Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Az anyagi nehézségeket és a munkanélküliséget tartják a legfőbb gondnak a magyar fiatalok

„Magyarország a fiatalokkal együtt, a fiatalok által erősödik”

– a fentieket Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumnak korábbi vezetője mondta a Magyar Ifjúság Kutatás gyorsjelentésének 2016-os bemutatóján. Az egykori miniszter reménykeltőnek nevezte a fiatalság állapotát, szerinte a magyar fiatalok tehetségesek, fontosnak tartják a családot, erős bennük a közösséghez és a nemzethez való tartozás érzése.

Fesztiválozók a 26. Sziget fesztivál hatodik napján az óbudai Hajógyári-szigeten 2018. augusztus 13-án. (MTI Fotó: Mónus Márton)

Most nyilvánosságra kerültek a kutatás teljes adatai. A 2000 óta négyévente végrehajtott felmérés – amelyben idén először határon túli magyar fiatalok is rész vettek – legfontosabb tanulságait a 24.hu szemlézte.

A 2016-os kutatásból kiderül, hogy

a 15-29 éves korosztály számára a legfőbb problémát az anyagi nehézségek jelentik.

Emellett sokan vannak azok, akik a munkanélküliséget illetve az elhelyezkedési nehézségeket jelölték meg a legkomolyabb problémaként. Érdekes módon a megkérdezett erdélyi fiatalok szerint az alkohol elterjedése a legfőbb gond, ami a korosztályukat sújtja.

A 2001-es és a 2016-os eredményeket összevetve az látszik, hogy a fiatalok kevésbé látják problémásnak az elhelyezkedést, a hangsúly inkább áthelyeződött az anyagi létbiztonság megteremtésének nehézségére. Emellett fontos kiemelni, hogy vizsgált 15 évben drasztikusan csökkent a fiatalok száma a magyar társadalomban, ami az egyre kevesebb születendő gyermekkel magyarázható.

A kutatásból kiderült, hogy a vizsgált fiatalok közel fele magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik az édesapjánál, és csökkent a szülőknél alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya. A kutatás rávilágít a nemek közötti különbségre az iskolai végzettség tekintetében:

 a felfelé mobil lányok aránya 53 százalék, a megkérdezett fiúk közül viszont csak 42 százalék rendelkezik magasabb végzettséggel az édesapjánál.

Nagy eltérések figyelhetőek meg az ország fejlett és fejeletlenebb régiói között a fiatalok végzettségét illetően. A kutatás kimutatta, hogy míg a legfejlettebb Közép-Magyarországon a 24-29 éves korosztálynak csupán a 24%-a nem jut el az érettségiig, addig ugyanez az arány már 50% a legszegényebb Észak-Magyarországon.

A Magyar Ifjúság Kutatás kiemelten foglalkozott az egyes iskolatípusokban tanuló fiatalok anyagi helyzetével is. A szubjektív anyagi helyzet alapján hatalmas különbségek vannak a magyar gimnazisták, szakközépiskolások (szakgimnazisták) és az érettségivel nem rendelkező szakiskolások között.

A gimnazisták között volt a legmagasabb (11%) azoknak az aránya akik szerint a családjuk anyagi gondok nélkül él. A többségük alapvetően jól kijön a jövedelmükből, kevesebb mint harmaduk értékelte negatívan az anyagi helyzetüket.

A szakgimnazisták körében is szűk többségben vannak azok, akiknek nincsenek komolyabb anyagi gondjaik, viszont itt már 38 százalék azoknak az aránya, akiknek épphogy csak elégséges a keresetük a megélhetésre.

A legdrámaibb helyzet a szakiskolások körében figyelhető meg, itt ugyanis már a megkérdezettek kevesebb mint harmada él jó anyagi körülmények között – 43 százalékuk hónapról hónapra él, 22 százalékuk rendszeres anyagi gondokkal küszködik, 3 százalékuk pedig nélkülözésben él.

Minimális javulás azért észrevehető a 2012-es eredményekhez képest, akkor a szakiskolások 39 százaléka sorolta be családja anyagi helyzetét a két legalacsonyabb kategóriába (hónapról-hónapra anyagi gondjai vannak, nélkülözésben él).

A tanulmány az elvándorlás témájával is foglalkozott. A kutatásból az látszik, hogy a kilencvenes évekhez képest a kivándorlási kedv először az EU-s csatlakozás körül kezdett érdemben növekedni – ez a trend 2008 óta folyamatosan erősödött, 2010-2012 között érte el a csúcsot, azóta kismértékben csökkent azoknak a száma, akik elhagyták hazánkat.

A legkedveltebb célpontok Németország (207 ezer magyar bevándorló), Ausztria és Nagy-Britannia, ahol a brit statisztikai hivatal adati szerint 96 ezer magyar él. Az elsődleges indokok a kivándorlásra a jobb megélhetés és a tapasztalatszerzés. A jelenlegi politikai helyzetet válaszadók csupán 12 százaléka jelölte meg indokként a kiköltözésre.

A megkérdezett fiatalok nagy része bizalmatlan a Magyarországra érkező külföldiekkel szemben. 36 százalékuk szerint a külföldiek elveszik a magyarok elől a munkát, ezért nem szabadna engedni, hogy ide jöjjenek. És csupán a megkérdezettek harmada véli úgy, hogy az ide érkező külföldiek be tudnának illeszkedni a magyar társadalomba.

Az átfogó kutatás megállapította, hogy a magyar fiatalok nem érdekelődnek a politika és a közéleti ügyek iránt. Ebben nincsenek nagy eltérések az felmérésben résztvevő régiók közt, mindenhol többségében vannak azok, akiket nem érdekelnek a közéleti események.

(24.hu)

Olvass tovább!