Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A szakszervezetek 10 órás munkanapoktól tartanak, egyre többen csatlakoznak a decemberi tüntetéshez

Óriási felháborodást váltott ki a Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf fideszes képviselők által benyújtott „rabszolgatörvény” a dolgozói szakszervezetek és az ellenzék köreiben is.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, a szakszervezetek az első pillanattól kezdve hevesen tiltakoznak a törvénymódosítás ellen, melynek elfogadása esetén évente 250-ről 400 órára nőhet a kiróható maximális túlórák száma a munkáltatók számára, 12 hónapos átlagban heti 48 órára emelnék a maximális, rendes munkaidőt, a rugalmas szerződésben foglalkoztatottak számára pedig a munkaidőkeretet 12 hónapról 36 hónapra módosítanák, így csak 2,5-3 év múltával kellene kifizetni visszamenőleg a túlórákat.

Vagyis a munkavállalók számára képtelenség lenne követni, hogy három év alatt hogyan számolja el a túlóráikat a munkáltató, emellett  a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók számára csupán havi egy pihenőnapot írnának elő.

Gulyás Gergely a szerdai kormányinfón ugyan azzal igyekezett csillapítani a kedélyeket, hogy a 400 órás túlóra kizárólag akkor lesz kiszabható, ha abba a munkavállaló is beleegyezik, és kollektív szerződésbe van foglalva, a szakszervezeteknek azonban továbbra is erős kétségeik vannak.

„De ki látott olyan dolgozót, akinek ha a főnöke felkínálja, hogy vagy aláírja az új munkaszerződést, vagy holnaptól nem kell jönnie, az az utóbbit választja?”

– tette fel a kérdést Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke, rávilágítva arra, mennyire kiszolgáltatott helyzetbe sodorhatja a törvény a munkavállalókat. Ha ugyanis nem kerül be a Munka Törvénykönyvébe, hogy a szerződésbe be kell írni a túlóra maximumát, a kiszolgáltatottság azokon a munkahelyeken is jelen lesz, ahol van kollektív szerződés.

Márpedig a törvényjavaslat jelen állapotában teljes egészében törölné a Munka Törvénykönyvéből azt a passzust, amely a jelenleg elrendelhető évi 250 óra túlórán kívüli túlóráztatást kollektív szerződéshez köti, és 300 órában maximalizálja.

A javaslat szerint tehát kollektív szerződés nélkül, minden munkavállalóra nézve kiszabható lenne az évi 400 óra túlóra, így akár 10 órás munkanapok is jöhetnek.

Az alapszabály szerint ugyanis heti 40 órás munkaidő mellett legfeljebb heti 8 órát lehet túlórázni, ami kitölthető hatnapos munkahetekkel, vagy 4-szer 2 óra túlórával, ez tízórás munkanapokat jelentene, munkaidőkeret esetén pedig átlagban kell kijönnie a legfeljebb 40+8 órának. Kordás szerint ráadásul a túlórákat úgy is le lehet dolgoztatni, hogy minden munkanapra tízórás munkaidőt rendelnek el, amíg nincs meg a maximum.

Ha viszont a kollektív szerződéhez rögzítenék a túlórák maximumát, máris sokkal könnyebb helyzetben lennének a szakszervezetek: mondhatnák például azt, hogy nem járulnak hozzá a túlórakeret emeléséhez, vagy hogy 350-ig emelhetik, viszont cserébe emeljék meg mondjuk 100 százalékkal a túlórapótlékot – magyarázta Kordás.

Kósa szerint félremagyarázásról van szó, miközben időnként ő maga is az ellenkezőjét állítja, mint ami a törvényjavaslatban van. Csütörtökön az ATV Egyenes beszéd című műsorában mintha már maga is belezavarodott volna a törvényjavaslatba. Azt mondta,

nem kell sztrájkolni, nem kell tüntetni, mert a törvény kollektív szerződéshez köti majd a 250 óra feletti túlórázást.

„Mindenkivel egy éven belül el kell számolni, ez a három év ez inkább egy tervezési keret arra, ha valaki munkaidőkeretben dolgozik. Ezt egyértelműsíteni kell, nem arra gondoltam, hogy három év múlva fogják kifizetni a dolgozókat”

– mondta

Kósa Gulyáshoz hasonlóan azzal érvel, hogy a törvénymódosítás a munkavállalóknak segítene jobb alkupozícióba kerülni, Kordás szerint azonban ez „csak olaj a tűzre, hergeli a népet” és növeli a résztvevők számát a december 8-ára meghirdetett szakszervezeti tüntetésre, amelyre egyébként már számos ágazatból – többek közt autóipari cégek szakszervezetei, pedagógusok és köztisztviselői szakszervezetek – jelezték részvételi szándékukat, de többek közt az orvosok és a tömegközlekedésben dolgozók is tiltakozásukat fejezték ki.

Az Audi Hungária Független Szakszervezet (AHFSZ) is jelezte, hogy ott lesz a demonstráción. A szakszervezet két elnökhelyettese, Csalogány György és Háromi László azt nyilatkozta a 24.hu-nak, hogy annak ellenére, hogy az Audinál erős a szakszervezet,

a tervezet megszavazása esetén jelentős munkáltatói nyomásra számítanak.

(Pedig az Audi így is elég jól jár a kollektív szerződés által biztosított 300 órás túlóra kiszabásával.) Szerintük félő, hogy lesznek olyan szervezetek, amelyek idővel megtörnek. Ahol pedig nincs szakszervezet és kollektív szerződés, a dolgozó egymagában áll szemben a munkáltatóval. Szerintük ezért a törvényjavaslatot

„mindenképpen vissza kell vonni, el kell venni az esélyét annak, hogy a dolgozók olyan kényszerhelyzetbe, a szakszervezetek akkora nyomás alá kerüljenek, hogy ne legyenek képesek ellenállni”

A rabszolgatörvényt még a világ egyik legnagyobb, 140 ország 50 millió munkavállalóját tömörítő IndustriALL Global Szakszervezeti Szövetsége is elítéli.

A rabszolgatörvényről írt összes cikkünk ide kattintva olvasható.

Forrás: 24.hu / Népszava / Mérce
Címlapkép: Magyar Szakszervezeti Szövetség, Facebook
Olvass tovább!