Korszakalkotó lett a világ leghatalmasabb embere

A KKP új központi bizottságát is megválasztó pártkongresszusa döntött arról, hogy Hszi Csin-ping neve egy lapra kerül a Kínai Népköztársaság megalapítójával Mao Ce-tunggal, és a kínai gazdasági reformok egykori atyjával, Teng Hsziao-pinggel. Ennek az a politikai következménye, ahogyan arra a BBC helyszíni tudósítója is rávilágított, hogy ha mostantól valaki a főtitkárt kritizálja, azzal egyben megsérti a kommunista párt alapszabályát is.

Az Economist szerint a második öt éves ciklusát kezdő Hszi Csin-ping a világ legnagyobb hatalmú embere. Ez nem csupán annak tudható be, hogy a kínai gazdaság rohamosan fejlődött az utóbbi években, és a kínai típusú államkapitalizmusban a pártnak van döntő befolyása, hanem annak is, hogy a párton belüli hatalom is egyre inkább Hszi Csin-ping kezében összpontosul.

A Kínai Kommunista pártban a Mao utáni évtizedekben a párton belüli kiegyensúlyozott hatalomgyakorlás volt a jellemző. A három fő erőcsoport (“shanghaiak”, “népiek”, és a “vörös hercegek”) egyensúlyára alapozott rendszert elég alaposan felborította Hszi Csin-ping, aki a kommunista pártvezető apja miatt maga is a vörös hercegek csoportjába tartozik. Életútjára jellemző, hogy szürke eminenciásként szorgalmasan és kitartóan járta végig a párt ranglétráját, amíg a csúcsra nem ért. Ha már ott volt, a korrupcióellenes tisztogatás jegyében a háttérbe szorította a pártbéli ellenlábasait.

Számos jel mutat arra, hogy egyszemélyi vezetés felé közeledik Kína. Hszi Csin-ping újfajta pártszervezeteket hozott létre a szakpolitikai tervezés feladatával, amiket feltöltött a saját embereivel. Így megkerülve a hivatalos kormányzatot tud a szakpolitikai tervezésre is közvetlen hatást gyakorolni. A gazdaság irányítása mellett a hadsereg vezetését is magához ragadta. A tavalyi évben a központi bizottsága a párt „központi vezetője” titulust is Hszinek adta, erre évtizedek óta nem volt példa. Ráadásul egy külön negyedik pártbéli erőcsoport kezd létrejönni a főtitkár körül, az eddigi három meghatározó csoport mellett. Mindezek arra világítanak rá, hogy KÍna Hszi vezetése alatt letér a hatalommegosztásra alapuló politika útjáról.

Hogy mire fogja a Hszi a példátlanul nagy hatalmát használni, az a következő években dől el. Számos nagy feladat áll Kína előtt, mert a gazdaság szerkezete sok helyen recseg ropog. A kínai pénzkiáramlás leállása a globális gazdaságra is veszélyeket rejthet.  Katonai szempontból a Dél-Kínai tengeren lévő konfliktusoknál sokkal nagyobb kockázatot jelent Észak-Korea viselkedése, mert sokszor úgy tűnt, hogy Kína tudja féken tartani az atommal fenyegető Kim családot.  

Olvass tovább!