Ezúttal az Intel kért bocsánatot, amiért kritizálni merte a kínai vezetést. Az amerikai törvényhozás azonban betiltatta a kényszermunkából származó termékek forgalmazását.
Főként ruhaipari cégek, és ruhákat is forgalmazó kereskedelmi láncok érintettek.
Felszólították a kormányt, hogy cselekedjen a rabszolgamunka megszüntetéséért.
Az USA előírná nagyvállalatainak, hogy jobban figyeljenek termelési láncaikra és ne profitáljanak a muszlim kisebbség kényszermunkájából.
Súlyosbodik az amerikai-kínai viszony, most éppen az ujgurok koncentrációs táborba zárása miatt.
A New York Times tényfeltáró riportja feltárta, hogyan is tudták ennyire gyorsan felpörgetni a termelést.
Kína londoni nagykövete szerint csak országa ellenségei terjesztenek mást.
Végül is ez a lehető legolcsóbb munkaerő.
A kínai kormányzat kb. egymillió ujgurt tart fogva átnevelőtáborokban, a hongkongiak kiálltak értük.
Van összefüggés az ujgur kisebbség körül elmérgesedő harcok és a globalizáció között? Melegh Attila szociológus interjúja Bellér-Hann Ildikóval, a Koppenhágai Egyetem török és közép-ázsiai szakos docensével.
