Komjáthi Imre, az MSZP alelnöke a mai napon határozati javaslatot nyújtott be a Parlament elé arról,
hogy legyen kötelező a szakmunkásképzésben is a munkavállalói jogok képzése.
A javaslatban arra kérik a kormányt, hogy első lépésként mérje fel, a közoktatásban, felsőoktatásban és a szakképzésben részvevő fiatalok munkajogi és munkavállalói jogai ismereteit, majd a hatástanulmány eredményeit a szakszervezetekkel és az ellenzéki pártokkal megvitatva 2020. április 30-ig terjesszenek be megoldási és törvényjavaslatot tartalmazó koncepciót az Országgyűléshez.
Komjáthi a javaslattal kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy ha a szakképző intézményekben kötelezővé tennék a munkavállalói jogok alapismereteinek képzését, „akkor legalább már a következő generáció meg tudja magát védeni a munkáltatókkal szemben”.
„A magyar diákokat fel kell készíteni arra az időszakra, amikor már munkavállalók lesznek, hogy meg tudják védeni magukat. Azért is fontos ez, hogy ezeket a vitákat helyben le tudják folytatni majd a munkaadóikkal, és ne kerüljenek bíróságok elé ezek az ügyek. A kapitalista matek egyszerű: minél több profitot akarnak, de ha van szakszervezet, van bérharc, akkor van munkavédelem is” – fogalmazott.
Az MSZP alelnöke a Mércének elmondta: valószínűnek tartja, hogy a javaslatot a kormánypártok lesöprik majd az asztalról (erre azért láttunk már példát eleget), ám jelezte azt is, ebben az esetben kezdeményezni fogja a szakszervezetekkel közös fellépést is.
„A Fidesz-kétharmad és a kormány ne tagadja meg a tanulóktól azt a tudást, amivel megvédhetik magukat a munkáltatóikkal szemben” – nyilatkozta Komjáthi.
Nem lehet egyébként elégszer rámutatni: az érdekvédelem a sztrájktörvény átírásával és a szakszervezetek mozgásterének folyamatos szűkítésével 2010 óta folyamatosan csökken.
2018 decemberében a rabszolgatörvény elleni tiltakozáshullám ugyan fellendülést hozott az szakszervezetiségben is (arról, hogy az egységes fellépésnek milyen pozitív hatásai voltak, épp Komjáthi Imrével, és László Zoltánnal, a Vasas alelnökével beszélgettünk ebben a videóban), összességében azonban még mindig nagyon messze vagyunk az ideális helyzettől.
Az pedig semmiképp sem javít a helyzeten, ha a munkavállalók azzal szembesülnek: bizonyos esetekben – például a külföldi multik igényeinek kiszolgálásakor – a magyar kormány nem rest félrenézni, és eltűri, hogy a magyar törvényekkel szembemenve csorbítsák a cégek a munkavállalók jogait, a szakszervezetek lehetőségeit.
Érdemes azt is megjegyezni, hogy az oktatás területén is bőven van pótolnivaló, már ami a fiatalok tudatosságra nevelését illeti.
Az új Nemzeti alaptanterv kapcsán ismét felpörgött a diskurzus arról, mit és hogyan kell(ene) tanítani a diákoknak, hogy képesek legyenek megfelelni a 21. század kihívásainak. Ám miközben sokat beszélünk arról, kell-e Wass Albertet tanítani irodalomból, és legyen-e médiaismeret óra, addig az, hogy tudatos állampolgárok legyenek az iskolából kikerülő fiatalok, rendre elsikkad. Márpedig az olyan ismeretek, mint például a munkavállalói jogok elengedhetetlenül fontosak lennének, pláne ha megnézzük, hányféle módon csorbulnak ma, és mennyire nehéz érdeket érvényesíteni a munka világában.
Erre világít rá folyamatosan az, ahogy emelkedik évek óta a munkahelyi balesetek száma éppúgy, mint a feketepiac burjánzása, és egyéb visszásságok.
Arról, mennyire nem jogtudatosak ma Magyarországon a munkavállalók, és milyen egyéb nehézségek hátráltatják az érdekérvényesítési lehetőségeket, nemrég itt írtunk bővebben.
Mindemellett a szakképzés valóban még az oktatási rendszeren belül is rendkívül mostoha helyet foglal el: hiába tereli ide minden erejével a kormány a diákokat, sem megfelelő minőségű felszereltség, sem elegendő pedagógus nincs az intézmények jelentős részében, amelyeknek az anyagi kiszolgáltatottság mellett azzal is meg kell küzdeniük, hogy az itt megszerezhető tudás nem kifejezetten felel meg a munkaerő-piaci igényeknek.
Márpedig azt elég régóta sejtjük, hogy az óhatatlanul közelgő automatizáció korában a magyar gazdaság kiszolgáltatottabbá válik majd, mint amit egyelőre fel tudnánk mérni. Ez pedig elsősorban azokon a munkavállalókon csattan majd, akik a széttrancsírozott szakképzésből kikerülve betanított munkásként tengődnek, és akiknek esélyük sem lesz arra, hogy egy esetleges változásból erős szakszervezetek és megfelelő érdekérvényesítés nélkül jól tudjanak kijönni.
Mindezek mellett érthető, hogy a kormány nem érdekelt abban, hogy tudatos állampolgárok kerüljenek ki az iskolapadokból, nem véletlenül söprik le évek óta a különféle tiltakozásokat. Nagy kérdés, hogy az ellenzék a szakszervezetekkel karöltve mennyire lesz képes nyomást gyakorolni rájuk.
Komjáthi Imre sajtótájékoztatója itt megnézhető:
