Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Lehetetlen a közszférából elbocsátottak tömeges átképzése, többhetes sztrájk is jöhet

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter augusztusban jelentette be, hogy a kormány 15-20%-os leépítést tervez a közféra dolgozói körében, minisztériumi dolgozók azonban 43%-os elbocsátásról is hallottak belső körökben. A leépítés oka a kormány régi bürokráciacsökkentő terve, illetve az, hogy a „digitalizáció hatásának következtében ma bizonyos területeken kevesebb munkatárs is elláthatja azokat a feladatokat, amelyekhez néhány éve még többen kellettek.”

A kormány a leépítésről nem konzultált a közszféra szakszervezeteivel, akik azért tartják elfogadhatatlannak a létszámcsökkentést az ágazatban, mert egyrészt a kormány soha nem készített felmérést arról, hogy hány dolgozóra van szükség a közszolgálati feladatok ellátásához, másrészt nemzetközi összehasonlításban a magyar humánközszolgálat egyetlen ágazatában sincs túlfoglalkoztatás.

Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke interjút adott a Független Hírügynökségnek, melyben azt mondta,

törvénysértő a kormány 15-20 százalékosra tervezett létszámleépítésének előkészítése, mivel törvény írja elő, hogy a szakszervezeteket is be kell vonni a folyamatba. A jogsértésre felhívták a kormányzat figyelmét is, de semmilyen válasz nem érkezett.

Ha valóban nagyobb lesz ennél a leépítés, az azt jelenti, hogy a kormány titkos „halállistán” tarja számon az elbocsátandó dolgozókat.

A kormány állításaival szemben a szakszervezet szerint krízishelyzet van, a terület jóváhagyott, költségvetésben biztosított létszáma 680 ezer fő, de az alacsony bérek miatt százezren hiányoznak a humán közszolgáltatások területéről.

A bürökráciacsökkentéssel egyébként teljesen egyetértenek a szakszervezetek, de a kormánnyal ellenben úgy vélik, a dolgozók előtt az intézmények felesleges feladatait kell leépíteni.

Az alacsony bérek miatt szeptemberben online ‘közszolgálati konzultációt’ is indítottak a szakszervezetek abban bízva, hogy ezt is legalább annyira komolyan veszi majd a kormány, mint a nemzeti konzultációkat.

„A magyar közszolgálatban a hosszú idő óta érvényes alacsony keresetek, a rossz munkakörülmények, a szervezeti kultúra hiánya miatt jelentős munkaerőhiány van, amely az állampolgárok számára különösen fontos közszolgáltatások ellátását veszélyezteti”

– olvasható a néhány napja lezárult kozultáció szövegében, amit közel 50 ezren töltöttek ki.

Sokan rendszeresen 10 órát dolgoznak naponta, a túlmunkát pedig nem fizetik ki nekik. Szabadságaikat nem tudják kivenni, az ilyen mértékű túlterhelés sok esetben egészségkárosodáshoz vezet. A konzultációból az derült ki, hogy az emberek családbarát, modern munkahelyre vágynak a közszolgálatban, a munkájukért kapott bérből pedig meg is akarnak élni. A válaszadók jelentős többsége szerint a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős mértékű általános béremeléssel lehet megszüntetni.

Boros Péterné szerint az orvosok, a tanárok, a rendőrök, a hivatalnokok megoldhatatlan helyzetekbe kerülnek, ugyanis

„a vállalt és kifizetett munkaidejük sokszorosát kénytelenek ledolgozni. Feladataik folyamatosan nőnek, emiatt a munkájuk minőségéért már ők sem tudnak felelősséget vállalni. Közben a legmagasabb kormányzati pozíciókból cinikusan, kirúgással fenyegetik őket, ami létbizonytalanságot okoz, stresszel jár. Ennek pedig minden esetben az ország lakói isszák meg a levét.”

A kormány elméletileg átképzéssel segítené az elbocsátottak munkerőpiacon való elhelyezkedését, mindez a valóságban kivitelezhetetlen anélkül, hogy az elbocsátottak munkanélkülivé váljanak egy időre, a közszférában ugyanis két hónap a felmentési idő, a munkanélküli segély pedig három hónapig jár, ennyi idő alatt viszont lehetetlen a tömeges átképzés.

Ráadásul nincsenek előkészített, megvalósítható átképzési tervek, a versenyszféra munkaerőhiányát pedig nem a közszféra létszámcsökkentése fogja megoldani. Az már csak hab a tortán, hogy a napokban közölték az elbocsátásra váró hivatalnokokkal, hogy csak tartalékos katonai szolgálatvállalás fejében finanszírozza az állam az átképzést.

Boros Péterné nem zárja ki egy többhetes sztrájk lehetőségét sem, de elmondása szerint alapvetően inkább az együttműködésben hisznek (kérdés, hogy a kormány is hisz-e benne).

Olvass tovább!