Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Megérkeztek a minisztérium elé, Palkovics lemondását követelik az Akadémiáért tüntetők

Az Akadémia Dolgozók Fóruma második tüntetését tartja a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségért, a kutatóhálózatok egyben és megmaradásáért.

A tüntetők az Akadémia előtt gyülekeznek délután 14 órakor, majd 16 órára a Lánchídon át az Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz vonulnak a Fő utcába. Ahol Palkovics lemondását követelik. Kövesd velünk percről-percre, és élő közvetítésünkben a történtekről:

Címlapkép: MTI/Koszticsák Szilárd
Élő közvetítés
Közvetítés
i
Az élő közvetítés véget ért.

Bár a tüntetésnek vége, senki ne feledje, hogy a tiltakozás közvetlen célja, hogy a jelen pillanatban is ülésező MTA-elnökséget meggyőzze: ne a közös szándéknyilatkozatban foglaltak – vagyis a kutatóhálózat leválasztásának tudomásul vétele – kerüljenek a májusi közgyűlés elé. Az elnökségi ülés tehát jelenleg is tart, amint értesülünk a határozatról, beszámolunk róla itt, a Mércén!

ITM A szervezők a színpadon bejelentették, hogy

hivatalosan vége a tüntetésnek,

mindenki menjen szépen, rendbontás nélkül haza.

ITM Az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagjai petíciót adnak át Palkovicsnak, amelyben elmondják, hogy nem igaz, hogy az MTA nem tejlejsít jól. A Minisztérium sem hasznossági, sem szakmai érvet nem tud az Akadémia átalakítására felhozni a dolgozók szerint. Reformdiktátumnak nevezik  Palkovics tervét, és visszautasítják a zsarolásaikat. Korábbi kérdéseikre, nem kaptak választ, így személyesen is átadják a követeléseiket.

  1. Követeljük az Akadémia autonómiájának tiszteletben tartását!

  2. Követeljük az Akadémia egységének és függetlenség tiszteletben tartását!

  3. Követeljük az akadémiai intézetek korábbi finanszírozási rendszerét tartsák fenn, a normatív állami támogatás maradjon meg

  4. Követeljük, hogy a kutatóhálózati felügyelete maradjon az MTA-nál

  5. Követeljük, hogy garantálják a kutatóintézeti hálózat hosszútávú egyben maradását

  6. Követeljük, hogy a dolgozók érvényes közalkalmazotti jogviszonyának és munkaszerződésének fenntartását

  7. Követeljük a közalkalmazotti jogviszonytól és egyetemi bértáblától csak dolgozó javára lehessen eltérni

  8. Csak versenyképes bérezéssel lesz versenyképes kutatás

  9. Követeljük, hogy a tárgyalások legyenek nyilvánosak, transzparensek és kutatók is vehessenek részt

  10. Követeljük hogy Palkovics jelenen meg az MTA közgyűlésén, és számoljon el a romboló tevékenységével amit az elmúlt egy évben tett

    Az utolsó pont után a tömeg skandálni kezdett: „mondjon le”

Miután felolvasták a petíciót, a szervezők bementek a minisztériumba, ahol átadták a petíció egy példányát a minisztérium egy munkatársának, aki azt érkeztette, majd az ellenőrzőpéldányt pecsétjével és aláírásával hitelesítette:

ITM Mende Balázs, az Akadémiai Dolgozók Fórumának aktivistája, az MTA bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa felidézte, hogy a legutóbbi tüntetésen a pályázati rendszer ellen emelték fel legutóbbi tüntetésen a szavukat, akkor Palkovics kész helyzet elé állította az MTA tárgyalódelegációját: vagy lemondanak a kutatóhálózatról, vagy erővel elveszik. Mendét ez a tárgyalási stílus a védelmi pénzek beszedésének szituációjára emlékeztette, ami egyben a magyar tudományosság legjelentősebb kutatóhálózatának szétzilálása is.

Szavait fülsiketítő füttyszó kísérte.

Mende arra szólította fel a kutatókat, hogy most ne egymás ellenében határozzák meg önmagunkat, ne ütköztessék egymás álláspontjait arról, hogy mi a legjobb megoldás a kutatóhálózat átszervezésére, hanem egyvalamiben egyet kell érteni, mégpedig abban, hogy

a miniszter eljárása inkorrekt, rosszindulatú, és attól a tudósközegtől is távol áll, amiből maga Palkovics is a hitelességét próbálja meríteni.

