Jön a Corvinus-modell: állami részvényekből finanszírozzák majd az egyetem működését

A Budapesti Corvinus Egyetem fenntartói jogai tavaly ősszel kerültek a Palkovics László által vezetett Innovációs és Technológiai Minisztériumhoz, aki már akkor belengette, hogy az egyetem versenyképességének növelése érdekében több olyan változást is terveznek, ami jelentősen befolyásolja majd az intézmény működését.

Ezek közül az egyik ma egészen konkrétan körvonalazódott: Trócsányi László igazságügyi miniszter jelentette be, hogy olyan vagyonkezelői alapítvány jön létre Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány néven, ami az új működési modell alapján a Corvinus fenntartója lesz.

Az új jogszabálytervezet alapján, aminek célja hogy megfelelő jogi környezetet teremtsen a vagyonkezelői alapítványok működéséhez (mert a cél természetesen nem csupán az, hogy a Corvinusnak új fenntartója legyen, a modellt máshol is tervezik majd bevezetni).

A működéshez 600 millió forintos tőkeminimumot írtak elő, a Budapesti Corvinus Egyetem esetében az alapító vagyont az állam adja, egész pontosan két állami cég – mint azt Palkovics László közölte –, a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje fedezi, amelynek piaci összértéke nagyságrendileg 380 milliárd forint. A részvények osztalékhozama fordítható az egyetem céljainak megvalósítására.

Az alapítvány tulajdonosa a magyar állam lesz, de vállalkozások és magánszemélyek támogatását is fogadja majd.

Összességében a tervek szerint a Corvinus a jövőben:

  • a fenntartó alapítvány által folyósított támogatásból,
  • a hazai és nemzetközi önköltséges hallgatók által fizetett térítési díjakból,
  • a speciális, állami vagy más külső finanszírozással működő hallgatói ösztöndíjprogramokból,
  • és a hazai, uniós és vállalati forrásból finanszírozott kutatási és fejlesztési projektekből finanszírozza majd működését.

Lánczi András, az egyetem rektora ismét jelezte (összhangban Palkovics korábbi kijelentéseivel), hogy remélik, a Corvinus-modell más intézmények számára is példa lesz.

Korábban többször is írtunk már arról, milyen problémákat vet fel a felsőoktatási intézmények finanszírozásának átstrukturálása.

A Corvinus 2019 júliusától kerül alapítványi tulajdonba, a privatizáció azonban ebben az esetben is a sajátos: közpénzből felpumpálva alakul át a piacon helytálló magánegyetemmé.

Aggodalomra ad okot az is, hogy az előzetesen belengetett tervek alapján a változtatások után jelentősen kevesebb hallgató tanulhat térítésmentesen az egyetemen, illetve kiszolgáltatottabbá válnak az oktatók és egyetemi dolgozók is.

Ráadásul történik mindez úgy, hogy az egyetem átalakításáról az intézmény vezetése nem kérdezte meg az egyetemi polgárokat vagy éppen az ott dolgozó oktatókat, de az egyetemi diákszervezeteket, és a szakkollégiumokat sem.

Ezzel kapcsolatban talán beszédes az is, hogyan „tájékoztatták” az érintetteket a döntés közlését követően összehívott fórumon tavaly ősszel: amikor egy diák arról érdeklődött, várható-e tandíjemelés a modell bevezetése után az egyetemen, Pavlik Lívia, az egyetem kancellárja annyit válaszolt csak:

„A jövőheti lottószámokat nem szeretné hallani?”

Továbbra is sok a kérdés a Corvinus-modell körül, pláne annak tükrében, vajon a többi felsőoktatási intézményt mikor éri majd el a privatizációs hullám.

Címlapkép: Tüntetés az oktatás szabadságáért, 2018. november 24. (Fotó: Markoszov Szergej / Mérce)
Olvass tovább!