Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

A rabszolgatörvény közszolgákra szabott változata ellen is tiltakoznak a szakszervezetek

Miközben az úgynevezett rabszolgatörvény miatt forronganak a nem közszolgálatban dolgozó munkavállalók, az illetékes szakszervezetek most azt próbálják megakadályozni, hogy a kormány saját berkein belül is pusztítást végezzen.

Még a múlt héten írtunk arról, hogy Gulyás Gergely is beterjesztett egy javaslatot, amiben az áll:

a kormánytisztviselők alapszabadságát 25-ről 20-ra csökkentenék

(a hivatkozott dokumentum 273. paragrafusa alatt található a módosítás). Ez éppen egy héttel több munkát jelentene az eddiginél. Ezenkívül a munkaközi szüneteket is megvariálnák: eddig ezek a szünetek (például az ebédszünet) beletartoztak a munkaidőbe, a tervezet szerint azonban kikerülnének belőle, ráadásul a kormánytisztviselőknek a szünet ideje alatt is vezetőjük rendelkezésére kell állniuk, ha a szükség úgy hozza.

Az illetékes szakszervezetek csütörtökön ismertették a szóban forgó törvényjavaslatról, azaz a kormányzati igazgatásról, illetve a rendvédelmi szervekről szóló törvénytervezetekkel (utóbbi javaslat Pintér Sándor belügyminiszter nevéhez fűződik)  kapcsolatos munkavállalói véleményeket, egyúttal tiltakozásra szólították fel az érintett dolgozókat.

A sajtótájékoztatón Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke közölte, hogy ha a jogalkotó nem veszi figyelembe az érdekképviseletek javaslatait,

„szabadságnapot” szerveznek: arra fogják kérni a munkavállalókat, hogy vegyenek ki szabadságot a döntés napjára, és nézzék „egészen közelről, a parlament mellől” a fejleményeket.

Azért ezt a megoldást választják, mert sztrájkot nincs idejük szervezni: ha ugyanis csütörtökön meghirdetnének egyet, akkor is legkorábban csupán december 27-én
lehetne törvényes munkabeszüntetést tartani – jelezte. A tiltakozás kifejezéséről ugyanakkor nem mondanak le – tette hozzá Boros Péterné. Az MKKSZ elnöke hangsúlyozta, hogy szolidaritási napnak szánják a megmozdulást, amelynek pontos dátumáról külön felhívást adnak majd ki. Mint korábbi felhívásukban írták, a „szabadság napja” tiltakozás a „reménytelen közszolgálati lét” ellen.

Jelentős feszültséget érzékelnek a munkahelyeken – jegyezte meg a szakszervezeti vezető. Közölte, hogy a kormányzati igazgatásról és a rendvédelmi szervekről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos munkavállalói véleményekről szóló dokumentumot több mint egy hete elküldték a kormánynak.

A leglényegesebb kifogásuk a bérrendszerrel kapcsolatos, amely Boros Péterné szerint sem biztos jövedelmet, sem garantált előmenetelt nem jelent, továbbá semmivel nem indokolható,

durva különbséget tesz az állami tisztviselők, a megyei kormányhivatali dolgozók és a központi közigazgatás munkavállalói között az előbbi két kategória kárára.

A szakszervezetek mai sajtótájékoztatóján az MKKSZ mellett számos más érdekvédő szervezet képviselette magát.

Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke hangsúlyozta,  hogy intenzív időszakot élnek a központi közigazgatásban, egy folyamatban lévő létszámcsökkentés közepén vannak.

Bárdos Judit, a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók
Szakszervezetének elnöke a rendvédelmi szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvénytervezettel kapcsolatban azt kívánta a kormány tagjainak, hogy a rokonaik is rendvédelmi alkalmazottakká váljanak.

szakszervezetek.hu képviseletében felszólaló Dura Mirjam, a Dura Stúdió vezetője közölte, hogy online szavazást indítottak: arról kérdezték meg az olvasóikat, szerintük a jelenlegi helyzet indokolja-e egy országos sztrájk indítását.

Az eddig mintegy 5700 válaszadó 97 százaléka igennel felelt.

Hangsúlyozta, hogy a felmérés nem reprezentatív. Dura Mirjam azt szorgalmazta, hogy minél több ember nyilvánítsa ki a véleményét az ügyben.

Lázár András, a Hírközlési, Média és Távközlési Szakszervezeti Szövetség elnöke azt mondta, hogy a munkavégzés hatékonyságát és a családok életének segítését eredményezné a rugalmas foglalkoztatás, a családbarát munkahely. A humán erőforrás hiánya a közszolgálat szinte minden ágazatában krízishelyzetet idézett elő, amelynek terheit a jelenleg ott dolgozók, az ingyen túlmunkát teljesítők viselik – fűzte hozzá.

Mezei Tibor, a Külügyminisztériumi Dolgozók Szakszervezetének elnöke kitért rá, hogy a törvénytervezet kedvezőtlenebb helyzetbe hozná a szakszervezeteket, mint a hatályos törvény. Taskovics István, a Társadalombiztosítási Dolgozók
Szakszervezetének elnöke arról beszélt, hogy a kabinet kormányzati létszámgazdálkodást akar bevezetni, amely lényegében azt jelentené, hogy ők határoznák meg az igazgatási szervek alaplétszámát. Az egy hónapja végrehajtott létszámcsökkentés azonban bebizonyította, hogy a kabinetnek teljesen más fogalmai vannak arról, hány emberre van szüksége egy hivatalnak a feladatai ellátásához, mint az adott intézménynek – hangoztatta.

(MTI, Mérce)

 

Címlapkép: Mérce
Olvass tovább!