„Sokan úgy érezhetik, ez a hajó elment, és a hálózatot leválasztják, de akkor a legtöbb féket és ellensúlyt kell beépíteni a megállapodásba” – a legjobb garancia erre a nyilvánosság Mende szerint.

Ő is hangsúlyozta, semmilyen komoly koncepciót nem mutatott be Palkovics, ami indokolttá tenné a leválasztást, a reformot. Ezen ponton újabb hangos „Mondjon le” skandálás indult, piros lapok lobogtak.

Végül a La Fontaine fabuláján keresztül példázta a szituációt Mende, amelyben a róka meggyőzi gazdát arról, hogy ő őrizhesse a tyúkokat, párhuzamot vonva a kutatóintézetek kiszervezésével az MTA alól.

 

ITM, trianon A konferanszié az ITM előtt bejelentette a programpontokat:

  • Először két beszéd fog elhangozni
  • majd felolvassák a petíciót, melyet átadnak az ITM képviselőjének

Elsőként Orosz Ferenc enzimológus lép fel, ki csaknem negyven éve dolgozik így vagy úgy az Akadémián.

Orosz elmondta, két hónapja az ADF elfogadta első nyilatkozatát, melynek első mondata, hogy tartsák tiszteletben az MTA és kutatóintézeteinek egységét és függetlenségét mit sem vesztett érvényességéből.

Jelen helyzet szerint a kutatóhálózat még ha egyben is marad egy darabig, nem marad egységben az MTA-val, emellett függetlenségről szó sincs, a kompromisszumos megállapodás szerint testület elnökét a miniszterelnök nevezi ki.

A kutatók azonban ragaszkodnak eredeti követelésükhöz, elutasítják a kizsarolt szándéknyilatkozatot.

Orosz szerint kéthónapos küzdelmük azt mutatja, ha együtt lépnek fel, eredeményesek lehetnek. Mint mondta, elsöprő többséggel utasították el a Palkovics-féle pályázati rendszert, mely azóta ennek megfelelően a szemétdombra is került.

Mint kifejtette, elfogadhatatlannak tartják, hogy az Akadémia testületeinek a döntéseit a hatalom önkényesen figyelmen kívül hagyja – emellett a Palkovics-Lovas megállapodásra utalva elmondta, az Akadémia dolgozói egyes vezetőiknél tisztábban látják a helyzetet, melyet a következő, Deák Ferenctől származó idézettel szemléltetett:

„Amit erő és hatalom elvesz, azt idő és kedvező szerencse ismét visszahozhatják. De miről a nemzet, félve a szenvedésektől, önmaga lemondott, annak visszaszerzése mindig nehéz, s mindig kétséges.”

Orosz úgy látja, egyesek szerint a szándéknyilatkozat jó kompromisszum, azonban az enzimológus szerint az nem megfelelő, nem tartalmaz elfogadható garanciákat az integritás és a függetlenség megőrzésére.

Orosz kifejtette: habár a kutatóhálózat által működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad, az érték nem az eszközökben, hanem a kutatóhálózatban dolgozó emberekben van, és mint mondta,

„ha minket elcsatolnak, az a magyar tudomány Trianonja lesz!”

Ezután újabb történelmi példaként egy mohácsi kitérővel felemlegette 1848-49et, majd világosra utalva kifejtette, nem szabad elfogadnunk a vereséget.

Orosz elmondta, racionalitáshoz szokott természettudósként, nem érti a döntések irracionális voltát – azonban hatalmas élmény megtapasztalni a különböző területeken dolgozók és különböző korosztályok szolidaritását és összefogását. Szónoklatát „nem hagyjuk magára az Akadémiát, nem hagyjuk elvenni a jövőnket!” felkiáltással, valamint a tömeg

„nem hagyjuk!”

skandáltatásával fejezte be.

ITM A tömeg eleje a Fő utcai ITM-épület előtt van,

„Szabad Akadémiát!”- és  „Mondjon le!”

-skandálással, valamint hangos füttyszóval várják be a sor végét. Helyszíni tudósítóink szerint a miniszter nemrég kikukkantott irodája ablakán.

 


Ez itt nézhető vissza az új élőnk, a cikk felvezető szövegébe van ágyazva.
Itt köszönjük meg a Sony támogatását a szabad sajtónak, az élő videónk a magyar jogszabályok szerint teljesen abszurd eltávolításáért.

