Hogy ne maradj le, értesítünk a nap 1-2 legfontosabb cikkéről a Mércén. Jöhet?
Remek! Kattints az Engedélyezem / Allow / Always gombra.

Milyen volt 2017-ben gyereknek lenni Magyarországon?

A Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány kedden kiadott jelentése, amely a tavaly elfogadott, illetve hatályba lépett jogszabályok, publikált szakmai anyagok, statisztikai és információs források és megjelent tudósítások, médiamegjelenések alapján elemzi a magyar gyerekek helyzetét sok szempontból szomorú képet fest.

Nehéz anyagi helyzet

2017-ben ugyan kevésbé volt a vizsgált forrásokban előtérben a gyermekszegénység, a gyermekéhezés és a depriváció kérdése, mint korábbi években, főleg a 2008-as gazdasági válságot követő évekhez képest, a szociális biztonság továbbra sincs minden gyerek számára biztosítva.

  • A KSH 2017-ben kiadott adatai szerint tavaly kevesebben részesültek családi pótlékban és gyermekgondozást segítő ellátásban (GYES).
  • A bölcsődés gyerekek száma magasabb az előző évhez képest, emellett pedig nagy a bölcsődei helyhiány.
  • A napközbeni ellátáshoz hozzá nem férő 3 éven aluli gyerekek száma 400-zal nőtt az előző évhez képest, ez így 70 ezer gyereket jelent.
  • Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy annak ellenére, hogy ezt elvileg törvény tiltja, a gyakorlatban minden 3. gyereket anyagi helyzete miatt emelték ki a családjából.

Állapotok a gyermekotthonokban

Konkrét és rendszerszintű visszásságok tapasztalhatók a magyar gyermekotthonokban. A jelentés felhívja arra a figyelmet, hogy az

„állami gondoskodásban élő gyerekek esetében gyakran felmerül, hogy „másodrendű” állampolgárként kezeli őket a rendszer. Hátrányt szenvednek az oktatásban, a tehetséggondozásban, az életkezdési lehetőségekben – és általában ezek a problémák „láthatatlanok” a társadalom többi tagja számára.”

Emlékeztet a gödi Topházban készült felvételekre is, amelyekből kiderült, milyen embertelen körülmények közt tartják az otthon lakóit.

  • 2017-ben közel 550, 3 éven aluli gyermek élt Magyarországon olyan gyermekotthonban, amely nem nyújtott szükségleteinek megfelelő ellátást.
  • A Zalaegerszegi Gyermekotthonban a szabad levegőn tartózkodás megvonását büntetésként alkalmazzák, általában 1 hét időtartamban, de volt olyan is, aki 3 hónapig nem mehetett ki. A szakdolgozók verbális és fizikai módon bántalmazták a gyerekeket.
  • A gyermek- és lakásotthonban élő gyerekek harmada fogyatékossággal élő, míg a fogyatékos gyerekek gondozására szakosodott különleges nevelőszülők száma a 2017-es adatok szerint 20 százalékkal csökkent.

Diszkrimináció

Több gyerekcsoportot is érintett 2017-ben olyan hátrányos megkülönböztetés, amely „rendszerszintű és strukturális” problémát jelez.

  • A fogyatékossággal élő gyerekek rendszerszinten (például az oktatásban és az egészségügyben) és egyénileg is hátrányt szenvednek.
  • A szegénységben élő és ezen belül a roma gyerekeket aránytalanul nagyobb számban éri a „diszkrimináció legsúlyosabb formája, a család anyagi okok miatt való elvesztése.”
  • 2017-ben egy új jogszabály következtében a 14–18 év közötti, kísérő nélküli kiskorú menedékkérő gyerekeket „kivették” a gyermekvédelmi törvény hatálya alól, és így elhelyezésük azóta a felnőttekkel együtt a tranzitzónákban történik. 232 gyerek lépte át egyedül a magyar határt 2017-ben, ez az intézkedés pedig súlyosan sérti a jogaikat.

Gyerekek elleni erőszak

A jelentés megemlíti Liptai Claudia „Appra magyar” című műsorának egyik részét, melyben a műsor résztvevői a gyerekek testi fenyítéséről beszéltek. Maga a műsor nem úgy keretezte a kérdést, mintha elítélné a gyerekek elleni erőszakot, ennek ellenére a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság nem marasztalta el a műsort.

A műsor és a hatósági válasz jól példázza, hogy sokan mennyire nem ismerik „a testi fenyítés összetettségét, lelki bántalmazás részét, a gyerek fizikai integritására gyakorolt hatását.”

A gyerekek ellen elkövetett szexuális erőszak – legalábbis bejelentett – esetei csökkentek az előző évhez képest. A szeméremsértés, azaz a szexuális abúzus esetei viszont nőttek, de ez a jelentés szerint betudható annak, hogy egyre többen jelentik be ezeket az eseteket.

Az oktatási rendszer okozta hátrányok

A magyar oktatási rendszer problémáiról rengeteget hallhattunk az elmúlt években, de 2017. például különleges volt abból a szempontból, hogy ebben az évben vezették be a „Taigetosz-törvényként” elhíresült köznevelési törvénymódosítást, amely a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyerekeket érintette hátrányosan. Ezen kívül kötelező, központi felvételivel szabályozták a középiskolai férőhelyeket, elkezdődött az új Nemzeti Alaptanterv kialakítása, a 9 évfolyamos általános iskolák bevezetésének előkészítése. De ne feledkezzünk meg a szakérettségi körüli botrányokról sem! Tehát 2017-ben

  • meghozták a Taigetosz-törvényt,
  • a szakmai tárgyból először érettségiző szakgimnáziumi diákok kevesebb, mint 5 hónappal az érettségi előtt értesültek a szakérettségi tartalmáról és szabályairól,
  • kiderült, minden 5. gimnazista (21,7 százalék) és minden 2. szakmunkástanuló (55,8 százalék) soha egyetlen könyvet sem olvas,
  • 6-ból 5 iskola erőforráshiánnyal küzd, a diákok fáradtan és éhesen érkeznek iskolába,
  • a PIRLS vizsgálat ugyan kimutatta, hogy javult a 4. osztályos magyar gyerekek szövegértése 2011 óta, de azt is, hogy elmélyültek az egyenlőtlenségek. „2011 óta az észak-magyarországi és budapesti iskolák átlagpontszámainak különbsége 64 százalékkal nőtt, és a családi háttér jelentősen befolyásolta a tanulói teljesítményt: 136 pont különbség volt a kevés és a sok tanulást segítő erőforrással rendelkező diákok átlageredménye között” – írja a jelentés.

De talán mindezeken felül az egyik leglesújtóbb adat az, hogy a 10-14 éves korosztályban évente 25-30 gyerek vet véget az életének.

A gyermekjogi jelentés célja az, hogy növelje a gyermekjogokkal kapcsolatos tájékozottságot és a „gyermekjogi jogsértések iránti érzékenységet” – nyilatkozta Gyurkó Szilvia, a Hintalovon Alapítvány kuratóriumának elnöke. Az alapítvány Gyermekjogi Követei szerint ez a jelentés „a gyerekek, fiatalok jelenlegi helyzetét tükrözi, de jövőképként is értelmezhető: pár évtized múlva a most felnövő korosztály fogja alakítani a hétköznapjainkat. Ez az, amiért fontosnak tartjuk, hogy a gyermekjogok érvényesüljenek: a jövő társadalomképét ugyanis nagyban meghatározza, hogy mi történik most a gyerekekkel.”

Olvass tovább!