Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 2-3 legfontosabb cikkéről. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Beperli Magyarországot az Európai Bizottság a légszennyezettség miatt

Karmenu Vella, az unió környezetvédelmi biztosa ma bejelentette, hogy az Európai Bíróság elé visznek hat tagállamot, köztük Magyarországot is a légszennyezettségi határértékek túllépése miatt, illetve azért, mert nem történtek meg a megfelelő intézkedések az ügyben.

Az Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Románia és Magyarország ellen évek óta húzódik kötelezettségszegési eljárás a magas légszennyezettség miatt. Az utolsó figyelmeztetést januárban kapták a tagországok, most azonban a harmadik szakaszba lépett az eljárás, ami azt jelenti, hogy innentől pénzbüntetést kapnak, ha nem kezdik meg mihamarabb az intézkedéseket.

A levegőminőségre vonatkozó uniós szabályozásban meghatározott határértékeket 2010-ig, illetve 2005-ig kellett volna teljesíteni. “A ma bíróság elé idézett tagországok az elmúlt évtizedben elég utolsó lehetőséget kaptak már a helyzet javítására. Meggyőződésem, hogy a mai döntés nyomán az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben fognak bekövetkezni a polgárok számára kedvező változások” – nyilatkozott a környezetvédelmi biztos.

A szennyezett levegő Európa-szerte 400 ezer ember idő előtti halálát okozza, és még többen szenvednek emiatt légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2017-es jelentése szerint Magyarországon évente több mint 14 ezer ember hal meg idő előtt, több mint 1 millióan pedig megbetegszenek a légszennyezettség miatt.

Összetett problémáról van szó: legtöbben azt gondoljuk, leginkább az autók tehetnek róla, miközben valójában a lakossági égetés és fűtés is jócskán szerepet játszik a légszennyezettségben, ami pedig szociális problémákra vezethető vissza. Egy tavalyi felmérés szerint a magyar lakosság harmada éget háztartási vagy kerti hulladékot, a megkérdezettek 70 százaléka szerint ez ellen hatóságilag is fel kellene lépni.

A hatóságok azonban hiába fordítanak egyre nagyobb figyelmet a kályhák és kazánok ellenőrzésére, a 75-től 300 ezer forintig terjedő bírságnak sincs visszatartó ereje, mert sok háztartásban egyszerűen nincs más alternatíva a fűtésre. Főként a vidéki kistelepüléseken, de Budapest külsőbb kerületeiben is óriási problémát jelent télen a tüzelő hiánya, sokszor ebből fakadóan pedig a nem megfelelő tüzelő használata.

Amikor az önkormányzati szociális tűzifa elfogy, a rászorulók kénytelenek elégetni bármit, ami a kezük ügyébe akad, legyen az ruha, cipő vagy szemét.

A nem megfelelő anyagok égetése persze nem kizárólag szociális probléma, sokszor az ismerethiány vagy nemtörődömség is állhat a háttérben. A közlekedés és a lakossági tüzelés pellett pedig ott van még az iparból és a mezőgazdaságból származó szennyezés is.

A Levegő Munkacsoport korábban készített egy költségvetést, amiből az derül ki, hogy egy stadion árából már komoly eredményeket lehetne elérni a nem megfelelő lakossági égetést illetően. Szerintük szükség lenne egy országos tájékoztató kampányra (4 milliárd forint), hogy ezzel csökkentsék az ismerethiányból történő szemétégetések arányát, meg kellene erősíteni a járási hatóságokat (2 milliárd forint), be kellene szerezni olyan műszereket, amelyek képesek kimutatni a jogsértő égetést (1 milliárd), a legfontosabb pedig a rászorulóknak nyújtott fűtési támogatás (20 milliárd forint). Emellett elengedhetetlen lenne az épületek korszerűsítése, szigetelése és az alacsony károsanyag-kibocsátású fűtési rendszerek telepítése.

Nem érné meg egy-két stadion árából a több mint tízezer ember idő előtti halálát és további egymillió megbetegedését okozó problémát megoldani ahelyett, hogy ezt a pénzt kifizetjük bírságként az Uniónak?

(Forrás: MTI/Mérce)

Olvass tovább!