ITM Az elhaladó tüntetők a helyi Fidesz-bázison, a Budai Polgári Kör által működtetett Budavári Polgári Szalon ablakában is elhelyeztek néhányat az eredetileg Palkovics László számára tartogatott játékvezetői kellékekből.

lánchíd A lánchídi skandálás után továbbindulnak a tüntetők a Batthyány tér irányába, az ITM Fő utcai épülete felé.

És így vonulnak végig a Fő utcán:

lánchíd

A délután 2-es időponthoz képest elég sokan vannak a tüntetésen. Amikor a tömeg vége felért a Lánchíd pesti végére, az eleje már a budai hídfőnél volt. A budai oldalon a tüntetők megálltak, piros lapot mutattak fel a kormánynak, illetve a tüntetők számukra fontos könyveket is hoztak magukkal.

 

lánchíd

„Szabad ország, szabad egyetem!”

meg azt is, hogy

„Semmit rólunk nélkülünk!”

Minek is változtatni azon, ami már bevált.

Akadémia Útjára indult a tömeg, amely a Lánchídon keresztül az Innovációs Technológiai Minisztérium Fő utcai épületét veszi célba.

Akadémia Lőrincz Viktor Szilágyi Emese a házigazdák léptek a színpadra, akik elmondták, ha feláll valamilyen tárgyalóbizottság, abban benne kell hogy legyen az Akadémiai Dolgozók Fóruma, majd

„semmit rólunk nélkülünk!”

felkiáltás után a színpadra szólították Bicskei Éva akadémikust, a második felszólalót.

Bicskei elmondta, az akadémia nem egyszerűen egy épület, hanem egy építmény, egy konstrukció. Mint mondta a homlokzat egy másik világhoz tartozó jelleget képvisel, majd művészettörténeti szempontból elemezte az akadémia épületét, kifejtve, miképp fejezi az ki a tudományos világ jellegét.

Elmondta, az akadémián zajló szakmai tevékenységre a nemzeti közösség tömegmozgalmai mellett a mindenkori politika van hatással.

Az akadémia hol kevésbé, hol jobban súrlódott a mindenkori hatalommal, például 1852 után az intézmény 6 éven keresztül tárgyalt a maga számára elfogadható működés érdekében az akkori kormányzattal, többek között – ahogy ma is – a finanszírozásról.

Ezután Bicskei kiterjedt történelmi áttekintéssel örvendeztette meg az összegyűlt tömeget, mely feltehetőleg feszült figyelemmel követte a tudományos szempontból minden bizonnyal kiemelkedően akkurátus előadást.

Bicskei ezután szembeállította a tudományos szakmaiságot, valamint a rövidtávú politikai érdekeket.

Majd folytatta a történelmi áttekintést a rákosista időszakkal, mikor a maihoz hasonló szintű elnyomás volt. Kiemelte, minden történelmi traumából felállt az akadémia, majd egyéb példákat is hozott az elmúlt korokból.

Bicskei elmondta: nagy különbség a korábbiakhoz képest, hogy nem elszigetelhető és ledarálható egyének, hanem egy közösséget alkotnak az akadémia dolgozói számtalan különböző diszciplína képviselőit beleértve.

„Nem csupán építőkövek, hanem építmény vagyunk!”

fejezte be beszédét.

Akadémia Skandáltatják a népet, mielőtt elindulnának az Akadémiához:

Akarjuk-e hogy Palkovics bezárja az Akadémiát?
Akarjuk-e, hogy a minisztérium elvegye a kutatásra szánt pénzt?
Akarjuk-e, hogy feldarabolják a kutatóhálózatot?
Akarjuk-e, hogy átszervezések, elbocsájtások, megszorítások legyenek?
Akarjuk-e, hogy alapítványba szervezzék ki a kutatóhálózatokat, és az MTA vagyonát?

A tüntetők minden kérdésre nagy nemmel válaszolnak.

Akadémia „Vagyunk elegen, de nem csoda, hogy néhányan elfáradtak, ami nem csoda, hiszen folyt a demoralizálás, fárasztás” – jegyezte meg az első felszólaló, Kamarás Katalin – aki az MTA közalkalmazotti tanácsának elnöke is – miután körbe pillantott a résztvevők tömegén. Felidézte, hogy miután a februári elnökségi ülés után az MTA nem továbbította a pályázatokat, a pályázati forrásokat kormányhatározatra felszabadították, ám a kutatóhálózat akadémiai működtetésére azonban ez nem igaz, így a háború megnyerésétől meg messze áll az Akadémia.

