Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Cser Ágnes szerint „összedöntené” az országot, ha egy lépcsőben emelnék az orvosok béreit

A hálapénz és a Magyar Orvosi Kamara friss javaslatai kapcsán kérdezte szombaton az M1 csatorna Cser Ágnest, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnökét. Az MTI összefoglalója szerint

az érdekképviselet etikátlannak és igazságtalannak tartja az orvoskamara javaslatát, amely szerint büntetni kellene a paraszolvenciát.

Cser Ágnes hangsúlyozta, az orvos és a beteg büntetése a hálapénz miatt megrontaná a közöttük lévő bizalmi kapcsolatot, ami nélkülözhetetlen, ahhoz, hogy tisztességes gyógyító munka folyjon.

Hozzátette, hogy a hálapénz kivezetéséhez a fokozatosan megemelt orvosi bérre szükség van, de azzal nem értenek egyet, hogy egylépcsőben emeljék meg az orvosok bérét, mert ez „összedöntené” az országot.

Kifejtette, társadalmi értelemben igazságtalan, hogy egyetlen foglalkozási csoport olyan bérfejlesztésben részesüljön, amilyenben a többi nem.

„Tehát az orvos-beteg kapcsolatba ma nem fér bele egy büntethetőség, illetve később sem. Ehhez oktatási és képzési tanfolyamok, társadalmi viták, beszélgetések szükségesek, ahhoz, hogy a 70 év örökségét a tudat szintjén ki tudjuk vezetni” – fogalmazott.

A Magyar Orvosi Kamara (MOK) november végén megválasztott új vezetése a hét elején tette közzé az állami egészségügyben dolgozó orvosok bérezésére vonatkozó javaslatait. Ezek célja, hogy az ellátás hiányosságait, az orvosok elvándorlását és a hálapénz problémáját is orvosolja. Ahogy a MOK fogalmaz,

„(a) 2010-es évekre a magasan képzett orvosi munkaerő elvándorlása kritikus méreteket öltött és jelenleg is a biztonságos mértéken felüli. Évekre visszamenően minden felmérés arról tanúskodik, hogy Magyarországon az egészségügyi ellátórendszer teljesítményét javítani kell, hiszen jelenleg a legfontosabb mutatók mindegyikében az utolsók között szerepel. A javulás elképzelhetetlen megfelelő humánerőforrás nélkül. Jelenleg az orvosok pálya és jövőképét, egészségi állapotát tekintve is kifejezetten rossz mutatókkal rendelkezünk.”

A Kamara szerint a hálapénz „súlyosan káros jelenség a magyar társadalomban”, és „(m)érgezi az orvos-beteg bizalmi viszonyt, kiszámíthatatlanná teszi a betegutakat, irreális elvárásokat ébreszt, hátrányosan érinti a szakmai elveket, ellehetetleníti a kormányzati egészségpolitikai szándékok jelentős részét, torzítja az orvosképzést, hátráltatja a tudás átadását.”

A szervezet épp ezért a „paraszolvencia eltörlését lehetővé tevő, egylépéses béremelést” javasol, amely képes áthidalni a hálapénz általi szürke zónás bérkiegészítést.

A MOK a következő bértáblát javasolja a kormányzat számára:

  • a kezdő rezidenseknek 687 837 forintos bruttó alapbért,
  • az öt éve rezidensként dolgozóknak 875 906 forintos bruttó alapbért,
  • a kezdő szakorvosoknak 1 154 920 forintos bruttó alapbért,
  • a tíz éve szakorvosként dolgozóknak 1 398 358 forintos bruttó alapbért,
  • a bértábla csúcsán, 37 éves szakorvosi tapasztalattal 2 millió feletti bruttó alapbért.

A Kamara ezektől a módosításoktól azt várja, hogy a magyar orvosok bérezése hasonlóvá válik a környező országok orvosaiéhoz, mérséklődik a nyugati országok és magánszolgáltatók elszívóereje, az orvosi pálya vonzóbb lesz, az orvosok kiégése pedig megszűnik.

Ezek a javaslatok tehát figyelembe veszik a Magyarországéhoz hasonló gazdasági teljesítményű szomszédos országok bérszintjeit, ami más színben tünteti fel Cser Ágnes ország „összedöntésére” vonatkozó előrejelzéseit.

Abban persze Csernek igaza van, hogy ez az ágazat más dolgozói (ápolók, technikai dolgozók) számára igazságtalannak tűnhet, ám erre feltehetően nem az a legjobb válasz, hogy az orvosok béremelését is fogja vissza a kormányzat, hanem inkább a többi dolgozó béreit is zárkóztassa fel a tisztességes színvonalra.

Ahogy arra a Magyar Orvosi Kamara is felhívja a figyelmet, az egészségügyet már jelenleg is többrétű bérfeszültségek szabdalják:

  1. „Jelentős (óradíjban akár háromszoros) bérkülönbség van az egyes szakmákon belül a különböző intézmények között, ennek következtében állandó a munkaerő-vándorlás

  2. még ennél is jelentősebb a különbség a különböző szakterületek között, ez rendkívüli feszültséget okoz a sokszor közös teamben dolgozó eltérő szakmájú orvosok közt

  3. és az elmúlt évek intézkedéseinek folyományaként új elem az ápolói – orvosi bérekből adódó feszültség: 2020 januárja óta egy kezdő OKJ-s szakdolgozó alapbére megközelíti, a kezdő diplomás szakdolgozó alapbére meghaladja egy kezdő orvosét.”

Cser Ágnes nevéhez több sajátos nyilatkoztat is kapcsolódik. 2018 elején, például, arról beszélt, nemsokára megoldódik az egészségügyben dolgozók bérhelyzet, és ha még azt is keveslik a dolgozók, „akkor tovább lehet állni”. 2018 júliusában pedig azt javasolta, hogy a közszférában dolgozók túlterheltségét táncórákkal kellene enyhíteni.

Összességében leginkább teljes mellszélességgel állt ki az elmúlt években a kormány egészségügyi intézkedései mellett (időnként még az előző kormányok szapulásával is összekapcsolva mindezt), sokszor épp az egészségügyben dolgozók kárára.

Címlapkép: MTI / Illyés Tibor