Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Közel 50 ezren támogatják a szakszervezeteket a kormánnyal szemben a közszféra leépítésének kérdésében

Szombaton zárult az ágazati szakszervezetek által indított közszolgálati konzultáció, amelyen Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke szerint csaknem 50 ezren vettek részt. A konzultációt kitöltők többsége az abban feltett 8 kérdésben a szakszervezetek álláspontján voltak, Boros Péterné ezért rendkívül sikeresnek ítélte a kezdeményezést. Boros szerint fontos információ ez a kormánynak és a szakszervezeteknek is, amelyet a közszférát érintő őszi tárgyalásokon remélhetőleg figyelembe vesznek.

Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még augusztusban jelentette be, hogy akár 15-20 százalékos leépítés is jöhet a közszférában dolgozó 14 ezer alkalmazott körében, mivel a kormány régi célja a bürokráciacsökkentés, ráadásul a „digitalizáció hatásának következtében ma bizonyos területeken kevesebb munkatárs is elláthatja azokat a feladatokat, amelyekhez néhány éve még többen kellettek.” Erről a leépítésről a kormány egyáltalán nem egyeztetett megelőzőleg a közszféra szakszervezeteivel. Nem sokkal később már jóval durvább leépítésről lehetett hallani, a Pénzügyminisztérium értekezletén 43 százalékos elbocsátásról beszélt az adott területet felügyelő helyettes államtitkár.

A hírekre reagálva a szakszervezetek szeptember 23-án konzultációt jelentettek be, melynek eredményeit reményeik szerint a kormány ugyanúgy figyelembe veszi majd, mint a nemzeti konzultációk eredményeit.

A 8 kérdésből álló konzultációt október 5-ig bárki kitölthette, a kérdések a közszféra alkalmazottainak bérére, munkakörülményeire és a tervezett létszámcsökkentésre vonatkoztak.

„A magyar közszolgálatban a hosszú idő óta érvényes alacsony keresetek, a rossz munkakörülmények, a szervezeti kultúra hiánya miatt jelentős munkaerőhiány van, amely az állampolgárok számára különösen fontos közszolgáltatások ellátását veszélyezteti” – áll a konzultáció szövegében.

„Az állampolgárok, ügyfelek, kliensek, ellátottak, tanulók egyenlő esélyeit veszélyezteti, hogy nincs elég tanár, óvónő, orvos, egészségügyi szakdolgozó, asszisztens, mentős, szociális munkás, rendőr, tűzoltó, igazságügyi dolgozó, állami tisztviselő, köztisztviselő, kormánytisztviselő, igazságügyi alkalmazott, bíró, ügyész, kutató, kulturális-, közművelődési szakember.”

A szakszervezetek azért tartják elfogadhatatlannak a létszámcsökkentést az ágazatban, mert egyrészt a kormány soha nem készített felmérést arról, hogy hány dolgozóra van szükség a közszolgálati feladatok ellátásához, másrészt nemzetközi összehasonlításban a magyar humánközszolgálat egyetlen ágazatában sincs túlfoglalkoztatás. „Sőt, napjainkban szinte minden szakmai területen létszámhiány a jellemző” – olvasható a kérdőívben.

„E miatt dolgoznak sokan naponta rendszeresen 10 órát. A túlmunkát nem fizetik. A szabadságot a dolgozók nem tudják kivenni. A túlterhelés sokak esetében egészségkárosodást okoz.”

A szakszervezetek azt szeretnék továbbá elérni, hogy a szakmunkás bérminimum legyen 247 ezer forint, a diplomás bérminimum pedig legyen ennél 30 százalékkal magasabb. Mivel a közszférában közel 80 százalékban nők dolgoznak, ezért különösen fontos lenne az is, hogy a munkáltató biztosítsa a családbarát munkahelyek széleskörű bevezetését.

A konzultáció eredményét ismertető sajtótájékoztatón az MTI tudósítása szerint Boros Péterné elmondta, hogy „az emberek azt mondták ki a konzultáción, hogy családbarát, modern munkahelyeket akarnak a közszolgálatban, a munkáért kapott bérből pedig a dolgozók meg tudjanak élni. A válaszadók jelentős többsége szerint a közszolgálati munkaerőhiányt csak jelentős mértékű általános béremeléssel lehet megszüntetni.”

Olvass tovább!