Értesítsünk a legfontosabb cikkeinkről?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Szeméttel fűtenek a rászorulók, de a kormány büszke a meg sem érkezett tűzifa támogatásra

2018-ban hozta nyilvánosságra az Eurpóai Számvevőszék az uniós tagállamok légszennyezettségéről szóló jelentését, mely szerint Magyarország lakossága a kínai és indiai embereknél is több egészségben eltöltött évet veszít el a légszennyezettség miatt.

Ez Magyarországon 100 lakosra vetítve 1,8 elvesztett egészséges évet jelent, ami több mint kétszerese az EU átlagának. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember idő előtti halálát és további több mint 1 millió megbetegedését okozza a szennyezett levegő. A megbetegedések közt jellemzőek a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos elváltozások, a légúti megbetegedések és a magzatokban-gyermekekben fellépő fejlődési rendellenességek.

A magas szállópor-koncentrációt idehaza elsősorban a lakossági tüzelés okozza, mivel sok háztartásban vegyes tüzelésű kazánnal fűtenek (pl. szén és fa), a szegényebb területeken pedig ha elfogy a tűzifa, a rászorulók gyakran kénytelenek elégetni bármit, ami meleget adhat, így kerül a tűzre műanyag, szemét vagy éppen ruha.

Így lett például a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Sajó-völgy Magyarország és az Európai Unió egyik legyszennyzettebb levegőjű területe. A völgyben a leghidegebb időszakban alig van légmozgás, így egyébként is nagyon nehezen szellőzik, amihez hozzáadódnak a javarészt mélyszegénységben élő lakosság „fűtési szokásai” (ami inkább nevezhető kényszerhelyzetnek, mint szokásnak, ezen ugyanis hiába szeretnének, nem tudnak önerőből változtatni),

így a területen 2017-ben átlagosan minden negyedik nap túllépte a határértéket a szállópor-koncentráció.

A miskolci Zöld Kapcsolat Egyesület környezeti tanácsadója, F. Nagy Zsuzsanna szerint körülbelül 15 éve javulni kezdett a levegő minősége, azonban a gáz fogyasztói ára 2005 és 2012 között közel 2,5-szörösére emelkedett, így a lakosság újra nagy arányban kezdett fával, lignittel, szénnel és szeméttel fűteni.

Az összefüggés egyértelmű: minél hidegebb van, annál rosszabb a levegő. Persze a száraz fával való fűtés is sokkal szennyezőbb, mint a gáz vagy a távfűtés, de a lignittel, barna szénnel vagy nedves fával (a fának ugyanis évekig kellene száradnia, mielőtt tüzelőnek használják) való fűtés jelentősen növeli az egészségkárosító korom kibocsátását.

Márpedig száraz fa eleve nem mindig van, mivel sok esetben még az önkormányzatok is rendkívül szennyező, ellenőrizetlen minőségű lignitet vagy nedves fát osztanak a rászorulóknak szociális tüzelőanyagként.

„Itt nincs környezeti tudatosság, itt megfagyástól való félelem van. És erre az önkormányzat sem tud mit mondani. Fagyjon meg a hat gyerekével, akinek nincs pénze száraz tűzifára?”

– mondta F. Nagy Zsuzsanna a G7-nek.

A Zöld Kapcsolat Egyesület és a Levegő Munkacsoport már a helyi kormányhivatalhoz is segítségért fordult, hogy kérje a levegőminőségi terv soron kívüli felülvizsgálatát, és egy olyan munkacsoport összehívását, melyben közegészségügyi szakemberek, érintett gazdálkodó és civilszervezetek, hatóságok hatékony intézkedési csomagot dolgoznak ki.

Legutóbb 2018. májusában dönttött úgy az Európai Bizottság, hogy beperli Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt, illetve azért, mert nem történtek meg a megfelelő intézkedések az ügyben.

A hírek szerint egyébként már november környékén elfogyott a jó minőségű tüzelő, így a kormány hiába utalta át a választások előtt bejelentett 12 ezer forintos fűtési támogatásokat az önkormányzatoknak, azok valószínűleg már nehezen találnak olyan kereskedőt, akitől jó árú és minőségű tüzelőt vehetnek az emberek.

A KSH adatai szerint ráadásul néhány év alatt harmadával emelkedtek a tüzelőárak, idén pedig újabb 5-7 százalékos emelkedés várható, így aki a következő fűtésszezonban váltja be a 12 ezer forintos „rezsicsökkentést”, az még kevesebb fát kaphat érte.

Nem mintha az a 12 ezer forintnyi tüzelő mentené meg az országot a szmogtól és attól, hogy emberek a saját lakásaikban fagyjanak halálra. A Levegő Munkacsoport és a Magyar Szegénységellenes Hálózat még 2018 februárjában közös levélben kért segítséget a kormánytól.

Számításaik szerint 27 milliárd forintból, vagyis nagyjából egy stadion árából már komoly eredményeket lehetne elérni a lakossági hulladékégetés felszámolása érdekében.

A program elengedhetetlen része lenne többek közt az épületek korszerűsítése, szigetelése és az alacsony károsanyag-kibocsátású fűtési rendszerek telepítése, a rászorulóknak nyújtott fűtési támogatás és egy országos tájékoztató kampány, amely csökkentené az esetleges ismerethiányból fakadó nem megfelelő tüzelő használatát.

Hogy mi a kormány elképzelése erről, nem tudni. A tények viszont magukért beszélnek: stadionok épülnek azóta is, a levegő minősége ezen a télen is többször veszélyes volt már, a fagy pedig nem csak az utcán szedi áldozatait, hanem a lakásokban is.

Olvass tovább!