Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Már így is 12 órát dolgoznak a buszsofőrök, a rabszolgatörvény életveszélyes lehet

Szerdán derült ki, hogy újra megpróbálja átnyomni a kormány a parlamenten a „rabszolgatörvényt”,  amellyel a jelenlegi maximum 250 órás túlórakeretet 400-ra bővítenék, illetve egyről három évre nőne a munkaidőkeret. A Kósa Lajos és Szatmári Kristóf által benyújtott törvényjavaslat szerint nőne az elrendelhető túlórák száma, amelyeket a kiterjesztett munkaidőkeret miatt

a munkáltatóknak akár 3 éve is állhatna rendelkezésére ahhoz, hogy az alkalmazottakkal elszámoljon, és kifizesse a túlmunka díját, illetve biztosítson cserében szabadnapokat.

A szakszervezetek szerint így viszont előfordulhat, hogy valakit akár két és fél évig túlórára köteleznek, és csak utána kapja meg az ellentételezést. Emellett  a megszakítás nélküli, a több műszakos vagy az idényjellegű tevékenység keretében foglalkoztatott munkavállalók számára csupán havi egy pihenőnapot írtának elő.

Sok más munkavállalói szakszervezet mellett a Közúti Közlekedési Szakszervezet (KKSZ) is erőteljesen tiltakozik a rabszolgatörvény elfogadása ellen, ugyanis a tömegközlekedési eszközök sofőrjeinek kizsegerlése komoly veszélyt hordoz magában.

„Nem akarnak még többet túlórázni a közúti közlekedésben dolgozó autóbuszvezetők, ezért határozottan tiltakoznak a munka törvénykönyve (Mt.) tervezett módosítása, egyebek mellett a 400 túlóra ellen. A Volán társaságok zöménél most is kimerítik a kollektív szerződésben megengedett 300 túlórát, egyenesen életveszélyes a járművezetőket ennél többször is kiküldeni az utakra.”

– írja a szakszervezet közleményében.

A KKSZ elnöke, Baranyai Zoltán leszögezte: a közúti közösségi közlekedésben foglalkoztatott autóbuszvezetők szinte minden cégnél már eddig is évi 300 órát túlórázhattak a kollektív szerződések alapján. Ennél többet nem akarnak, hiszen ezen felül még így is átlagosan havi 30-40 óra pluszt töltenek a munkahelyen, ami nem munkaidő, csupán rendelkezésre állás.

Így összesen átlagosan napi 9 órát dolgoznak, ami valójában 11-12 óra jelenlétet jelent. Ha elfogadnák a Kósáék által benyújtott törvénymódosítást, ez az idő még tovább nőhet.

Baranyai szerint a munkaerőhiányt nem így, hanem béremeléssel kell megoldani. „Hol van a nyolc órás foglalkoztatás, a 40 órás munkahét?” – kérdezi a szakszervezet elnöke. Amellett, hogy a sofőrök túldolgoztatása balesetveszélyes, arra is felhívta a figyelmet, a kormánykommunikáció szerint elméletileg a család van a középpontban, amivel tökéletesen szembemenne a törvény elfogadása, így ugyanis még kevesebbet lehetnének együtt a családok. A KKSZ elfogadhatatlannak tartja a törvény ez irányú módosítását.

A Magyar Szakszervezti Szövetség (MASZSZ) néhány hónapja egyébként már a megengedett 300 órás túlóra ellen is felszólalt, mivel ennyi túlmunka is nagyon rossz hatással van a sofőrök egészségügyi állapotára.

„Sokszor csak a szerencsén múlik, hogy a túlhajszolt járművezetők nem okoznak tömegbalesetet, mert nem a volán mögött lesznek rosszul, hanem a pihenőidőben, amikor a bennük felhalmozódott feszültség hirtelen fejti ki a hatását, s akár eszméletvesztéssel járó tünetek is mutatkoznak náluk, de rosszabb esetben infarktus végez velük.”

–  fogalmazott szeptemberben a MASZSZ.

A szakszervezetek szerint a járművezetőket a normál munkaidejükért kellene annyira megfizetni, hogy az alapjövedelmükből is tisztességesen meg tudjanak élni, a határtalan túlmunka ugyanis a legkockázatosabb megoldás a munkaerőhiány problémájára.

Ha túlóra nélkül is tisztességes fizetést ajánlanának a járművezetőknek, a foglalkozás máris vonzóbbá válna, most viszont a túlterhelés és kiszámíthatatlan munkaidő-beosztás miatt kevesen választják ezt az ágazatot, illetve sokan inkább külföldön vállalnak munkát.

Azt is érdemes észben tartani, hogy a túlhajszoltság nemcsak a buszsofőröket érinti. A mozdonyvezetők, kamionsofőrök, forgalmi dolgozók mind olyan munkakörökben dolgoznak, amelyek fokozott egészségügyi kockázatot jelentenek rájuk, épp emiatt a korábbi szabályozás szerint a munkavállalók korkedvezménnyel mehettek nyugdíjba, ezt a lehetőséget azonban 2012-ben eltörölte a kormány.

A MASZSZ péntken bejelentette, nagyszabású tiltakozó akcióba kezd, melynek keretén belül a dolgozók levelet küldhetnek Kósának és Szatmárynak. A szövetség emellett Áder Jánosnak is levelet írt, amelyben már most arra kérik a köztársasági elnököt, hogy amennyiben az Országgyűlés megszavazná, ne írja alá a módosítást.

A szakszervezeti szövetség ezenkívül a napokban felméri azt is, mekkora a hajlandóság egy nagyobb tüntetésre.

Címlapkép: pixabay.com
Olvass tovább!