Kamarás Katalin. Fotó: Mérce

Mint mondta, azt várják Palkovicstól, hogy egy minimum 30 oldalas dokumentumban, helyzetelemzéssel, célok, módszerek, ütemezés és a költségvetés részletezésével nyújtson be egy kiérlelt koncepciót az Akadémia átalakításáról, ugyanis erre még nem volt képes a miniszter.

Az MTA ezt a maga részéről megtette, 2018 októberében benyújtotta a minisztériumhoz – tett hozzá.

Az MTA tárgyalódelegációja és az ITM által megkötött szándéknyilatkozattal kapcsolatban szerinte tisztázni kell, hogy ez nem megállapodás, jóvá kell hagynia még az elnökségének és a közgyűlésnek is.

Szerinte patthelyzet állt elő a tárgyalásokban, tartalmilag üres, stílusában elfogadhatatlan a minisztérium javaslata.

Úgy vélik, a tárgyalások során mediátorra van szükség, erre a feladatra pedig a Leibniz Társaság, a németországi tudományos szervezetek szövetsége alkalmas, akik korábban kifejezték aggályaikat az átalakítás kapcsán. Végezetül elmondta, amíg a tárgyalások folynak, biztosítani kell a finanszírozást.

 

Akadémia Elkezdődött a tüntetés. A tüntetés háziasszonya Szilágyi Emese mondja el a menetrendet.

„Itt ülésezik az elnökség” – mondja Szilágyi Emese. „Mi dolgozok azt gondoljuk nem szabad hagyni, hogy leválasszák az MTA-ról a kutatóhálózatokat” – teszi még hozzá. Ezért írtak egy levelet az elnökségnek.

A levelet korábban az Akadémia Dolgozók Fóruma már közzétette.

„Az Akadémiai Dolgozók Fóruma aggodalommal figyeli az MTA tárgyalódelegációjának meggondolatlan lépéseit. Álláspontunk szerint az Akadémia vezetésének mindaddig nem kellene részt vállalnia Palkovics miniszter kapkodó és megalapozatlan ötletelésében, amíg az MTA legfőbb döntéshozó testülete, az Elnökség nem foglal ismét állást abban a kérdésben, hogy a kutatóhálózat leválasztható-e az Akadémiáról.
….
Az Akadémiai Dolgozók Fórumának véleménye szerint a zárt ajtók mögött, titokban zajló tárgyalások nem szolgálják az MTA érdekeit, ezért mindkét fél részéről transzparens tárgyalásokat követelünk. Aggályosnak tartjuk azt is, hogy az Akadémia delegációja úgy kíván stratégiai és szervezeti kérdésekben állást foglalni, hogy a kutatóhálózat működését felmérő átvilágítás eredményét még nem ismerhetjük.”

Akadémia

Helyszíni tudósítónk elkapta Fekete-Győr Andrást, a Momentum elnökét, aki készségesen nyilatkozott is nekünk.

Fekete-Győr bízik abban, hogy a társadalmi ellenállás, tüntetések hatására sikerül egy jobb megállapodást elérni. Bízik Lovász jóhiszeműségében, továbbá megemlítette, az MTA teljesítménye régiós összehasonlításban kifejezetten jó.

Fekete-Győr elmondta, álláspontjuk szerint a hozzáértőknek kell a forrásokat allokálniuk ahelyett, hogy hozzá nem értő politikusok határozzák meg a pénzek osztását, valamint a Corvinus modell kapcsán kifejtette,

álláspontjuk szerint a jelenleginél nagyobb szerepvállalásra van szükség a felsőoktatásban.

szerkesztőség Az MTA épülete előtt Kamarás Katalin vegyész, az MTA rendes tagja, kutató professzor, címzetes egyetemi tanár és Bicskei Éva MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézet tudományos főmunkatársa, az ITM-nél pedig Orosz Ferenc enzimológus és Mende Balázs, az Akadémiai Dolgozók Fórumának aktivistája, az MTA bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézetének tudományos főmunkatársa  szólal majd fel.

szerkesztőség Ahogy arról mi is beszámoltunk, Palkovics László információs- és egyéb miniszter interjút adott Csuhaj Ildikónak, az ATV.hu főmunkatársának, melyben amellett hogy módszereit fényezte, valamint mindenkit biztosított, hogy minden a legnagyobb rendben az akadémia körül, némi engedményt is adott.

