Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

32 ember halt meg 2019 első felében munkahelyi balesetben Magyarországon

Több mint háromezerrel nőtt 2015-höz képest a munkahelyi balesetek száma Magyarországon, a tendencia egyértelmű: nem hogy nem sikerül csökkenteni a dolgozók egészségét veszélyeztető tényezőket, de a helyzet folyamatosan romlik.

2015 első félévében még „csak” 8.057 munkával összefüggésbe hozható baleset történt, addig 2019-ben 11.151, ami az elmúlt 5 év legsúlyosabb eredménye.

Kép forrása: A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAVÉDELMI ÉS FOGLALKOZTATÁS-FELÜGYELETI OLDALA

Sovány vigasz, hogy a halálos kimenetelű munkahelyi balesetek száma viszont csökkent valamelyest, azonban még így is 32 dolgozó halt meg az idei év első hat hónapjában hazánkban.

Kép forrása: A PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM MUNKAVÉDELMI ÉS FOGLALKOZTATÁS-FELÜGYELETI OLDALA

A súlyos csonkolásos (tehát valamely testrész elvesztését okozó) balesetek száma viszont meredeken nőtt, 29,4 százalékkal, emellett az egyéb súlyos kimenetelű munkabalesetek száma is 21,1 százalékkal emelkedett.

A legtöbb munkával összefüggésben történt baleset Budapesten történt (1.836), míg a legtöbb halálos kimenetelű munkabalesetet Békés, Győr-Moson-Sopron és Pest megyében (4-4-4) regisztrálták.

A munkahelyi balesetben elhunytak 32 százaléka (10 fő) 55 és 64 év közötti munkavállaló volt.

A legveszélyesebb ágazat továbbra is a gépipar (2.2.91 munkahelyi balesettel) és az építőipar (12 halálos munkabaleset), de a feldolgozóipar is nagyon rosszul teljesít. És ez évről évre így történik.

Vagyis hiába fogadkozott korábban a kormány, hogy különféle intézkedésekkel visszaszorítja a munkahelyi balesetek számát, ez a kísérlet egyelőre kudarcos – ez pedig a munkavállalók számára nap mint nap óriási kockázatot jelent.

Arra a Népszava hívta fel a figyelmet, szintén a Pénzügyminisztérium adataira hivatkozva, hogy a munkaügyi hatóság az ország öt megyéjében (Baranyában, Komárom-Esztergom, Pest, Somogy és Veszprém megyében)

minden nyár elején ellenőrzött cégnél talált valamilyen foglalkoztatással összefüggő jogi szabálytalanságot.

A Pénzügyminisztérium munkavédelmi és foglalkoztatás-felügyeleti oldalára felkerült adatok szerint országosan a vállalkozások 82 százaléka trükközik, de legalábbis hanyag, amikor a dolgozók jogait kellene betartani.

Az ilyen trükkök közt a leggyakoribb, hogy nincs lista a ledolgozott munkaidőről, és továbbra is sok vállalkozás igyekszik lenyelni a bérek után befizetendő járulékokat úgy, hogy egyáltalán nem, vagy a ténylegesen ledolgozottnál sokkal kevesebb időre jelenti be alkalmazottját.

Külön óriási probléma, hogy a feketén foglalkoztatott munkavállalók aránya még a tavalyi 28 százalékhoz képest is nagyot nőtt.

A mostani vizsgálatokban érintett alkalmazottak 36 százaléka(!) nem volt bejelentve és/vagy nem volt normális munkaszerződése.

A fentebb említett megyéken kívül a Pénzügyminisztérium adatai szerint nagyon rossz a bejelentési és járulékfizetési fegyelem Budapesten, Hajdú-Bihar és Borsod megyében, míg javuló tendenciát figyeltek meg Vas, Csongrád és Zala megyékben.

Ez egyébként lényegében annyit tesz, hogy azokban a térségekben, ahol nincs szabad munkaerő, és gazdaságilag fejlettek, vagyis szükség van a munkavállalókra, a munkaadók sem tehetnek meg bármit a dolgozókkal. És még így is: ezekben a megyékben is 25 százalék körül alakul a szabálytalanságok aránya.

A legtöbb szabálytalanság egyébként az építőiparban, a vendéglátás és a kereskedelem területén történik.

Idén az építkezéseken dolgozók 47 százalékának nem voltak rendben a papírjai, és bár 2 éve ez az arány még 58 százalékos volt, azért sok okunk nincs az örömre.

Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a kormány éppen tavaly próbált szigorítani a rendszeren, és már nem csak a visszaeső szabálytalankodókat, hanem az először rajtakapott vállalkozásokat is büntette (a korábbi gyakorlat az volt, hogy a hazai kis- és középvállalkozások bejelentési és nyilvántartási szabálytalanságai felett jórészt szemet hunytak, vagy csak alig szankcionálták).

Az ellenőrzések száma azonban továbbra is kevés, ahogy a munkaügyi ellenőröké is, így viszont továbbra is megéri trükközni, mert csak ritkán buknak le a vállalkozások, az ekkor befizetett bírság mellett pedig eltörpül az a nyereség, amit a dolgozók kizsigerelésével tehetnek zsebre.

Vagyis a rendszer még mindig azoknak a munkaadóknak kedvez, akik mit sem törődnek munkavállalóik biztonságával és egészségével, a feketemunka pedig továbbra is burjánzik.

A dolgozók jogaiért küzdő érdekvédelem mindezek mellett továbbra is ellenséges légkörben küzd azért, hogy tisztességes munkafeltételeket harcoljon ki (jó példa erre az a tortúra, amivel például a Vasas Szakszervezeti Szövetség próbál áttörni a Suzuki gyár érdekvédelmet semmibe vevő gyakorlatán),

miközben a kormány a multikat kiszolgáló intézkedések sorával, a bérek mesterséges alacsonyan tartásával és a munkavállalók kizsigerelésével (lásd rabszolgatörvény) súlyosbítja a helyzetet.

Ez pedig évről évre dolgozók életébe kerül.

Címlapkép: pixabay.com
Olvass tovább!