Ateista kampányba kezdenek a kínai kommunisták

A pártapparátus “politikai és morális süllyedéséről” írt vezércikket a Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Csen Hszi a párt hivatalos sajtójának számító, angol nyelvű People’s Daily-ben. Csen szerint a pártapparátus bizalma megingott a szocializmusban és “a vallásba, a babonába vagy – ami még rosszabb, a nyugati típusú demokráciába” helyezik bizalmukat.

Egyesek már nem hisznek Marxban és Leninben, ellenben hisznek a szellemekben és istenekben. Eszmékben már nem bíznak, bíznak viszont a varázslásban, nem tisztelik a népet, de tisztelik uraikat

– vágta a párttagok fejéhez dörgedelmeit Csen, hozzátéve, hogy “ahogy Mao elnök mondta (…) a pártszerveknek vörösnek és professzionálisnak kell lenniük”, így ez a helyzet nem tűrhető tovább.

A vezércikk néhány héttel azután született, hogy a kínai Párt immár csaknem teljhatalmú főtitkára, Hszi Csin-ping a 19. kongresszus nyitó expozéjában meghirdette a “marxizmus-leninizmus eredeti értékeihez” való visszatérést.

Pártvezetők a Kínai Kommunista Párt 19. Kongresszusának megnyitóján, Peking, 2017. október 18. / Fotó: VOA News, Wikimedia Commons

Egy déli pártvezető, Csi Jan már arról is írt a South China Morning Postban, hogy megkezdték a környéken jelentős kereszténység visszaszorítását is. A párt agitátorai ezek szerint körülbelül ezer, Hszi Csin-ping főtitkárt ábrázoló arcképet osztanak szét, hogy azokat tegyék Jézus Krisztus arcképe vagy a házi istenek helyére az otthonokban.

“Jézus Krisztus nem fog titeket kiemelni a nyomorból, nem gyógyít meg a betegségből, de a Kínai Kommunista Párt és Hszi Csin-ping igen. Így Jézus helyett is érdemes lenne az főtitkárról kiakasztanotok egy szép képet” – írta.

A párt legfelsőbb vezetője képét csak Mao Ce-tung idején volt szokás az otthonokban kirakni. A Kínai Kommunista Párt tagjainak persze a kezdetek óta nagyon szigorúan ki kell zárni a vallási meggyőződést életükből. Nem tiszta az, mekkora probléma ennek a fegyelemnek a fellazulása mostanában, arra azért elemzők felhívják a figyelmet, hogy a babonát támadó Csen Hszi sokkal inkább a főtitkár szavaira reagálhat, minthogy valóban fontos jelenségeket elemez.

Hszi Csin-ping főtitkársága idején egyébként eddig is jellemző volt, hogy míg a gazdasági szférában továbbra is a reformista, államkapitalista elvek uralkodnak, addig Hszi kulturális oldalról vallásellenes ateizmussal és a marxizmus újbóli hangsúlyos hirdetésével egészíti ezt ki.

Külföldi megfigyelők megjegyzik, hogy Hszi a Maora hajazó külsőségekkel kompenzálná azt, hogy a dübörgő kínai gazdaság, technikai forradalom vagy éppen a bámulatra méltó zöldenergia-programok mellett nem folytatja a párt korábbi vezetői által ígért helyi és országos demokratizálást. Hszi idei expozéjában a “demokrácia” szót a “modernizáció” váltotta a leginkább használt kifejezésként.

(Guardian/The Diplomat)

Olvass tovább!