Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az MTA elnöke tudomásul vette a kutatóintézetek leválasztását

Lovász László, az MTA elnöke tudomásul vette a kutatóintézet-hálózat leválasztását, május végéig kaphatnák meg a kutatóintézetek a dologi forrásokat – ezek a leglényegesebb fejleményei az Akadémia és az Innovációs és Technológiai Minisztérium közti pénteki tárgyalásnak, amiről honlapján számolt be az MTA.

Március 8-án ismét találkozott az MTA és az ITM tárgyaló delegációja, Lovász László és Palkovics László vezetésével – írják. A döntés-előkészítő tárgyalás végén a két vezető közös szándéknyilatkozatot írt alá, amelynek a következő hetekben a tárgyaló felek még kidolgozzák a részleteit, és az így születő javaslat az Akadémia legfőbb döntéshozó testülete, a Közgyűlés elé fog kerülni.

A szándéknyilatkozat megtalálható az MTA honlapján, szó szerint így hangzik:

I. A Magyar Tudományos Akadémia elnöke tudomásul veszi a Kormány szándékát, miszerint az MTA kutatóintézet-hálózatát az Akadémia szervezetén kívül kívánja működtetni.

II. A tárgyaló felek megállapodnak abban, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatának 2020. január 1-től történő működtetésére a következő elvek mentén dolgoznak ki javaslatot:

  1. Az MTA kutatóintézet-hálózata az új struktúra kialakulásakor egyben marad, az esetleges belső strukturális változtatásokról az új Irányító Testület dönt.
  2. A létrehozandó Irányító Testület(ek)be az MTA és a Kormány paritásos alapon küld képviselőket, a tudományos közösség többségi részvételének biztosítása mellett. A testület elnökét az MTA elnöke és a tudománypolitikáért felelős miniszter konszenzusos javaslata alapján a miniszterelnök nevezi ki.
  3. Az MTA kutatóintézet-hálózat által használt/működtetett vagyon az MTA tulajdonában marad. Az érintett vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni.
  4. Az intézetek az MTA névjegyét („brandjét”) használhatják, ha az MTA követelményeinek megfelelnek.
  5. A kutatóintézet-hálózat világos, hosszú távú stratégia mentén (beleértve a finanszírozást is) működik.
  6. Az intézethálózat működtetését önálló jogi személy végzi. Ennek jogi formáját a tárgyaló felek később egyeztetik.
  7. Az ITM minisztere biztosítja a 2019. január 1. és 2019. május 31. közötti időszakra az MTA kutatóintézet-hálózat működését szolgáló személyi és dologi forrásokat.
  8. A fenti elvek szerinti megállapodást követő időszakban az új irányítási rendszer életbe lépéséig az MTA kutatóintézet-hálózat finanszírozása legalább a 2019. évi színvonalon biztosított.
  9. A Kormány célja a kutatási források jövőbeli növelése.

Mint ismert, az ITM és az Akadémia konfliktusának kardinális pontjai a kutató-intézet-hálózat leválasztásának, illetve finanszírozásának a kérdése voltak. Maga a kutatóintézetek leválasztása tehát úgy tűnik, nem vitatéma többé a két delegáció között, és ha a közgyűlés rábólint, hamarosan egy, a kormány és az Akadémiai által delegált tagokból álló paritásos testület fogja vezetni a hálózatot.

Érdekesség, hogy a szándéknyilatkozat szerint az ITM egyelőre csak 2019. május végéig hajlandó biztosítani az idei évben mindeddig visszatartott dologi forrásokat, amelyeket a 2018-ban az Országgyűlés által elfogadott költségvetés elvileg garantálna. Ugyanakkor amennyiben nem hívnak össze rendkívüli közgyűlést, éppen május elején esedékes az MTA rendes évi közgyűlése, amelyen a fenti szándéknyilatkozatról is döntetnie kell az Akadémia legfőbb döntéshozó testületének.

Az Akadémia korábban bejelentette, addig nem hajlandó pályázni a kutatási forrásokra a minisztériumnál, míg írásos garanciát nem kapnak arról, hogy az MTA továbbra is megkapja alapfinanszírozását. A pályázatok leadásának határideje február 28-a éjfél volt, a minisztérium pedig az utolsó pillanatig sem adta meg azt a bizonyos írásos garanciát, így az intézetek végül nem pályáztak.

Korábban mi is írtunk arról, hogy egy héttel ezelőtt a Lovász László levélben tájékoztatta az akadémiai dolgozókat, hogy a tárgyalások során a kormány képviseletében eljáró tárgyalódelegáció világossá tette, kizárólag azt tartják elfogadható lehetőségnek, ha a kutatóhálózat teljesen leválik az MTA-ról. Az elnök akkor kifejtette, a tárgyalások a február 26-i elnökségi ülésen elfogadottaknak megfelelően folynak tovább az MTA delegációja részéről, ezekhez a címzettek – kutatók – további bizalmát és támogatását kérte az intézmény vezetősége nevében.

További kérdéseket vet fel az, hogy a nyilatkozat szerint bár a hálózat által használt vagyon az MTA tulajdonában maradna, „a vagyon új konstrukcióban történő rendelkezésre bocsátásának jogcímét meg kell határozni”, tekintve, hogy kedden döntött a parlament arról az új vagyonkezelési formáról, amely a spekulációk szerint az MTA vagyonát is kezelheti a jövőben.

Az MTA-ügyről szóló cikkeink ezen a linken érhetők el.

Címlapkép: MTI Fotó: Kovács Tamás
Olvass tovább!