Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szakszervezeti vezető szerint akinek nem tetszik az egészségügy helyzete, elmehet. A számok alapján pedig a dolgozók el is mennek.

Ez a cikk több mint 6 éves.

Cser Ágnes egészségügyi szakszervezeti vezető, aki korábban már Sándor Máriának is nekiment, és interjúiban a dolgozók helyett legtöbbször a kormányt védi, most újra nagyot alakított. A zoom.hu-nak adott botrányos interjút az teszi különlegessé, hogy a számok szerint megfogadják a dolgozók Cser tanácsait, és elmennek Magyarországról.

Cser szerint nem a jelenlegi kormány, hanem a nem cselekvő szakszervezetek felelősek a dolgozók alacsony béreiért, és Sólyom László, aki azt mondta, a szakszervezetek nem reprezentálják a társadalmat. Cser az interjúban azt is elmondta, hogy az oktatás fontos terület, de nem érti a tanárokat, miért a Kossuth téren üvöltöznek, amikor kaptak életpályamodellt.

Cser kitért arra is, azért kell itthon maradnia a dolgozóknak, mert ide születtek, szerinte: „egy ember nem véletlenül születik az adott országba”. Később azt is hozzáteszi, ha nemsokára megoldják majd az egészségügy bérhelyzetét, akkor, ha valakinek az is kevés lesz, lehet továbbállni.

Szerinte a szoclib kormányok is felelősek az egészségügyi bérek elmaradásáért, de a helyzet 2010 óta rendeződött. Persze szerinte sincs minden rendben az egészségügyben, de csak a mostani kormánnyal tudtak érdemben tárgyalni.

Bár Cser nem ismeri a számokat, de szerinte, ha azok magasak a kórházi fertőzések kapcsán, annak „csak és kizárólag” a privatizáció lehet az oka. Szerinte ha valakinek nem tetszenek a magyar kórházak, akkor nézzen körül Bulgáriában és Romániában. Cser Ágnes, amikor végigtekint a magyar egészségügyön, akkor „rendezett kórtermeket, műtőket, kiszolgáló egységeket és még tiszta vécéket is lát.”

Cser Ágnes szavaival szemben a Népszava ismertetett ma egy kutatást, amely szerint az egészségügyi dolgozók már nem érzik annyira a rendszer hibátlanságát. A tanulmány szerint az ötöd- és hatodéves orvostanhallgatók 40 százaléka tervez külföldi munkavállalást.

Többségük  hazajönne, ha alapvető változások lennének az egészségügyben.  „Ha az egészségügy helyzetét rendeznék, tényleg csak kalandvágyból mennék ki” – mondja a kutatás egyik alanya.

Ehhez a fiatal orvosok kizsigerelésének megszüntetése, és a nagyobb kórházi tisztaság járulna hozzá. De a bérek is meghatározóak. A kutatás alanyai szerint a 135 ezer forint helyett 500 ezres kezdő bér lenne méltányos napi nyolc órai munkáért. „Erre, az alapbérre járó juttatásokkal már lehetne saját egzisztenciát építeni” – mondják.