Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Egy szervezet sem fizeti a kormány migrációs különadóját

Ez a cikk több mint 4 éves.

Senki sem fizeti azt migrációellenes különadót, amit még a Stop Soros csomag keretében szavazott meg tavaly nyáron az Országgyűlés, írja a HVG. A Stop Soros törvénycsomaggal a kormány új bűncselekményt vezetett be a magyar jogrendbe: a jogellenes bevándorlás segítését.

A törvénycsomag fő pontjai a következők voltak:

  1. A javaslat értelmében az illegális migrációt támogató, külföldi forrásokból működő szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat. Tevékenységi beszámolót is kell készíteniük. Ha nem teszik, majd a hatóságok megteszik helyettük. Szigorodnának a közhasznúságra vonatkozó követelmények is. Ha nincs meg a kellő hazai támogatottság, elveszhet a nonprofit státusz.
  2. Az illegális migrációt támogató szervezeteknek külföldi juttatásaik után bevándorlási finanszírozási illetéket kellene fizetniük. Az ebből származó bevételeket a kormány a határvédelemre fordítaná.
  3. És végül, a törvényjavaslat alapján a bevándorlást szervező személyeket ki lehetne tiltani. Az idegenrendészeti távoltartás alapesetben a schengeni határ 8 kilométeres körzetére, különösen indokolt esetben, harmadik ország állampolgára esetén Magyarország teljes területére vonatkozik. Akik egyébként pénzelik a bevándorlást, ugyanannyira veszélyesek, mint akik szervezik.

A migrációellenes különadót a második pont jelenti, amit a Magyar Államkincstár által havonta közzétett államháztartási mérleg-táblázat szerint egy szervezet sem fizetett be még soha, a sor teljesen üres:

 

Az adót az olyan, „bevándorlást segítő”, egyébként jogvédő szervezeteknek kellene fizetniük, mint a Társaság A Szabadságjogokért, azaz a TASZ, az Amnesty International vagy a Magyar Helsinki Bizottság, de ők rögtön az adónem bevezetése után jelezték: nem tartják magukat adóalanynak. A HVG még levelet is írt a NAV-nak az ügyben, ám arra vonatkozóan nem kaptak választ, hogy tulajdonképpen kik is kötelesek befizetni az összeget.

A törvény elfogadása után a Pénzügyminisztérium is elismerte: az adó bevezetésének célja nem az államháztartás büdzséjének növelése volt, tehát politikai okokból találták ki.

Tavaly több szervezet is tiltakozott a Stop Soros bevezetése ellen. Az Amnesty International  például alaptörvény-ellenesség miatt Alkotmánybíróság elé terjesztette a törvénycsomagot, az Európa Tanács független alkotmányjogászokból álló tanácsadó szerve, a Velencei Bizottság pedig miután megvizsgálta, arra a következtetésre jutott: a Stop Soros hogy ellentétes az Emberi Jogok Európai Egyezményének gyülekezési szabadságról szóló cikkével.