Mi a Magyar Tudományos Akadémia (MTA)?

Az MTA három részből, az akadémikusok társaságából, a Köztestületből és a kutatóhálózatból áll. Az akadémikusok társasága egy zárt létszámú klub, amely a magyar tudományos élet legsikeresebb professzorait gyűjti össze.

A köztestület hasonló, de nem zárt létszámú társaság.

A kutatóhálózatban kb. 5000 ember dolgozik, tudományos kutatást végezve, akár egy egyetemen, közalkalmazotti bérért. A kutatóhálózat lefedi a teljes tudományos palettát: matematikától az orvostudományon át a filozófiáig. Különböző szervezeti formában összesen csaknem 50 kutatóintézete van az Akadémiának, java része Budapesten, kisebb része vidéken.

Minek van az MTA kutatóhálózata? Ott vannak az egyetemek is.

Az MTA léte egy történeti örökség. Nem minden országban van hasonló állami szervezet, de nem is ritkaság: Németországban, Ausztriában, Lengyelországban, stb. van ilyen. Az egyetemek oktatói sokszor túlterheltek, és kevesebb idejük jut kutatásra-fejlesztésre.

Jól teljesít az MTA kutatóhálózata?

Igen is, meg nem is. Ahhoz képest, hogy mennyi pénzből dolgozik, jól teljesít – egy euróra vetítve az MTA-é Európa egyik legjobb kutatóhálózata. A nagy országok gazdag egyetemeihez, kutatóközpontjaihoz képest azonban szerényebb a teljesítménye.

Mit akar a kormány vele?

Nem lehet pontosan tudni. A kormány az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) hatáskörébe utalta a magyar tudományt. Az biztos, hogy az ITM, élén Palkovics Lászlóval, meg kívánja szüntetni az MTA önállóságát, de hogy milyen formában, még bizonytalan. A legfrissebb hírek szerint a kutatóhálózat a kormány közvetlen irányítása alá kerülne, míg az akadémikusok társasága és a Köztestület maradna az MTA kezében.

Mit jelent az MTA önállósága?

Az MTA költségvetésének kb. felét ezidáig megkapta az államtól alanyi jogon. A maradékot a kutatók pályázatok vagy ipari megbízások útján szerezték meg. A pályázati pénzek a magyar államtól vagy az EU-tól jöttek.

Az alanyi jogon kapott pénzt az Akadémia maga osztotta be, pl. a kormány nem szólhatott bele, hogy az MTA melyik intézete mennyi pénzt kap, még akkor se, ha abban az intézetben egyesek nem a kormány szája íze szerint gondolkodtak. Ezen akar most változtatni a kormány.

Több találmány, felfedezés lenne az új struktúrában?

A kormány azt mondja, ezt kívánja elősegíteni. Azonban nem valószínű, hogy a magyar innováció előrelépne ettől. A magyar innováció gyengesége nem a tudományos életben gyökerezik, a felmérések szerint a magyar tudomány jól tartja magát. Emellett a világ vezető államaiban sem feltétlenül az állami szervezetek állnak az innováció mögött, hanem a cégek.

Mennyi pénzről beszélünk?

Az MTA alanyi jogon kapott támogatása 20 milliárd forint évente. Ez a magyar költségvetés kevesebb, mint 0.1%-a.

Palkovics szerint az MTA-n politizálnak, sőt ellenzéki emberek is felszólalnak.

Tetszettek volna békén hagyni őket. Az MTA kutatóinak egy része ellenzéki, más része kormánypárti érzelmű, tekintélyes része pedig nem érdeklődik a politika iránt. A szólásszabadság része, hogy az ellenzéki érzelműek is elmondhatják a véleményüket.

Az EU-s pénzek az innovációba, kutatás-fejlesztésbe fognak érkezni az elkövetkező időszakban, míg másutt csökkenek. A rosszhiszemű olvasat szerint a kormány ezeken a pénzeken akar szorosabb kontrollt gyakorolni, adott esetben a baráti cégeknek nagyobb lehetőségeket biztosítva.

Ezt sem lehet tudni. Mindenesetre tény, hogy az elmúlt 8 évben a kormány nem sok érdeklődést mutatott a tudomány vagy az innováció kérdésköre iránt.

A minisztérium szerint nemzetközi modellek támasztják alá elképzeléseit.

Hasonló modell egy országban működik, Oroszországban. Az orosz tudomány és innováció teljesítménye nemzetközi összehasonlításban igen gyenge.

Engem mint átlagembert hogy érint ez az egész?

Közvetlenül, rövidtávon sehogy. Hosszabb távon a magyar tudomány meggyengülése rontja az ország esélyeit a nemzetközi gazdasági versenyben. A tudományban dolgozók munkája olyan, a társadalmat jelentősen érintő jelenségekre is hatással van, mint az oktatás, egészségügy, jogalkotás vagy a szociális szféra.

Arról is (jó eséllyel) le lehet mondani, hogy új magyar Nobel-díjasunk lesz, mert egy állam által kontrollált, napi politikának kitett intézményben nem várhatóak világraszóló felfedezések.

Mit kellene ehelyett tenni?

A magyar innovációt többféleképpen lehetne javítani. A nemzeti tőkéseknek olyan szektorokba kellene fektetniük (pl. informatika, gyógyszeripar, elektronika, stb.), amely képes valódi innovációkat kitermelni. Egy balatoni kemping megvétele nem fogja előreröpíteni az országot a gazdasági versenyben.

Emellett az állam erősíthetné a részvételét a kutatás-fejlesztésben olyan állami intézmények alapításával, amelyek célja elsődlegesen az ipari alkalmazások kifejlesztése. A siker legfontosabb letéteményesei azonban a sikerre éhes, kockázatkereső, de nem az állam pénzére hajtó vállalkozások lennének.