Megszavazták a vagyonkezelő alapítványi formát, amivel leválaszthatják azt MTA kutatóhálózatát

Zöld utat kapott a parlamentben az elsősorban a Corvinus új fenntartói struktúrájaként a közbeszédbe kerülő vagyonkezelő alapítványi forma létrehozása, és amely jogi forma alá később több más intézmény, köztük az MTA kutatóintézetei is kerülhetnek.

Keddi ülésén tartott zárószavazást az Országgyűlés a Trócsányi László igazságügyi miniszter által beterjesztett, a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényjavaslatról, amelyet 124 igen, 50 nem szavazattal és 4 tartózkodás mellett fogadott el kormánypárti többség.

Zárószavazás az alapítványi vagyonkezelőről. Forrás: parlament.hu

Az alapítványi fenntartás fogalma a Budapesti Corvinus Egyetem nyár végén bejelentett átalakítása kapcsán fordult elő egyre gyakrabban a közbeszédben, ám akkor még a hatályos szabályozás szerint nem volt lehetőség arra, hogy nagyobb tőkével rendelkező vagyonkezelő alapítványok jöjjenek létre.

Mint arról korábban írtunk, az új struktúra végső formájának kitalálásakor Palkovics László innovációs és technológiai miniszter bejelentette: a cél nem csupán az, hogy a Corvinusnak új fenntartója legyen, a modellt máshol is tervezik majd bevezetni. A Corvinus esetében az új alapítvány idén júliustól a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány amelynek alapító vagyonát két állami cég, a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje fedezi majd (a részvények osztalékhozama fordítható az egyetem céljainak megvalósítására).

A vagyonkezelő alapítványnak két fő fajtája lesz: a közérdekű és a családi alapú. A közérdekű alapítvány nevelési-oktatási, felsőoktatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységek finanszírozására alapítható. A családi alapú alapítvány pedig segít egyben tartani az alapító vagyonát, professzionális jogi és pénzügyi szervezet kezébe helyezheti azt.

Egy február végi módosító indítvánnyal kiegészülve ráadásul egy csapásra azt is lehetővé teszi a törvény, hogy akár az MTA kutatóhálózatának vagyona is alapítványi kezelés alá kerüljön– ezt az Mfor szúrta ki tegnap.

A közérdekű célok listája, amelyek érdekében ilyen alapítványt lehet létrehozni, kiegészült ugyanis a „kutatással”. A mai zárószavazással lényegében meglett tehát a törvényi feltétele annak is, hogy a kutatóhálózat alapítványi formában váljon le az MTA-ról.

Az Akadémia fenntartói formájáról még nincs végleges döntés, annyit tudni, hogy Palkovics László ismertette az akadémiai dolgozókkal az alapfinanszírozás „Corvinus-modellhez” eléggé hasonló kiváltását az új tulajdonjogi formával, amellyel a kutatóintézetek finanszírozása egyben kikerülne az Országgyűlés költségvetési hatásköre alól is.

Ezzel kapcsolatban az MTA kutatóhálózatának összes munkatársát képviselő, nemrégiben megalakult Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) tegnap a honlapján közölte az egyes kutatóintézeteken belüli szavazás eredményét, amelyen a kutatók arról a kérdésről döntöttek, nem támogatnák Palkovics László tervét, amely során a vagyonkezelő alapba folyósítanák a jövőben az eddig a költségvetésben az MTA-nak közvetlenül kiutalt alapfinanszírozási forrásokat.

Emellett- ahogyan azt szintén megírtuk – legutóbbi határozatában az MTA elnöksége is nemet mondott a kutatóintézet-hálózat leválasztására.

Címlapkép: A Hallgatói Szakszervezet akciója
Olvass tovább!