Hiába az érintettek tiltakozása, a kormány mégiscsak lenyomta 30.000 szakgimnazista torkán az előkészítetlen érettségit. Az eredmények sajnos a félelmeket igazolták: hibás feladatsorok a gépészeti szakérettségin, nyelvi hibák a kéttannyelvűek írásbelijében, elmaradt könnyítések a tanulási nehézségekkel küzdőknek – hogy csak néhány példát említsünk. Fontos, hogy minden diák jelezze az őt ért méltánytalanságokat, ebben próbál segíteni több civil szervezet.

A Tanítanék Mozgalom, a Civil Közoktatási Platform és a Független Diákparlament május 17-től, a szakmai írásbeli napjától kezdve gyűjti az érintettetek tapasztalatait egy online felületen. A legtöbb problémáról a gépészettel kapcsolatban számoltak be a diákok és a tanárok – és június 14-én végre az Oktatási Hivatal is lépett, és tájékoztatta az iskolákat a szakirány feladatsorainak hibáiról. Csakhogy jóval azután, hogy a vizsgázók a feladatlapokba betekinthettek, és amikor jelezhették volna a problémáikat!

Hogy most mi a teendő? A TASZ jogi és a Civil Közoktatási Platform oktatási szakértői segítségével információs csomagot állítottunk össze azoknak az érettségizőknek, akik hivatalos vagy jogi lépéseket kívánnak tenni az ügyben. Az információk bármilyen szakiránynál hasznosak lehetnek, nemcsak a gépészetnél.

Egy szakgimnáziumi tanár juttatta el hozzánk azt a hivatalos levelet, amely szerint a tételkészítő bizottság a „gépészet ismeretek magyar nyelvű középszintű írásbeli érettségi vizsga feladatlapjának Szerkesztést igénylő feladatok részében a 3. feladat c) és d) pontjához tartozó megoldást javította. A módosítást honlapunkon a javítási-értékelési útmutatóban átvezettük. … A késői módosításért a tételkészítő bizottság elnézést kér„.

Ám úgy tűnik, a nagy kapkodásban még a javítást sem sikerült hibátlanul teljesíteni, a pedagógus némi iróniával hozzátette: „Apró malőr, hogy a Szerkesztést igénylő feladatok egy másik (eredetileg sem hibás) szekció; amiről szó volt, az a Számítást igénylő feladatok szakasz. Hálistennek ezt már alig rontották el; a végeredmények már jók. Egy közbenső képletben mégis bent maradt az előjelhiba…”

A gépészet egyébként az a szakma, ahol egészen érthetetlen módon nem lehetett függvénytáblázatot használni, és ráadásul ez az információ (is) csak december végén, a vizsgák előtt négy hónappal derült ki. A szaktanárok jelezték, hogy a minta-feladatsor indokolatlanul nehéz, a korábbi években csak emelt szinten lehetett ilyen nehézségű kihívással találkozni – hiába.

Ebből az ágazatból általában a Műszaki Egyetemen tanulnak tovább a diákok, vizsgájuk nehézségi foka, komplexitása és a függvénytábla „letiltása” miatt már eleve komoly hátrányba kerültek a gimnazistákhoz képest. Az pedig, hogy végül olyan feladatokat kaptak, ahol az egyik helyen rossz irányba mutat a vektor, másutt hiányzik a rajzról egy furat, és még sorolhatnánk, tovább fokozza a helyzet abszurditását.

Palkovics László, oktatási államtitkár szakmáját tekintve egyébként épp gépészmérnök. Vajon bejutott volna-e az egyetemre, ha ő is olyan hátrányos helyzetben érettségizik, mint most a szakgimnazisták?

Sajnos azonban nemcsak a gépészeti tanulókat érte méltánytalanság az érettségin. A kéttannyelvű szakgimnáziumok esetében a tanulók értelemzavaró nyelvi hibákról számoltak be nekünk az írásbeli kapcsán. Mint írják: „Úgy látszik, a feladat megírójának is problémája volt a szaknyelvvel”. A szaknyelvet egyébként olyan szakmai tantárgyak esetén is elvárták a vizsgázóktól, amiket magyarul tanultak.

Ugyanakkor a minta-feladatsor csak magyarul került fel az internetre – csak az „előírásokból” derült ki, hogy egyébként vizsgázni majd idegen nyelven kell, melyhez azonban se tankönyv, se feladatsor… Sok helyen nyelvtanárok fordították le a szakszövegeket a diákok számára, hogy felkészülhessenek a vizsgára – persze anélkül, hogy ezt a rengeteg többletmunkát bárki honorálta volna.

Az írásbelik kezdete előtt egy szűk héttel, sokadik beadványunkra Palkovics László államtitkár nagy kegyesen végre írásba adta, hogy „azok a tanulók, akik rendelkeznek valamilyen részleges felmentéssel vagy könnyítéssel tanulási nehézségük miatt, azt a szakmai ágazati érettségin is igénybe vehetik” – ám ennek nem voltak meg az objektív feltételei. Például nem dolgoztak ki pontozási rendszert, mely lehetővé tenné, hogy a diszkalkuliás vizsgázóknál a számítási feladatok eredményeit ne kelljen a végeredménybe beleszámítani. És egyáltalán – a legtöbb iskolába egyszerűen el sem jutott az információ, hogy a könnyítések igénybe vehetőek.

Sajtóhibákról, elírásokról a legkülönbözőbb ágazatok esetében kaptunk egyébként jelzéseket. Amint arról is, hogy a vizsga feladattípusai jelentősen eltértek az (ágazatonként egy, azaz egy darab) minta-feladatsortól.

Szeretnénk biztatni tehát minden érintettet, hogy tekintse meg információs csomagunkat, és tegye meg a szükséges lépéseket, saját maga és az utána érkezők  érdekében. Ugyanis azok a szakgimnazisták, akik most fejezték be a 9. osztályt, megint egy új rendszer szerint fognak érettségizni, ami szokás szerint szintén nincs még kidolgozva.

Fontos, hogy legalább ők ne járjanak úgy, mint a 2017-ben érettségizők, akiket az azóta mély hallgatásba burkolózó Aáry-Tamás Lajos, oktatási jogok biztosa csak „mártírgenerációnak” nevezett. Hiszen olyanok vették át a képzésük irányítását és „megreformálását”, akiknek abban sem szakértelmük, sem tapasztalatuk nincs.

 Sulyok Blanka

A szerző a Tanítanék Mozgalom képviselője.