Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Európai titkosszolgálatok szerint Oroszország az EP-választások kampányába is beavatkozik

Uniós hírszerzési információkra támaszkodva a német DPA hírügynökség szombaton közölte: Oroszország megpróbál beavatkozni a május végén esedékes európai parlamenti választásokba. A hírügynökség szerint az európai titkosszolgálatok közelről monitorozzák ezeket a kísérleteket.

Egy hírszerzési helyzetjelentés szerint az orosz erőfeszítések elsősorban a szélsőjobboldali, euroszkeptikus vagy Oroszországgal barátságos viszonyt ápoló pártok támogatottságának növelését célozzák, de az Európai Parlament értelmének megkérdőjelezésével a választók részvételi hajlandóságát is megpróbálják mérsékelni.

A jelentés szerint az akciók főként a közösségi hálókon keresztül fiatalokat próbálnak elérni, de szerepet kapnak az orosz állam által támogatott sajtóorgánumok is.

A DPA-hoz eljuttatott közleményében azonban az orosz külügyminisztérium cáfolta, hogy beavatkozna az az EP-kampányba, vagy bármilyen más választási folyamatba.

Magas rangú hírszerzési források a német hírügynökségnek azt is elmondták, a korábbi beavatkozási kísérletekhez képest, a mostaniak sokkal kevésbé látványosak és összehangoltak. Több ezen a területen tevékenykedő orosz csoportot is beazonosítottak, ám köztük meglehetősen alacsony intenzitású koordinációt találtak.

Az idézett források azt feltételezik, a több mint 150 EU és USA területén tevékenykedő orosz külképviseleti dolgozó 2018-as kitiltása csökkenthette Moszkva képességét a választási kampány megzavarására.

Az USA-ban nemrégiben zárult le az a különleges ügyészi nyomozás, amely megállapította, Oroszország erősen beavatkozott a 2016-os amerikai elnökválasztásokban. A vizsgálatot folytató Robert Mueller összesen 26 orosz állampolgár és 3 orosz szervezet ellen emelt vádat. Mueller ugyanakkor nem talált arra utaló jeleket, hogy Moszkva és a Trump-kampány összejátszott volna.

A Putyin-kormányzat már korábban is támogatott euroszkeptikus politikai erőket, 2014-ben a Marine Le Pen vezette francia Nemzeti Front (azóta átnevezve Nemzeti Tömörülésre) például kilencmillió eurós kölcsönt kapott egy orosz pénzintézettől.

A 2016-os amerikai választások és Brexit-népszavazás óta felerősödött az elvárás a legnagyobb közösségi platformokkal szemben, hogy aktívan lépjenek fel az orosz és más félrevezető beavatkozások ellen. A Facebook márciusban jelentette be, hogy a DPA-val közösen erősíti tényellenerőző (fact-checking) csapatát az EP-választások előtt.

Ugyanakkor nemrégiben Mark Zuckerberg, a Facebook alapítója azt nyilatkozta: ezek a fokozott erőfeszítések sem garantálják, hogy az EP-kampány teljesen beavatkozásmentes lesz.

(via Deutsche Welle)

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Olvass tovább!