Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Online konzultációt indítottak a szakszervezetek a közszféra dolgozóiért

Hetek óta kétségek közt élnek a közszolgálati tisztségviselők a kormány kilátásba helyezett „bürokráciacsökkentő” programjának köszönhetően, amiről még mindig semmi konkrétum nem derült ki, de valószínűleg nagyobb leépítést jelenthet, mint azt elsőre bárki gondolta volna. A bürökráciacsökkentés első lépése a munkaerő versenyszférába való átcsoportosítása  lett volna, ám miután ez a terv megbukott, most már csak a spórolás a cél, amin keresztül emelhető a megmaradtak bére, így minőségibbé téve a szolgáltatást (a kormány elképzelése szerint).

A szakszervezetek azonban egészen mást gondolnak a kormány tervéről: Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ)  elnöke pénteken jelentette be, hogy a közszolgálati szakszervezetek együttes erővel elindítottak egy online köszolgálati konzultációt.

Boros Péterné reméli, hogy a kormány a nemzeti konzultációhoz hasonlóan a közszolgálati konzultáció eredményét és az emberek véleményét ugyanúgy figyelembe fogja venni. A konzultációt bárki kitöltheti október 5-ig, az eredményről ezután tájékoztatják majd a nyilvánosságot. A cél az őszi bértárgyalásokra való felkészülés.

Az MKKSZ elnöke szerint a kritikus létszámhiány miatt a dolgozók folyamatosan leterheltek, a stressz állandóan jelen van a közszolgálati dolgozók munkahelyein. Ráadásul mindez nem összeegyeztethető a kormány családbarát elképzeléseivel: “ütközik a családért, gyermekekért vállalt felelősség a munkáért vállalt felelősséggel” – mondta Boros Péterné, aki arra is felhívta a figyelmet, a köszférában csaknem 80%-ban nők dolgoznak.

Ezért a konzultáció része többek közt a rugalmas munkaidő, a távmunka és az egyéb atipikus foglalkoztatási formák és családbarát feltételek szélesebbkörű alkalmazása:

“A humán erőforrás hiánya a közszolgálat szinte minden ágazatában krízis helyzetet idéz elő, amelynek terheit a jelenleg ott dolgozók, az ingyen túlmunkát teljesítők viselik. A közszolgálatban dolgozók kétharmada nő. Az ő esetükben ez a terhelés a családokat is sújtja. A fiatalok számára nehezíti a családalapítást. ” – olvasható a konzultációban.

Mivel a közszférában dolgozók negyedének (kb. 160 ezer dolgozónak) 10 éve nem emelkedtek a béreik, az állomány több mint 50%-át adó felsőfokú végzettséggel (akár több diplomával is) rendelkezők pedig különösen hátrányos bérezési helyzetbe kerültek: ők ugyanannyi pénzt keresnek akár 30 éves munkaviszony után is, mint pályakezdő kollégáik.

A szakszervezetek szerint a közszférában a minimálbér kell legyen a kiindulópont, illetve a 321 ezer forintos diplomás minimálbér, valamint a családbarát munkarend bevezetése is fontos lenne.

Soha nem történt kormányzati felmérés arról, hogy a közszolgálati feladatok ellátásához  hány dolgozóra van szükség, a kormány mégis drasztikus leépítést tervez azzal indokolva, hogy a digitalizációnak köszönhetően bizonyos feladatokat kevesebb ember is el tud végezni.

A szakszervezet szerint az adminisztratív terhek a közszolgálat valamennyi ágazatában jelentős felesleges többletmunkát okoznak. A bonyolult és gyakran változó az állampolgárokat, a vállalkozókat, az ügyfeleket feleslegesen terhelő jogszabályok egyszerűsítése, az ügyfélbarát megoldások érvényesítése a mindenkori kormányzat lehetősége és felelőssége.

A következménye azonban nem a foglalkoztatottak létszámának csökkenése, hanem a közszolgáltatások minőségi fejlődése, a hozzáférés gyorsaságának és egyenlő esélyének megteremtésében, és a költséghatékonyság javulása.

A kérdés már csak az, hogy a kormány vajon hajlandó-e csatlakozni egy olyan konzultációhoz, amit nem ő indított…

Címlapkép: MTI Fotó, Kovács Tamás

Olvass tovább!