Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Gulyás Gergely szerint nem habzik a Mátrai Erőmű melletti patak, pedig tegnapi ottjártunkkor habzott

Szokásos csütörtöki kormányinfóját tartotta ma délelőtt Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter, a sajtótájékoztatón pedig szóba kerültek a Mátrai Erőmű környéki szennyezésekről az elmúlt napokban megjelent sajtóhírek is.

Mint azt mi is megírtuk, múlt kedden arról számolt be a Heves megyei katasztrófavédelem, hogy a Mátrai Erőmű Zrt. visontai telephelyén lévő technológiai víztározóban kén- és foszfortartalmú gáz képződött , feltehetőleg az ott felgyűlt szerves anyagok bomlása miatt. Emiatt a környéken erős bűz terjengett.

Hétfőn a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó erőműből kiszivárgó belső dokumentumból az is kiderült, az erőmű biztonsági osztályvezetője már november 8-án arról írt, hogy „az elmúlt napokban” több jelzést is kaptak azzal kapcsolatban, hogy a munkavállalóknál egészségügyi problémák jelentkeztek a kéntelenítő technológia vizéből áradó gázok miatt,

„jellemzően a torok nyálkahártyájának és a szem irritációjáról számoltak be. Továbbá a zsebeikben lévő fémek, pénzérmék, láncok elszíneződését tapasztalták.”

Nagy Csaba, a Heves megyei katasztrófavédelem szóvivője az MTI-nek szerdán azt nyilatkozta, a visontai gázképződés nem veszélyes a környező települések lakóira. Elmondta, hogy az Őzse-völgyi tározó és a Bene-patak kapcsán történt lakossági bejelentés óta folyamatosan végeznek méréseket mobillaborok segítségével az erőmű területén és annak környezetében.

Ennek szellemében nyilatkozott csütörtökön Gulyás Gergely is, aki „rémhírterjesztésnek” minősítette az elmúlt napokban a Bene-patak és Tarna-folyó szennyezettségről szóló állításokat. A miniszter megismételte, az eddigi hatósági mérések rendben vannak, csak a kibocsátás közvetlen helyénél mértek a határértéknél nagyobb gázkibocsátást, de továbbra is állandó és folyamatos a hatósági ellenőrzés.

Azt is hangsúlyozta, hogy a kénhidrogén a levegőben akkor is okozhat bűzhatást, ha koncentrációja nem lépi át az emberi egészségre veszélyt jelentő határértéket.

Gulyás szerint rémhír az is, hogy szennyezett lenne vagy habzana a patak.

„A vízmintavételi eredmények a vízügyi hatóságnál rendelkezésre állnak, ezeket folyamatosan, napi rendszerességgel mérik, a környezetvédelmi hatóság rendelkezésére álló adatok alapján a vízfolyáson habzás, halpusztulás sehol nem tapasztalható” – mondta.

A miniszter szerint tehát csupán egy „egyszeri eseményről” volt szó, azóta „semmilyen rendellenesség nem tapasztalható”, és bár a környezetvédelmi hatóság folyamatosan monitorozza a helyzetet, hatósági eljárás nincs folyamatban.

A miniszter kijelentésével annyi csak a probléma, hogy a Mérce szerda este járt a Heves megyei Detken, ahol az erőmű közeli Nyiget-pataknál készült feltvételeken egyértelműen látszik, hogy habzik a patak.

A kollégánk a Greenpeace munkatársait kísérte el, utóbbiak azért szálltak ki a helyszínre, hogy maguk is mintát vegyenek a Nyiget- és Bene-patakból. A mintákat akkreditált laboratóriumba vitték, hogy ott megvizsgálják, tartalmazott-e a víz potenciálisan mérgező vagy szennyező anyagokat.

Nem csak a Detktől 8 kilométerre található Mészáros-erőmű kapcsán merült fel a szennyezés gyanúja, de az erőmű melletti búzafeldolgozó és keményítőgyár, a Viresol Kft. kapcsán is, ez utóbbi szintén a Fidesz-közeli oligarcha tulajdonában van. A Viresol február óta ugyanabba az Őzse-völgyi technológiai víztározóba engedi szennyvizét, ahová az erőmű is.

A Mészáros-vállalkozásokat korábban is hozták már hírbe környezeti szennyezés miatt, a nyáron például tömeges halpusztulásra is sor került a Bene-patakban és a Tarnában.

A héten arról is felröppentek hírek, hogy az állam, a Magyar Villamos Műveken keresztül visszavásárolná a Mátrai Erőművet. Ezzel kapcsolatban Gulyás csak annyit mondott, pillanatnyilag nem merült ez fel, ám a kormány „stratégiai vagyonnak” tekinti a lignitvagyont, illetve cáfolta azokat a híreket, melyek szerint veszteséges lenne az erőmű. Szerinte ugyanis 2017-ben még valóban veszteséges volt, de tavaly már 11 milliárdos osztalékot fizetett ki, ami szerinte arra utal, hogy nyereséges a vállalkozás.

Az erőmű akkor sem a környezetvédők szíve csücske, amikor éppen „szabályosan” működik: a Greenpeace szerint Magyarországnak  a megújuló energiaforrásokra történő átálláshoz első lépésként ehhez a mátrai szénerőmű mielőbbi bezárása szükséges. A környezetvédő szervezet petícióban kéri az erőmű bezárását legkésőbb 2025 év végéig, és arra szólítja fel a kormányt: hazánk is csatlakozzon azokhoz az európai országokhoz, amelyek felhagynak a klímagyilkos szénerőműveik használatával.

Az ország egyik legnagyobb erőművét két éve vásárolta meg a Mészáros Lőrinc-féle Opus Global Nyrt.

Olvass tovább!