A Magyar Orvosok Szakszervezete is tiltakozik a rabszolgatörvény ellen.

Ahogy azt mi is megírtuk: Kósa Lajos és Szatmáry Kristóf nyújtotta be azt a törvénymódosító javaslatot, amely 250 óráról 400-ra növelné az egy évben elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét. Emellett a munkaidőkeretet három évre emelnék, ami pedig azzal járna, hogy a munkáltatóknak ennyi idő állna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljon, és kifizesse a túlmunka díját, illetve biztosítson cserében szabadnapokat.

A Magyar Orvosok Szakszervezete közleményében jelezte: csatlakoznak azon szakszervezetekhez, amelyek az elmúlt néhány napban sorozatosan tiltakoztak a rabszolgatörvény bevezetése ellen.

„Mélyen igazságtalan, hogy az EU legrosszabbul fizetett magyarországi munkavállalói vállára további terheket rakjanak, mind munkaidő terhelésben, mind a többletmunka díjazásának elmaradásával, illetőleg 3 éves munkaidőkeretben történő elszámolási lehetőségével” – írja a szakszervezet közleményében.

Mint írják: véleményük szerint 2012 óta folyamatosan olyan törvénymódosítások születtek, amelyek a munkavállalókra nézve hátrányosak, és amelyek hatására jelentős keresetveszteséget és foglalkoztatási bizonytalanságot „könyvelhettek” el a dolgozók, és a képviseletük ellátására szerveződött szakszervezetek, amelyek munkáját lényegében ellehetetlenítették.

A teljes bejegyzés itt olvasható:

Ahogy arra a Népszava emlékeztet: az egészségügyben dolgozók már most is többet dolgoznak, mint a heti normál munkaidő. Az orvosok, ápolók és egyéb szakdolgozók normál munkaideje heti 40 óra, a munkáltató további 8 órányi gyógyítást kötelezően elrendelhet, és még 12 órát önként lehet vállalni. Ez utóbbi kereteit általában külön szerződés szabályozza. Van olyan intézmény, ahol az utóbbi 12 órás túlmunkákat három havonta számolják el, vagyis az érintettek csak jóval azután jutnak hozzá a túlórapénzhez, mint ahogy azt ledolgozták.

A képviselők egyébként ma vitáznak a törvényjavaslatról, Kósa Lajos pedig már jelezte: holnap várja egyeztetésre a három nagy szakszervezetet, akikkel elmondása szerint „kompromisszumban szeretnének megállapodni a szakszervezetekkel.”

Ehhez képest Szijjártó Péter külügyminiszter tegnap lényegében elismerte (igaz, Németországban, düsseldorfi újságírók előtt), hogy a kormány a német multik érdekeit helyezi a magyar dolgozók érdekei elé, amikor növelné az elrendelhető rendkívüli munkaidő mértékét.