Egész pontosan bejelentette,

a kutatók még egy darabig továbbra is megkapják a fizetésüket, az akadémiai törvény módosítását pedig csak szeptemberben nyújtják be, amennyiben májusban nem tudnak megállapodni az akadémiával.

Magyarán a totális beszántás még odébb van, ez a nesze semmi fogd meg jól bejelentés pedig a miniszter szerint valószínűleg jó lehet a tiltakozók leszerelésére – egy időre.

Akit érdekel cikkünk a témában, itt találja meg, aki pedig a főmunkatárs Palkovics-interjúját szeretné elolvasni – valamint tájékozódni a miniszter lakáshelyzetéről – az itt teheti meg.

Akadémia Még mindig folyamatosan jönnek az emberek, lassan telik az Akadémia előtti tér.

Akadémia De folyamatosan érkeznek az emberek. Előzetesen 800-an mondták, hogy jönnek és 4000-en érdeklődtek.

szerkesztőség A tüntetők a tervek szerint 14.00-kor találkoznak az MTA székháza előtt, majd a Lánchídon átvonulva az ITM székhelye elé érkeznek, hogy  tudassák a miniszterrel, őket „nem lehet zsarolással megfélemlíteni”.

A legutóbbi, élőláncos tüntetéshez hasonlóan ismét arra kérik a résztvevőket, hogy hozzanak magukkal egy könyvet, amely megjeleníti számukra a magyar tudományt.

Emellett arra biztatnak mindenkit, hogy hagyják otthon a pártjelvényeket, pártzászlókat és pirotechnikai eszközöket, és a politikusok is magánszemélyként látogassanak ki.

szerkesztőség Mármint azok, akik kilátogatnak a mai tüntetésre, azért gyűlnek össze, mert az Akadémiai Dolgozók Fóruma – amely csoport az MTA dolgozóit képviseli, és az intézmény átszervezése körüli harc közepette jött létre – a ma délutánt választotta a tüntetés időpontjául, mivel ma ismét ülésezik az Akadémia elnöksége, és szerintük ez az utolsó lehetőség a májusi közgyűlés előtt arra, hogy a dolgozók és szimpatizánsok nyilvánosan kifejezzék: nem értenek egyet a minisztérium terveivel.

Na de mi ellen is tiltakoznak a tüntetők, és hogyan is jutottunk idáig?

A ma aktuális „Akadémia-ügy” tavaly nyár végén kezdődött, amikor is az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) alá rendelte az Akadémia költségvetését, Palkovics innovációs és technológiai miniszter belengette az MTA feldarabolását és kutatóintézeteinek átvilágítását. Az átvilágítás – amely alapján megállapítható egyáltalán, hogy indokolt-e az átalakítás – máig nem fejeződött be (az eredeti tervek szerint még egy hétig tartana), az átszervezési láz azonban finoman szólva nem csillapodott a kormány részéről.

Az azóta eltelt időben decemberben rendkívüli közgyűlésen az akadémiai dolgozók, elnökségi ülésen februárban is hitet tettek amellett, hogy az akadémiai kutatóhálózat továbbra is kizárólag az MTA szervezeti keretein belül kell, hogy maradjon, mivel szerintük ezzel súlyosan sérülne a kutatások függetlensége. Az ITM időközben a 2018-ban a parlament által elfogadott költségvetésben foglaltak ellenére befagyasztotta az Akadémia alaptámogatását, a minisztérium által javasolt alternatív, más intézmények számára is nyitott pályázati lehetőségeket azonban nem vette igénybe az akadémia, ragaszkodva a törvényben garantált forrásokhoz.

Az MTA-ügy körüli további kérdéseket röviden ebben a cikkben jártuk körbe.

A decemberi közgyűlés és a februári elnökségi ülésen -utóbbi előtt szintén tüntetést tartottak, élőlánccal vonták körbe az MTA épületét – hozott döntések ellenére, mégis megszületett e hónap elején egy szándéknyilatkozat Lovász László MTA-elnök aláírásával, amely egyebek mellett rögzíti a kutatóintézet-hálózat leválasztását.

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma ma azt fogja követelni, hogy a szándéknyilatkozatban megfogalmazott elveket – a zsarolásnak semmiképpen sem engedve – az MTA Elnöksége a korábbi döntéseivel összhangban utasítsa el, és azok ebben a formában ne kerülhessenek a Közgyűlés elé.

{{pp_author_avatar}}
{{pp_author}}
{{pp_time}}
{{pp_content}}
Olvass tovább!