés élményét adná meg a közönségnek, akik ráadásul bizonygathatnák, hogy milyen jó emberek, mert elítélik ezt a világra szóló gaztettet.

Persze, hogy elítélik. Azt ugyanakkor látnunk kell, hogy az alapvető hiba a rendszerben van, amely kitermelt egy ilyen tragédiát, és az igazságszolgáltatási rendszert, ami nem tudja a helyén kezelni.

A hiba itt az a rendszer, amelyben normális, ha egy férfit értékesebbnek, okosabbnak, jobb képességűnek tartanak egy nőnél, pusztán azért, mert mások a kromoszómái, és ennek csalhatatlan külsődleges jegyei vannak, a kultúránk pedig ezt örökíti tovább generációról generációra. Épp mostanában jött ki egy tanulmány arról, globálisan milyen elképesztő erősek a társadalomban meglévő, nők ellen irányuló előítéletek, és a magyar kormány nem is akar ez ellen legalább Magyarországon tenni, elég ha arra gondolunk, milyen színvonaltanul gyalázta a miniszterelnök a nőket évértékelőjén.

Azt is tudjuk, hogy az igazságszolgáltatási rendszer Magyarországon szélsőségesen nőellenes. A rendőrségen nem hisznek a bántalmazott nőknek, a bizonyítási eljárások során sorozatosan megalázó és traumatizáló helyzetekbe hozzák őket, és az ítéletek sokszor egyáltalán nem szolgálják a sértett érdekeit, jó ha nem nézik hülyének a bíróságon a megvert nőt – ahogy arról Orosz Bernadett is beszámolt a Mércének.

Nem túlzás azt állítani, hogy a bántalmazott nők intézményi árulás áldozatai Magyarországon, miután az áldozatok tapasztalatai alapján a rendszer jó esetben felkészületlenül, rossz esetben rosszhiszeműen bánik velük, ha nem eleve e kettő kombinációját kénytelenek elszenvedni.

Amíg a rendszer így működik, hiába mondja Varga Judit, hogy 2020 az áldozatsegítés éve lesz. De tovább megyek: az áldozatsegítés Csengén már nem sokat segített volna akár jól működik, akár nem, hiszen akit megöltek, azon már nehéz segíteni bármilyen jó szándékkal.

Azonban abban is van felelőssége a kormánynak, hogy egy fiú megöli a barátnőjét – és persze van ebben felelőssége a kulturális közegnek is, és elmebeteg is lehet valaki – de az bizonyos, hogy kevesebb nőt bántana a partnere, ha a kormány és szócsövei nem harsognák naphosszat a nőellenes propagandát, a miniszterelnök nőnapi ajándékától a vak komondorig.

Ahogy abban is felelőssége van, hogy mikor valakit lúggal locsolnak kis híján halálra, vagy valakit agyba-főbe vernek „szerelemféltésből”, bármennyire is egyértelmű legyen a helyzet, a hatóságok látszólag tehetetlenek. (Valaki elmondaná, melyik típusa a szerelemnek az, amikor megölöm a másikat?).

Szóval ezek mind olyan üzenetek, amik azt közvetítik, hogy a férfi a nővel szinte bármit megtehet, nem esik komolyabb bántódása. Ezen fel lehet háborodni, ahogy azon is, hogy milyen retorziók érnek egy fiatal férfit, miután benarkózva megölte az eszméletlenre vert barátnőjét, legyen bármi is az indítéka erre.

Ezeket az enyhe büntetéseket, végtelenségig húzódó pereket és a nőket a férfinál kevesebbre tartó igazságszolgáltatási rendszert Magyarország hatályos törvényei és a rendszer évtizedes rossz beidegződései teszik lehetővé, melyeken változtatni kell.

Erre mit csinál a Pesti Srácok című hecclap?

Felszólítja a kormányt, hogy ratifikálja az isztambuli egyezményt? Vagy elkezdi ekézni a Fideszt, hogy hozzon a nőket jobban védő törvényeket, másokat meg módosítson? Megtehetné a párt, megvan hozzá akár a minősített többsége. Esetleg megragadja az alkalmat, hogy foglalkozzon a nők elleni erőszak problémájával? Megtehetné a PS, hisz bizonyosan rendelkezésére állnak erőforrások, meg tud szólítani szakértőket, stb. Esetleg bármi értelmesre használja a figyelmet, amit ez a szörnyű gyilkosság kapott?

Nem.

Bemutatja a tragédiát, mint valami vásári mutatványt, kontúrosan megrajzolva a szenvedő családot – megemlítve, milyen tehetséges és ambiciózus volt az áldozat, mintha az bármit számítana – és kígyót-békát kiált a bíróságra, valamint a bíróra.

Ezt koronázza meg azzal, hogy bűnbakként előveszi a bírót, jó hogy a címét nem írta oda Pilhál Tamás, a cikk szerzője, hogy ide tessék menni koncolni.

Végül is, biblikus.

Bűneinket rátesszük az áldozatra, majd bemutatjuk, aztán levan a gond. Bizonyosan egyszerűbb, mint szembenézni azon rendszerszintű problémákkal, melyek Csenge halálához vezettek, hisz azzal megkérdőjeleznék magát a rendszert, melyet kiszolgálnak, és a szexizmus, a macsó kultúra és az erőszak ideológiájának mélyen beágyazott részei.

Az meg igazi egyet fizet kettőt vihet akció, hogy közben a bírói karba és az igazságszolgáltatásba is lehet egyet ütni, mint a kormány egyik kedvenc boxzsákjába, hisz tudjuk, hogy többek között a bírák hibája a szegregált cigánygyerekeknek és a túlzsúfolt cellákban tengődő raboknak megítélt kártérítés is, de ha rajtuk múlik, a jogvédők még a csillagokat is leperelhetik az égről.

Pedig mindez rettenetesen sérti az emberek igazságérzetét.

Csenge meggyilkolása is sérti az emberek igazságérzetét.

Az, hogy a kormány semmit nem tesz az áldatlan állapotok felszámolásáért és a nők elleni erőszak ellen, ehelyett inkább csak a népet hergeli – na, reméljük, előbb-utóbb szintén eléggé fogja sérteni az emberek igazságérzetét.

Címlapkép: Mécsesek égnek a Néma Tanúk felvonulásán a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, 2018 (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)