Kínában 1992 óta mérnek GDP-t. Azóta nem rögzítettek olyan magas GDP-növekedést az előző évihez képest, mint idén. A távol-keleti ország tehát egy kis kitérő után újra egyenesen afelé halad, hogy szuperhatalommá váljon.
Angela Merkel, von der Leyen, és Charles Michel az országban zajló jogsértéseket is szóba hozták Hszi Csin-pingnek.
Trump élesen Irán-ellenes, az amerikai hegemón pozíción alapuló politikája egy dolgot nem vett számításba: hogy mi lesz, ha esetleg meggyengül saját nagyhatalmi pozíciója, Kína meg felbátorodik, és az amerikaiak orra előtt áll össze Iránnal.
Orbán Viktor pénteken Belgrádba is utazott a szerb elnökkel tárgyalni.
A brit újságírók csak kirakatintézményben kamerázhattak Nyugat-Kínában, a valós körülményekről első kézből nem szerezhettek tudomást.
Még ha sikerül is végül tető alá hozni egy kereskedelmi megállapodást, a két ország közti konfliktus valódi forrását az sem oldaná meg.
A digitális diktatúra hajnala?
Ne Jézus Krisztusban vagy a szellemekben, hanem Marxban, Leninben és a főtitkárban bízzatok – üzente Csen Hszi, a Politikai Bizottság tagja.
Mao korához hasonlót lépett a Kínai Kommunista Párt. Hszi Csin-ping főtitkár lett ismét a a párt vezetője. A párt 19. Kongresszusának 2300 küldötte alapszabályában rögzítette a főtitkár „ideológiai örökségét”. Ezzel is tovább koncentrálódott a hatalom a külvilág számára nehezen átlátható pártban.
