Miért nem javít, csak ront a lakhatási helyzeten a jelenlegi lakáspolitika?
Lenne pedig rá mód, hogy a megfizethető lakhatás közügy és közcél legyen.
Lenne pedig rá mód, hogy a megfizethető lakhatás közügy és közcél legyen.
A 2020 áprilisában létrejött Kazán Közösségi Ház olyan szemléletet képvisel, amely a bérlők együttműködésén, a szolidaritáson és a piaci működésmód lehetőségek szerinti finomításán alapul.
Bár Orbán Viktor szívesen hangoztatja, hogy senki sincs egyedül, társadalmunk legkiszolgáltatottabb tagjai eddig is és most is csak a szociális ellátórendszer dolgozóira, pedagógusokra és civilekre támaszkodhatnak a bajban.
A szociális munkások a legnehezebb helyzetben élő, legkiszolgáltatottabb embereket támogatják és segítik, úgy, hogy közben gyakran saját egzisztenciájukért is küzdenek.
Zöld, feminista, lakás- és várospolitikai, lmbtq, jogvédő szervezetek is végigküzdötték 2019-et, nem is eredménytelenül.
Az Utak az erdőben c. kötet személyes elbeszéléseken keresztül mutatja be, hogy milyen utak vezetnek Magyarországon a hajléktalanságba. Részletek a kötetből.
Látszólag két dologról van szó, amikor környezetvédelemről és az adományozási kultúráról beszélünk, azonban ezek szorosan összefüggenek.
Az egy éve országosan bevezetett kriminalizáció nem csökkentette az utcai hajléktalanság által érintett emberek számát, és mégis az ügy továbbra is inkább egy politikai játszma, semmint egy hatékony társadalompolitika tárgya.
Európa-szerte egymillió, ebből Magyarországon tizenhatezer aláírást gyűjtenek össze, hogy az Európai Bizottság kidolgozzon, és az Európai Parlament törvényi és pénzügyi kereteket fogadjon el azért, hogy Európában minden ember számára lehetővé váljon a megfizethető lakhatás.
Idén kilencedik alkalommal szervezte meg a Város Mindenkié csoport a lakhatási szegénységre figyelmet felhívó Lakásmenetet, amin többek közt Karácsony Gergely is felszólalt.