Újévi interjút adott a kormányközeli Világgazdaságnak Domokos László, az Állami Számvevőszék vezetője. Ebből természetesen nem maradhatott ki az immár jogerőre emelkedő rabszolgatörvény-csomag sem, egy erre kapott kérdésre Domokos azt válaszolta:

Ne legyünk álszentek: az a vállalkozó, aki jelentős megrendelést kapott, eddig is megoldotta, hogy a dolgozói elvégezzék a munkát, legfeljebb eddig csak zsebbe, feketén mentek ilyenkor a pluszmunkáért járó juttatások. Most mindenki számára tisztább helyzet keletkezik.

Az ÁSZ elnöke szerint tehát ez azt is jelenti, hogy innentől bármely munkaadó legálisan írhatja ki a töméntelen plusz munkaórát, és így nemcsak róluk vesznek le nagy terhet, de szerinte

a rabszolgatörvény, a 400 órás túlórakeret mind jó lesz a dolgozóknak is.

Domokos kiemelte, szerinte eddig is mindenki ugyanennyit túlórázott maximum „zsebbe kapta” a vállalkozótól ennek ellenértékét. Éppen ezért úgy vélte:

Más vélekedésekkel szemben én a túlórakeret emelésében az online pénztárgépekkel és az EKÁER-rel indult gazdaságfehérítés újabb, fontos eszközét látom.

Elsődleges magyarázatához szinte mindjárt hozzáfűzte azonban, hogy főleg a munkaerőhiány miatt volt szükség a Munka Törvénykönyve módosítására, és más munkaerőpiaci helyzet esetén szükség lehet a módosításra.

Az ÁSZ vezetője azonban mindvégig úgy állítja be a törvénymódosítást, mintha arra elsősorban az átlagos magyar vállalkozónak, kisvállalkozónak lenne a leginkább szüksége, és mintha a módosítás csupán erre a helyzetre reagálna.

Domokos szavaival ellentétben a törvénytervezet benyújtásával egy időben már a kormány tagjai is elismerték,

elsősorban a német multik problémáit kezeli a rabszolgatörvény, és elsősorban ők is örülnek neki.

November 26-án Szijjártó Péter külügyminiszter Düsseldorfban például nyíltan beszélt erről, és mint érdem említette azt, hogy a hazánkban jelenlévő német autóipar és kereskedelem is milyen kedvezően fogadta a túlórakeret drasztikus növelését.

Noha azóta ez az érvelés eltűnőben van a kormányzati kommunikációból, a külgazdasági- és külügyminiszter akkor még úgy fogalmazott:

„A Magyarországon beruházó észak-rajna-vesztfáliai cégek egyértelműen kedvezően fogadták a magyar kormány azon törvénymódosító javaslatait, amelyek tovább növelik az ország versenyképességét, és a korábban kihívásként emlegetett munkaerőpiaci helyzeten javítanak”

Az interjú további részeiből a HVG is szemezgetett, ebben Domokos az új központi állami beruházási központ létrejöttét is indokolja, szerinte ezzel csökkenhet majd az állami beruházások „túlárazása”, utóbbi jelenségre példaként pedig a Soroksár-Kelebia vasútvonal korábban beígért kínai tervei mögüli kihátrálását említette meg, mint amelynek oka  költségnövekedés volt.

Noha decemberben az is kiszivárgott, hogy a Számvevőszék egyes ellenzéki pártok komoly anyagi szankcionálására is készülhet a jövőben, Domokos nem kapott erre vonatkozó kérdést a gazdasági lapban.