Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A 2021-es költségvetési tervek alapján a kormánynak továbbra se fontos a közoktatás

Az emberi erőforrások minisztériuma a kormány prioritásainak listáján egyre lejjebb csúszik – ez derül ki legalábbis a 2021-es és 2022-es költségvetési keretszámokból.

Az oktatásért, a szociális szféráért, a kultúráért és az egészségügyért felelős Emmi idén még 3647 milliárddal részesült a központi költségvetésből, ez jövőre 3122 milliárdra csökken, ami 14 százalékos csökkenést jelent.

Inflációval számolva a reálcsökkenés akár 17-18 százalékos is lehet, írja a Népszava.

Az Emmivel szemben a Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) részesedése a költségvetésből jelentősen megugrik jövőre: míg idén 1180 milliárd forintból kellett a többek közt a felsőoktatásért, a szakképzésért, az MTA kutatóhálózatáért és újabban már a foglalkoztatáspolitikáért is felelős intézménynek gazdálkodnia, addig ezt jövőre már 2077 milliárdból teheti.

Jelentősen növekedni fog még az Igazságügyi Minisztérium költségvetése is, egész pontosan 42 százalékkal, továbbá növekszik a Honvédelmi Minisztérium kerete és a kiemelt kormányzati beruházásokra fordított összeg is. Utóbbi 106 milliárdról nő 310 milliárdra, ami közel 200 százalékos növekedést jelent. Némileg meglepő fejlemény, hogy az Emmi költségvetésének csökkenése mellett a másik terület, ahol csökkenést irányzott elő a kormány, az a Miniszterelnöki Kabinetiroda és a Miniszterelnöki Kormányiroda. Ahogy azt a Népszava is kiemeli, ha valóban létrejön a tervezett 30 százalékos csökkenés a két irodában, az azt jelentené, hogy „a propagandakiadások jelentősen csökkennének.”

Ezzel párhuzamosan az uniós fejlesztésekre 47 százalékkal kevesebb pénz jut jövőre (mindössze 893 milliárd forint). Részben ezt a csökkenést is az Emmi szenvedi majd meg leginkább, mivel az uniós támogatások egyik fő felhasználója a humán területekért felelős minisztérium.

Az az előirányzott keretszámokból nem derül ki, hogy az Emmin belül mely területek finanszírozása fog csökkenni, de a minisztérium eleve csupa olyan területért felel, ahol már évek óta folyamatosan jelzik az érintettek, hogy nincs minden rendben. Gondoljunk csak a közszféra dolgozóinak a normális bérekért évek óta tartó küzdelmére, a közoktatás rettentő állapotaira, vagy akár arra a szerdai hírre, hogy a fogorvosok nem kapták meg a Kásler Emmi miniszter által tavaly beígért rezsitámogatást.

Számtalan probléma létezik ezeken a területeken már most – mi lesz akkor, amikor jövőre még 525 milliárd forinttal kevesebbet tud majd köztük szétosztani a minisztérium?

A héten jelent meg a Magyar Tudományos Akadémia a közoktatási rendszer helyzetét bemutató tanulmánya, amelyből kiderült, hogy bár az egy főre jutó GDP százalékában az általános iskola felső tagozatára és a középfokú oktatásra fordított kiadások szempontjából Magyarország még a nyugat-európai átlagot is előzi, a magyar oktatásban továbbra is súlyos problémák vannak. Például a tanári kar egyre inkább elöregedik: jelenleg a 30 évesnél fiatalabb tanárok aránya csupán 6 százalékot tesz ki. Az MTA tanulmánya emellett arra is kitér, hogy az elmúlt években nőtt az iskolai szegregáció. „2008-2018 között több mint tíz százalékkal nőtt a hátrányos helyzetű (hh) és a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh), többségében roma gyerekek elkülönített iskolai oktatásának mértéke.”

A következő évek költségvetési keretszámai alapján a kormány nem szándékozik ezekkel a problémákkal komolyabban foglalkozni, inkább a nagyobb profittal kecsegtető felsőoktatásra, a honvédelemre és a látványberuházásokra koncentrál.

(Népszava)