Magasabb fokozatba kapcsolták az Állami Számvevőszéket – jelentette ki a közpénzek felhasználását ellenőrző szervezet elnöke, Domokos László.

Domokos évértékelőjéből kiderül: az ÁSZ több mint 60 százalékkal növelte az általa ellenőrzött szervezetek számát. Mint mai közleményükben írják,

„célunk, hogy mindenhová eljussunk, ahol közpénzt használnak, vagy közvagyont kezelnek és feltárjuk a közpénzügyi kockázatokat.”

Az elnök kiemelte: az ÁSZ egyre nagyobb hangsúlyt helyez a törvényben meghatározott tanácsadó tevékenységére, ennek keretében a 2018-as 17 után, 2019-ben csaknem dupla annyi, 32 elemzést tett közzé. Az ÁSZ 2019-es elemzései olyan kiemelt közpolitikai és társadalmi területeket érintettek mint: a központi költségvetés, az áfabeszedés, az államadósság-csökkentés, az állami beruházások, a korrupció megelőzése, a foglalkoztatás és munkahelyteremtés, az egészségügy, a családtámogatás, a klímaváltozás és a helyközi közlekedés.

Az ÁSZ célja a közpénzügyi helyzet javítása, amelyhez a bizonyítékokon alapuló ellenőrzési megállapítások adják a kiinduló alapot.

Mindez azt is jelenti, hogy „a számvevőszéki ellenőrzések célja alapvetően nem a hibakeresés, vagy az elmarasztalás, hanem a közpénzügyek fejlesztése, valamint az eredmények fenntartásának támogatása”

– mondta Domokos.

Az ÁSZ-elnök évértékelésében emlékeztetett, hogy 2020-ban lesz 150 éves az ÁSZ, illetve jövőre lesz 30 éve, hogy hogy – az 1989-es rendszerváltással – 1990. január elsején újraindult a független számvevőszéki ellenőrzés Magyarországon.

Mindez pedig azt jelenti, hogy „az Állami Számvevőszék 150 éve a közpénzek őre és 30 éve a demokrácia pénzügyi garantőre”.

De nézzük, mi mindent írtunk a Mércén az ÁSZ munkájával és Domokos Lászlóval kapcsolatban 2019-ben (a teljesség igénye nélkül).

Domokos László a Világgazdaságnak adott újévi interjújában arról beszélt, a rabszolgatörvény csak tiszta helyzetet teremt, ugyanis

„az a vállalkozó, aki jelentős megrendelést kapott, eddig is megoldotta, hogy a dolgozói elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak zsebbe, feketén mentek ilyenkor a pluszmunkáért járó juttatások.”

Az ÁSZ a 2018-as kampánypénzek költésével kapcsolatos vizsgálata nyomán januárban felfüggesztette a Momentum és a Párbeszéd költségvetési támogatását azzal az indokkal, hogy nem tudták elérni őket, ezért a 2018-as választási kampányköltéseikkel sem számoltak el szabályszerűen. A két párt mindezt többször is cáfolta, illetve hangsúlyozta: megpróbálják ellehetetleníteni őket.

Az ügy egyik legemlékezetesebb pillanata talán az volt, amikor az ÁSZ szóvivője a Momentum sajtótájékoztatóján kezdett magyarázkodásba. Februárban egyébként a Jobbikra újabb százmilliós büntetést szabott ki az ÁSZ a 2018-as kampányköltésekkel kapcsolatban. Minderre reagálva a DK kezdeményezte Domokos leváltását, amire a Számvevőszék csak úgy reagált:

„a DK a jogállami kereteket megsértve saját pártpolitikai céljaira próbálja felhasználni az Országgyűlés független ellenőrző szervét, valamint durván megtámadta az ÁSZ elnökét.”

A kezdeményezéshez nem sokkal később a Jobbik, az LMP, az MSZP és a Párbeszéd, illetve Bősz Anett és Szél Bernadett független országgyűlési képviselők közös beadvánnyal csatlakoztak.

Az ellenzéki pártok sorozatos büntetése ellen tüntetést is tartottak az ÁSZ székháza előtt. Ezt követően márciusban arról számoltunk be, hogy Domokos László levében fordult Kövér Lászlóhoz, amelyben arra kérte, hogy azon ellenzéki képviselők ellen indítson eljárást, akik részt vettek a tüntetésen.

A Párbeszéd júniusban visszakapta a költségvetési támogatását, miután az ÁSZ arra a megállapításra jutott, hogy a pártnál „megteremtették a törvényi előírásoknak megfelelő gazdálkodás alapvető kereteit.”

Augusztusban arról írtunk: az ÁSZ megállapította, hogy rendet kell tenni a kórházak gazdálkodásában. Domokos László a Népszavának adott interjújában azt mondta, a jogkövető magatartás, a korrupció elleni fellépés, a számviteli rend betartása, valamint a vagyonnal való elszámolás tekintetében az intézmények nem javítanak érdemben.

Azt pedig már mi állapítottuk meg: bár már az állammal szemben nem kifejezetten kritikus ÁSZ is jó ideje igyekszik a meglévő eszközeivel (nincs túl sok) ráirányítani a kormány figyelmét az egészségügy mostoha helyzetére, semmi sem fog változni annak ellenére, hogy emberi életek forognak kockán.

A Momentum egyébként már februárban visszakapta az állami támogatását, októberben viszont kapott egy meglepetésszerű házkutatást a NAV-tól az ÁSZ feljelentése nyomán.

Decemberben számoltunk be róla, hogy a Párbeszéd pártigazgatója, Kocsis-Cake Olivio „figyelmeztető” levelet kapott Domokos Lászlótól, aki ebben azt sérelmezte, hogy a politikus egy novemberi parlamenti felszólalásában szerinte „személyeskedett” vele szemben. Kocsis-Cake a Mércének elmondta, szerinte azzal, hogy egy elvileg független szerv elnöke ezt teszi, politikai szereplővé válik, amely viselkedés szerinte egyébként sem állt távol az ÁSZ-tól.

Az ellenzék jó ideje sérelmezi, hogy az elvben független intézményt 2010 óta a volt fideszes országgyűlési képviselő vezeti, és miközben az ÁSZ sorra bünteti (és így az ellehetetlenülés szélére sodorja) az ellenzéki pártokat, a Fideszre eddig még egyetlen forint bírságot sem szabott ki.

Az ellenzék emellett úgy látja, hogy az ÁSZ újra és újra visszaél azzal, hogy a döntéseit nem lehet megtámadni a bíróságon, hiába tudják a pártok bizonyítani, hogy a törvények szerint jártak el a vizsgálatok során, a bekért dokumentumokat eljuttatták, mégis bírságot szabtak ki rájuk.