Elképesztő mértékben, 18,5%-kal nőtt a kínai gazdaság az előző év első negyedévéhez képest. 1992 óta, amióta rögzítik a GDP-adatokat Kínában nem mértek ilyen magas negyedéves növekedést a távol-keleti országban. Az előző rekord óta is 28 év telt el: 1993-ban 15,3%-kal nőtt a gazdaság az első negyedévben.

A rekordnövekedés jelentősége többrétegű. Nem csak azt mutatja meg, hogy Kína képes volt visszaállni a normális kerékvágásba a koronavírus okozta gazdasági válság után, de azt is előrevetíti, hogy a világ immáron második legnagyobb gazdasága szinte sértetlenül kerülhet ki a válságból.

Kína egy kis kitérő után újra egyenesen halad afelé, hogy szuperhatalommá váljon.

Az ország, amit még mindig sokan csak a világ elsőszámú olcsó munkaerőforrásaként tartanak számon (Made in China), éppen kitörni készül a világrendszerben betöltött szerepéből. A kínai gazdaság immáron a világgazdaság második legnagyobbja.

Azonban a kínai gazdaság továbbra is exportorientált. 2021-ben nem csak a GDP növekedésének üteme döntött rekordot, de az exporté is. A megnövekedett amerikai és európai kereslet az egészségügyi védőfelszerelésekre, a maszkra, a távmunkában használt munkaeszközökre és mindenféle elektronikus eszközökre, mind-mind hozzájárult a kínai gazdaság idei robbanásszerű növekedéséhez.

Nem kizárt, hogy a Fudan Egyetem építésével Magyarország lehet majd Kína elsőszámú európai hídfőállása, de az új szuperhatalom nem csak Magyarországon keresztül erősíti európai befolyását. Az Egy Út, Egy Övezet-hez, Kína globális infrastruktúratervéhez 18 másik uniós tagállam is csatlakozott, köztük Olaszország.

Kína infrastruktúrahiteleivel az IMF alternatívájává tudott válni világszerte, különösen Afrikában. Ez az elsődleges oka a Kína és USA közötti feszültség növekedésének. Az „új hidegháború” kimeneteléről viszont csak találgatni tudunk, hiszen az előző hidegháborúval ellentétben ez gazdasági összefonódásban született.