A túlterjeszkedés kockázataira figyelmeztette a kínai CATL alapítóját Hszi Csin-ping – számolt be róla a Financial Times.

A lap információi szerint a kínai elnök egy üzleti vezetőkkel folytatott megbeszélésen mondta azt a céget alapító Robin Zeng kínai milliárdosnak márciusban, hogy egyszerre „örül és aggódik” a CATL dominanciája miatt.

A kínai elnök rámutatott a túlterjeszkedés kockázataira, amely komoly visszaesést eredményezhet, ahogy az több gyorsan növekvő iparág, köztük az ingatlan- és napenergia szektor esetében is tapasztalható volt Kínában.

A kínai közmédia beszámolója szerint Hszi hangsúlyozta, hogy a hatóságoknak új iparpolitikát kell bevezetniük, és az iparágak fejlődését „stabil és körültekintő módon” kell előmozdítaniuk.

Napokkal a találkozó után a kínai piacfelügyelet iránymutatást adott ki a CATL részére, hogy 5 milliárdról legfeljebb 1 milliárd dollárra csökkentse a svájci másodlagos tőzsdei bevezetésen keresztül történő tőkebevonási tervét. Az FT forrásai szerint emiatt a cég egyelőre nem halad tovább a tőzsdei bevezetéssel.

A lap hozzáteszi, hogy a CATL mára az elektromosautó-ipar egyik vezető cégévé vált, és szinte az összes jelentős autógyártónak szállít, köztük a Teslának, a BMW-nek és a Volkswagennek, valamint Németországban és Magyarországon is terjeszkedik.

Hogy ezeket a beruházásokat, köztük a debreceni fejlesztést hogyan érintik ezek a fejlemények, arról egyelőre nem derültek ki konkrétumok.

A debreceni akkumulátorgyár építését tavaly augusztusban jelentették be, a beruházó a kínai Contemporary Amperex Technology Co. Limited (CATL). Magyar Levente külügyi államtitkár „az ország történetének eddigi legnagyobb beruházásának” nevezte a kínai befektetést.

Amint arról beszámoltunk, február elején tüntettek a városba tervezett, eddigi legnagyobb akkumulátorgyár ellen a debreceniek. Korábban pedig hazaárulózták már a hajdú-bihari főispánt, népszavazásokat követeltek.

A kormány először a projekt 88 milliárd forintos támogatásáról döntött, amit később 25 milliárddal megemelt, így összesen legalább 111 milliárd forinttal támogatja a debreceni akkumulátorgyár infrastruktúrájának kiépítését.

A G7 összesítése szerint eddig mintegy 1050 milliárd forinttal támogatta a magyar állam az akkumulátorgyárakat, a gödi Samsungot, a komáromi és iváncsai SK-t, és a debreceni CATL-t. Az összeg nagyságát szemlélteti, hogy 2023-ban, egy év alatt 792 milliárd forintnyi társasági adóra számítanak az összes magyarországi vállalattól. Mivel az akkumulátorgyáraknak hatalmas áram- és vízigénye van, a költségek egy jelentős részét az infrastruktúrafejlesztés teszi ki. Ez nem képezik az állami támogatások részét, de ezt is az állam biztosítja.

Az akkumulátorgyártás rendkívül sok vizet emészt fel, ami szerte az országban helyiek és zöld szervezetek aggodalmát váltotta ki, ahová csak akkumulátorgyárt épült. Debreceni civilek szerint például aggályos, hogy a város vízhálózata egyáltalán képes lesz-e kiszolgálni egy ilyen létesítményt. Emellett probléma lehet a megemelkedett zajszennyezés is az eddigi tapasztalatok alapján.

Az üzemek jelentette környezeti szennyezések veszélyeiről, a rossz munkakörülményekről, köztük a munkahelyi balesetekről, valamint a helyiek tiltakozó akcióiról több alkalommal is beszámoltunk a Mércén.